A Körös menti holtágakat bemutató sorozatom következő részeként a Peresi Holtágat veszem górcső alá. Sokat vajúdtam rajta , mert nincs egyszerű dolgom, több okból sem. Az egyik ezek közül az , hogy nem igazán ismerem. Ezért ezen íráshoz a holtág két nagy ismerője Bogdány Zoltán, aki egyébként a helyi halőr is , és Kiss Tamás  peresi horgász nyújtottak segítséget. Rajtuk kívül vélhetően ezt az alföldi szántók, mezők közt kanyargó holtágat, hossza és változatos partszakaszai miatt senki sem ismeri részletekbe menően  , vagy csak nagyon kevesen. Talán nincs is olyan ember, aki élővilágát, zugait, vízrajzát a csatlakozó csatornákkal együtt részletesen ismerné ennek a mesébe illő vadvízi tájnak. Partvonala rendkívűl bonyolult , kanyarokkal teli.Legendás történeteket meséltek nekem a horgászok a Peresen történt eltévedésekről. Jómagam is keringtem már kerékpárral az útvesztőiben, hosszú órákon át mire kitaláltam a Körös gátra.

A Peres híres haltanyáinak egyike.

A figyelemfelkeltő videómhoz ami ide kattintva látható,utólagosan egy kicsit desszert jelleggel egy kis képanyag .

A Hármas-körös ártere minden évszakban mutat valami szépet. A tündöklő sokszínű nyárral szemben Télen egyhangú színtelen, rideg szépsége van. Télen ha hó van kitárulkozik az erdő.  Jól látszanak a máskor titkos történések  nyomai. Gyomaendrőd térségében a Körös-Maros Nemzeti Park területén ilyenkor érdemes hosszú sétákat tenni. Viszonylag kevés a szúnyog és sok a látnivaló.

Mint azt remélem minden horgász tudja február elsejével megkezdődnek a közkedveltebb halfajok tilalmi időszakai. A sebes pisztrángot kivéve aminek tilalmi ideje Október 1-február 31-ig tart, az összes többi tilalommal védett halfaj tilalmi időszaka a tavaszi , nyár eleji hónapokra esik. A sort a csuka nyitja meg február 1-től március 31-ig tartó fajlagos tilalmi időszakával (2019-ben március 29-ig tart!!) . Ebben az időszakban nem vihető el. A halgazdálkodási törvény szerint ebben az időszakban elvitt csuka értéke ötszöröse a fajlagos tilalmi időn kívüli értéknek. Tehát könnyen eléri a büntető jogi kategóriában a bűncselekmény értéket. De ne csak ezért kíméljük ebben az időszakban.

            Fotó: Simon Ferenc

A minap kaptam egy üzenetet egy kedves hölgytől. Kérdéssel fordult hozzám. Képeket küldött- gyomaendrődi, Körös árterében található, hódok által kiborított fákról, és azt szerette volna tudni: milyen állat csinál ilyet? Válaszomra, hogy a hód, leírta, hogy ő is arra gondolt, de nem hitték el neki az ismerősei. Az elmúlt időszakban több embert is meglepetésként ért a környezetemben, hogy Gyomaendrőd környékén élnek hódok. Pedig élnek, és nem is kevesen.., mint az Juhász Erika tanulmányából kiderül (ide kattintva olvasható). Nyilván, aki nem jár a Körös árterében az nem találkozik jellegzetes jegyeikkel. Őket meglepetésként éri ha hallanak róla, Hódok nálunk? Nem csak Kanadában élnek?  Minek telepítették be ide őket ha itt nem őshonosok? Ezek a kérdések merülnek fel általában mikor az ember először hall felőlük a lakókörnyezetében. Én azon szerencsés emberek közé tartozom, aki már több mint egy évtizede tudom, hogy itt élnek. Sokszor találkoztam nyomaikkal. 2017 óta aktívan segítem Juhász Erika hódokkal foglalkozó biológus munkáját, részt veszek a faj elterjedésével kapcsolatos adatgyűjtésben. Nagyon sok érdekes információt szereztem róluk az elmúlt pár évben. Ezeket szeretném itt most megosztani.

Egy körbe rágott nyárfa a Hármas-Körös Gyomaendrődi szakaszáról

A halgazdálkodási törvény 2018 decemberi módosításából két fontosabb változással már foglalkoztam.( itt olvasható ez egyik ....... és  ide kattintva a másik)  Most itt ebben a posztban szeretném megemlíteni a KHESZ területi jeggyel rendelkező horgászokra vonatkozó KHESZ helyi horgászrendjének  2019-es változásait. Pontokba szedve kis magyarázattal.

Először nézzük azokat melyek a halgazdálkodási törvény módosításai, de a KHESZ horgászait is érintik. Azon kettő kivételével melyekről már korábban írtam.

Nem horgász témájú gondolatok, amiket most ide vetek. Ez a kis épület messze a várostól a Körös gát tövében  található, talán ötven méterre tőle.  Hányszor elmentem már mellette,

Gyalog , bicajjal , vagy kocsival. Mindig megfogadtam, hogy legközelebb lemegyek és megnézem, de eddig elmaradt. Láttam már télen roskadozni hó alatt és nyáron szinte teljesen befutva vadszőlővel. Vajon mi lehetett ily távol a várostól? Egy tanya? Ahol régen valamikor egy család élt, békés együttélésben a tájjal , természettel? Vagy csak egy kis kunyhó ahová a régmúlt, mezőn dolgozó emberei behúzódhattak, ha rájuk rontott valami veszekedett idő? Vagy egy csőszház ami a folyamszabályozás után a gátat, csatornákat vigyázta? Ha lemegyek egyszer és megnézem talán megtudom, de akkor elmúlik majd a varázs, hiszen feltárulhat a titok. Ezért nem megyek le. Tudom . Így midig az lesz aminek éppen gondolom. Hol csőszház, hol tanya, esetleg alföldi betyárok búvóhelye . Bármi , a képzeletem szárnyalhat vele. Amíg az enyészet el nem tünteti, bár emlékeimből immáron kitörölhetetlenAz oda vezető út

Itt a blogban már foglalkoztam egy változással ami a 2013. évi CII. törvény 2018 decemberi módosításában található. Mint említtettem akkor is a törvény módosítás  nagyrészt a halgazdálkodási szervezetek jogállását pontosította. 90%ban Őket érintő változtatásokat tartalmaz. A horgász nagyközönség számára egy két pontot leszámítva érdektelen változásokról van szó. A múltkor kiemelt halgazdálkodási halérték változás mellett tartalmaz azonban egy másik  módosítást, ami nagy port kezd el felverni. Erről a módosításról később szerettem volna tájékoztatást adni, amikor a MOHOSZ is megnyilatkozik az ügyben. De nem lehet halogatni a témát  mert az internet feltörő bugyraiból láva folyamként kiömlő „féknyúzok” olyan mértéket kezdettek ölteni , hogy ezzel objektíven foglalkozni kell. A három botos horgászatról van szó!

A pergető horgász.

Magányosan bandukol a vízparton a téli időhöz idomuló multifunkcionális klímás termoruhájában. Lassan eléri  a hóborította folyópartot. A hó szükségessé teszi a talperőtér beüzemelést ami lehetővé teszi a 3 centivel a talaj feletti járást. Ennek a tekintélynövelő hatáson kívül más egyéb okai sincsenek. A partra érve zsebéből előkotorja a felfújható 24 lovas motorcsónakját és üzembe helyezi. A légpárnás szerkezettel célba veszi a még otthonról kiküldött felderítő drónok által jelzett legtöbb süllőt tartalmazó folyószakaszt. A navigációs automatika kiszámítja a legjobb szöget említett folyószakasz megdobáláshoz és automatikusan beállítja a csónakot a megfelelő helyre. Kezdetét veszik az előkészületek.  Legelőször a klímás forgószék beüzemelése  ami a benne ülő aurájában egyenletes hőmérsékletet biztosít. Ezt horgászunk most 25 fokra állítja , mindazon okból , hogy kényelmesen tudjon rövid ujjúban horgászni. Nem szereti ezt a másfél dekás téli nehéz ruhát. Zavarja a szabad mozgásban.

 Előkerül a digitalizált 11.2centis  horgászbot ami természetesen csak a lapföldi Nemura márka lehet ez a legjobb. Az orsó választás is megtörténik Hosszas gondolkodás után DiÁwia  és a Símanóból a Símanóra esik a választás. Pillanatok alatt összeszereli a bottal és a rendszert  csatlakoztatja az aktuális műholdon keresztül a magyar Arckönyv közösségi élmény hálóhoz. A csaliválasztás egyértelmű. Csak a Szendvicsgrill jöhet szóba. Ennek a műcsalinak a bélmozgásgenerátora  utánozza legjobban az élő hal bélműködés hangijait. A fűthető 0,0023as vastagságú teflonklókarbon kerámia zsinórt 3 Celsiusra állítva meg is kezdődhet a peca. Jöhet az első dobás.. De valami baj van! A csali nem repült el.. az okos bot vad figyelmeztető remegése és hanghatása ráébreszti a horgászt , hogy elmulasztott valamit. Nem jelentkezett be a horgász közösségi online ellenőrző rendszerbe… ajjaj! Baj van! Azonnal pótolja … Még éppen időben . Mielőtt felszálltak volna az ellenőrző drónok…