Nehéz szívvel lépkedek a Hármas-Körös árterében. Nehéz szívvel szomorúan , mert lábam alatt tavalyi avar csörög . Száraz és törik mint az üveg. Pedig itt ahol lépkedek most az évnek ebben az időszakában nem száraz csörgésnek kéne hangzania talpam alól, hanem cuppogásnak .

Sőt az évnek ebben az időszakában itt nem is kéne, hogy járjak . Méteres víznek kellene  itt lennie. Ugyanis a kubik  rendszert és egy belső holtág partját járom. A belső holtágban alig van víz.  Épphogy csak pár tíz centi víz borítja az iszapot. Partja ami, normál esetben medre , most cserepesre száradva, ahogy azt az ember elvárná egy forró augusztusi délutánon. De most március van. És kő kemény aszály. Áradásnak se híre se hamva, pedig nagyon kéne. A sekély maradék vize a holtágnak sárga. Az apró halak kavarják fel szorult helyzetükben. Partján gémek, kócsagok lesnek rájuk, a vidrának is könnyű terep a vadászathoz.  Pedig itt most ívó csukáknak, sügéreknek kéne sárgára kavarnia a vizet.

A holtágból kiágazó oldalágak, kubikok alja porzik. Bakancsom tiszta por. Mint említettem tavalyi avar csörög az aljukon. Vízi növények maradványai sárgállanak bennük. A fák gyökerei szárazon lógnak le a törzsükről, ideális ívóhelyek lennének süllőnek , csukának. Nem fekete rigónak kellene itt avart túrnia , hanem vadrécének vizet fecsernie ilyenkor.  Nem jól van ez így … nagyon nem jól.

Vajon mit lát a vad?  Mit érzékel belőlünk? Talán sosem tudjuk meg .A vadon élő állatok érzékszervei sokak szerint az állandó fennmaradásért való közdelem miatt kifinomultak , és rendkívül érzékeny műszerek. Ez valószínűleg így is van, de ez kiegészül egy hatodik érzékkel is szerintem , ez pedig nem más mit a veszély megérzése. Ha egy vadon élő állat számára veszélyesnek ítél meg egy szituációt azonnal menekülőre fogja. Lehet , hogy ehhez nem is kell semmit lásson vagy halljon. Egyszerűen csak a környezte hirtelen megváltozása, vagy egy intuíció is elég.

Hamarosan itt a március elseje. Egy újabb nevezetes dátum a horgászok világában. Március elsején több hal mint például a balin  a kő és  fogassüllőnek valamint a sügérnek is megkezdődik a hivatalos nászidőszaka , ami alatt teljes védelmet élveznek. Ezen halfajok közül a fogasüllő ívásával szeretnék pár mondatban foglalkozni.  A fogassüllő (Sander lucioperca) a magyar horgászok egyik legnépszerűbb legkedveltebb hala a ponty után. Az egész éves utánuk való hajszát követően most két hónap kíméleti időszak következik számukra .

A fogassüllő profilja.

A Körös menti holtágakat bemutató sorozatom következő részeként a Peresi Holtágat veszem górcső alá. Sokat vajúdtam rajta , mert nincs egyszerű dolgom, több okból sem. Az egyik ezek közül az , hogy nem igazán ismerem. Ezért ezen íráshoz a holtág két nagy ismerője Bogdány Zoltán, aki egyébként a helyi halőr is , és Kiss Tamás  peresi horgász nyújtottak segítséget. Rajtuk kívül vélhetően ezt az alföldi szántók, mezők közt kanyargó holtágat, hossza és változatos partszakaszai miatt senki sem ismeri részletekbe menően  , vagy csak nagyon kevesen. Talán nincs is olyan ember, aki élővilágát, zugait, vízrajzát a csatlakozó csatornákkal együtt részletesen ismerné ennek a mesébe illő vadvízi tájnak. Partvonala rendkívűl bonyolult , kanyarokkal teli.Legendás történeteket meséltek nekem a horgászok a Peresen történt eltévedésekről. Jómagam is keringtem már kerékpárral az útvesztőiben, hosszú órákon át mire kitaláltam a Körös gátra.

A Peres híres haltanyáinak egyike.

A figyelemfelkeltő videómhoz ami ide kattintva látható,utólagosan egy kicsit desszert jelleggel egy kis képanyag .

A Hármas-körös ártere minden évszakban mutat valami szépet. A tündöklő sokszínű nyárral szemben Télen egyhangú színtelen, rideg szépsége van. Télen ha hó van kitárulkozik az erdő.  Jól látszanak a máskor titkos történések  nyomai. Gyomaendrőd térségében a Körös-Maros Nemzeti Park területén ilyenkor érdemes hosszú sétákat tenni. Viszonylag kevés a szúnyog és sok a látnivaló.

Mint azt remélem minden horgász tudja február elsejével megkezdődnek a közkedveltebb halfajok tilalmi időszakai. A sebes pisztrángot kivéve aminek tilalmi ideje Október 1-február 31-ig tart, az összes többi tilalommal védett halfaj tilalmi időszaka a tavaszi , nyár eleji hónapokra esik. A sort a csuka nyitja meg február 1-től március 31-ig tartó fajlagos tilalmi időszakával (2019-ben március 29-ig tart!!) . Ebben az időszakban nem vihető el. A halgazdálkodási törvény szerint ebben az időszakban elvitt csuka értéke ötszöröse a fajlagos tilalmi időn kívüli értéknek. Tehát könnyen eléri a büntető jogi kategóriában a bűncselekmény értéket. De ne csak ezért kíméljük ebben az időszakban.

            Fotó: Simon Ferenc

A minap kaptam egy üzenetet egy kedves hölgytől. Kérdéssel fordult hozzám. Képeket küldött- gyomaendrődi, Körös árterében található, hódok által kiborított fákról, és azt szerette volna tudni: milyen állat csinál ilyet? Válaszomra, hogy a hód, leírta, hogy ő is arra gondolt, de nem hitték el neki az ismerősei. Az elmúlt időszakban több embert is meglepetésként ért a környezetemben, hogy Gyomaendrőd környékén élnek hódok. Pedig élnek, és nem is kevesen.., mint az Juhász Erika tanulmányából kiderül (ide kattintva olvasható). Nyilván, aki nem jár a Körös árterében az nem találkozik jellegzetes jegyeikkel. Őket meglepetésként éri ha hallanak róla, Hódok nálunk? Nem csak Kanadában élnek?  Minek telepítették be ide őket ha itt nem őshonosok? Ezek a kérdések merülnek fel általában mikor az ember először hall felőlük a lakókörnyezetében. Én azon szerencsés emberek közé tartozom, aki már több mint egy évtizede tudom, hogy itt élnek. Sokszor találkoztam nyomaikkal. 2017 óta aktívan segítem Juhász Erika hódokkal foglalkozó biológus munkáját, részt veszek a faj elterjedésével kapcsolatos adatgyűjtésben. Nagyon sok érdekes információt szereztem róluk az elmúlt pár évben. Ezeket szeretném itt most megosztani.

Egy körbe rágott nyárfa a Hármas-Körös Gyomaendrődi szakaszáról

A halgazdálkodási törvény 2018 decemberi módosításából két fontosabb változással már foglalkoztam.( itt olvasható ez egyik ....... és  ide kattintva a másik)  Most itt ebben a posztban szeretném megemlíteni a KHESZ területi jeggyel rendelkező horgászokra vonatkozó KHESZ helyi horgászrendjének  2019-es változásait. Pontokba szedve kis magyarázattal.

Először nézzük azokat melyek a halgazdálkodási törvény módosításai, de a KHESZ horgászait is érintik. Azon kettő kivételével melyekről már korábban írtam.