A pontycentrikus horgásztársadalmunk nagy részének kardinális kérdés a pontytelepítés. Ehhez időzítik szabadságukat, szabadidejüket úgy tervezik, hogy ha megkezdődik a telepítés azonnal rohammal foglalják el a megfelelő horgászhelyeket. Laikusok számára írom le, hogy ilyenkor 10-20 perc alatt meg lehet fogni a megengedett kvótákat.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az  az esetem amit  pár éve éltem meg. Egy helyi holtágra mentem ki egy kis match botos pecára. Kinéztem egy helyet, nem tudván, hogy aznap reggel volt abban a vízben pontytelepítés. Levittem a partra pár vödröt a kocsiból,   a többi felszerelésemet elkezdtem kipakolni. Mikor egy villanymotoros bicajjal oda vágódott egy horgász, a bicajt eldobta, lerohant a partra, roham tempóban bedobta botjait azon a helyen ahová, már leraktam vödreimet.  Mondom, hahó ember, oda pakoltam már…Az nem számít mondta felháborodottan, az számít ki dob be hamarabb. Nagyon gyorsan elhúztam onnan, mielőtt meggondolatlanul cselekedtem volna. Azt hiszem ez a kis történet ,jól érzékelteti miről  is szól a telepítés a mai horgászok nagy részének.

Fotó:KHESZ

Nade. A telepítés nem a halfogással ér véget . A horgásztársadalom egy része otthon kezd el igazán foglalkozni vele. A Facebook ,erre kiváló  platform, na ott aztán meg lehet  osztani, ki mit  gondol róla.

Hogyan, kéne, hová és mit, mekkorát. Ja és persze mennyit. Mindezt úgy ,hogy nem is láttak még soha vízbe engedést,  mert sokaknak a telepítés ha hal vízbe engedését jelenti…pedig nagyon nem…A telepítés nem a hal vízbe helyezésével kezdődik, és nem is ott ér véget. Nagyon sok ember összehangolt ,kemény munkája áll mögötte.

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége(KHESZ) által kezelt vízterületeken folytatott haltelepítések, gondosan megtervezett, kiszámolt, tervek szerint folynak. Úgy gondolom, hogy ez más szövetségeknél sincs másképpen. De nézzük is mi is a menete

Minden halgazdálkodással foglakozó szervezetnek kell lennie egy halgazdálkodási tervnek. Ebben pontosan, ki van dolgozva a mit, mikor, mekkorát, mennyit kérdés.

Az, hogy, mikor az  előre el van döntve. Nincs esőnap!  Ha esik, ha szakad, bármi van telepíteni kell! ugyanis a nevelő  tavak elő vannak készítve a lehalászásra. Vizük a szükséges mértékig le van eresztve, és onnan a halakat le kell halászni. Mese nincs! Várni nem lehet órákat sem,  nemhogy napokat! Ezért fordulhatott elő pl az idén, hogy az áprilisi szakadó hóban ,bizony halászni kellett.

Fotó:KHESZ

A lehalászás…Laikus horgászok és nemhorgászok szerint az semmi. Csak húzzák a hálót azt kész!..Hajnalban,  térdig iszapban, mellig vízben..húzzák a hálót amiben van több száz mázsa hal, ami az ellenkező irányba húz. Nem véletlen, hogy 20-30 vagy akár több ember is húzza a hálót egyszerre. Közben meg-megbotlasz a guminadrág teleszalad vízzel, iszappal.

Netán ordítva fúj a szél,  ami marékszám vágja a képedbe a havas esőt.  Azonban ha minden jól megy, a háló kihúzva, halak körbe kerítve .Elkezdődik a kihordás. Hol géppel szedik ki a hálóból a halakat,  hol kézzel kasokban.Aminek kb 40kg is  lehet darabja hallal együtt. Ezt két ember megmarkolja és felviszi a sárosan, iszamós,  ezért csúszós tóparton a válogató asztalhoz. Ott kiválogatják a sérült, beteg példányokat, illetve a nem oda való halfajokat. Majd újra kasokba teszik! Lemérik! VÍZ NÉLKÜL? KASONKÉNT! És felteszik a telepítős kocsira ahol két ember átveszi és beleborítja a tartályba.

A KHESZ saját nevelőtavakkal rendelkezik és általában onnan hordják a pontyokat a horgászvizeikbe. Itt jön az első ,sokszor emlegetett okosság a horgászoktól…az a hal ingyen van, hiszen saját tóban nevelik.

 Nincs Ingyen! A víz, a takarmány,   a munkaerő, a halivadék, az energia, a szállítás stb .Nagyon nincs ingyen. Horror költségei vannak a halnevelésnek.  Azt is tudni kell,hogy az élő hal árának emelkedése,többszörösen meghaladja az engedélyek áráinak növekedését

Na, de folytassuk. A hal a tartályban, lemérve (víz nélkül lemérve)! A kocsi  elindul a vízhez. Ez esetenként akár 100 km re is lehet. Halak a tartályokban az oxigént folyamatosan kapják. A kocsi kiérkezik a célhoz és kezdődik a logisztika nehezebbik  része. Hol tudja betenni. Itt általában a helyi halőrök segédkeznek. A hová ,igen  nehéz kérdés.. Mert egy vízzel, hallal teli teherautó, nem mozog  könnyen terepen. Száraz körülmények közt sem, nemhogy felázott talajon. Ki kell találni, hogyan, hol tud a víz mellé állni,  ahol  a legkisebb sérülés veszélye nélkül tudja a vízbe engedni rakományát.  Miután ez megvan a halakat, le kell csúszdán engedni a vízbe. De a történet ezzel nem ér  véget.        Mindig van pár elhullás. Ezeket össze kell szedni és  el kell szállítani.

Ezek után mindezt le kell papírozni a jogszabályoknak megfelelően.

Az átlag horgász mindezekből, semmit se  lát, vagy csak a legvégét a folyamatnak. Számolatlanul fogja telepítés után a nevelőtavi körülményekhez, állandó etetéshez  szokott, ezért éhes halakat. Telepítés után a rutintalan, önálló táplálék kereséshez nem szokott pontyok mindent felzabálnak ami eléjük kerül.

És ez csak a ponty! De! A KHESZ telepít  vizeibe süllőt,  csukát, harcsát,  ,sügeret   kecsegét, balint, jászt, domolykót, menyhalat stb. Szinte hetente van telepítés valamelyik vizében tavasztól őszig. Ez írdatlan fizikai és adminisztrációs munka! 

A horgász kifogja a napi kvótáját pár perc alatt, aztán hazamegy és méltatlankodik…Nem így kellett volna, nem úgy kellett volna nem oda, nem akkorát, nem annyit stb..stb ..stb. A horgászok ezen részének soha semmi nem jó.

 A  legjobb az lenne, ha kimenne a telepítős autót pl Gyomaendrődi piactérre, és ott minden engedéllyel rendelkező,  horgásznak adnának 2db-ot a halakból.

Erre  mondta azt egy halőr barátom,   hogy akkor meg az lenne a baj, hogy miért nem visszük házhoz a halat…lehetőleg pucolva!

Be kellett  lássam sajnos..igaza van.