Közismert madarunk Ő . A Körösök vízrendszerében, úgy mint az egész Kárpát medencében  igen elterjedt. Sokan csak vadkacsaként azonosítják. Helytelenül mert  a vadkacsa félék, pontosabban a vadréce félék közül ő csak egy faj. Igaz hogy messze a  leggyakoribb köztük. Hazánkban nagyjából húsz féle récefajt tartanak számon, de a többiből összesen sincs akkora populáció mint a tőkés récéből. Közkedvelt vízi vad. Vadásszák és a vadászok mesterségesen nevelik őket. Az ember közelségét jól tűri, élőhely igénye alacsony. Ahol van egy pocsolyányi víz, ott ő már jól érzi magát.Nyújtózkodó tőkés réce tojó. Fotó : Simon Ferenc

A Kákafoki holtág , vagy ahogy  a sokan ma is hívják szarvasi, vagy szentandrási Körös, egyedül álló vize Európának. Egy holtág ami él. Mert a kákafoki holt Körös,   se nem holtág , se nem élő Körös és se nem álló víz, se nem folyóvíz , hanem mindezeknek az ember által szabályozott és mesterségesen létrehozott keveréke. Példátlan és különleges vize ez a Kárpát medencének. Még a hosszát is lehet több féle képpen értelmezni, egyesek szerint 29 km körüli, de mások szerint a holtágból kiágazó Bikazugi részt nem kell hozzá számítani . Anélkül pedig csak 14 km hosszú. Szerintem nem ez a lényeg. A Kákafok Európa egyik leghosszabb holtága és abban a tekintetben egyedülálló , hogy nem is holtág , hanem az év nagy részében egy csendes folyóvíz. Gyakorlatilag a Hármas Körös egyik mellékága.. ennek magyarázatához nézzünk vissza a múltba. Mondjuk az 1800-as évek elejére, az utolsó évekbe amikor a Körösök még a évezredek alatt, kemény munkával kivájt medrükbe folytak.

Azt hinnénk ez az Amazonas. Pedig nem. Ez is a Kákafoki Holt-Körös Fotó: Match Fishing

A napokban olvastam , hogy a Balatoni nádasok területe állítólag 40%-al fogyatkozott meg az elmúlt 10 évben. Ez tragédia véleményem szerint A nádasok ökológiai szerepe létfontosságú a vizes élőhelyek számára. Funkciójuk egyik része a vízben lebegő üledékszemcsék megkötése. Erre kiváló példát találtam nemrég barangolásim során. A Gyomaendrőd határában található Kisfoki-Holtág ami egy gáton belüli ,mentetlen holtág,az év egy részében sajnos szárazon áll.  Ott jártamkor a Hármas-Körös éppen áradt és elérte azt a szintet ami elég ahhoz , hogy a holtágat a Körössel összekötő csatornán keresztül feltöltse vízzel. A holtmeder az előző napon  még teljesen száraz volt.(ide kattintva  olvasható róla egy korábbi írásom)A Kisfoki holtág medre a nádasból fotózva  2019 novemberében.

Sokat gondolkodtam ezen a bejegyzésen, egyáltalán foglalkozzak -e vele. A téma nagyon kényes és  igen provokatívnak hat még ha nem is annak szánom.

A horgászat mint szabadidős tevékenység régóta jelen van az emberiség történetében. Igazán nagy felvirágzása a 1800-as évek második felétől datálható. Mint minden olyan tevékenység, amit az ember nagyobb csoportja kedvtelésből űz, ez is rohamos fejlődésnek indult a múlt században. Hozzá nőtt egy iparág. Jelenleg világviszonylatban is meghatározó gazdasági potenciál van a horgászatban. Akik nem űzik ezt a hobbit azokat sokszor meglepetésként ér, hogy csak kishazánkban tíz, de ha a kapcsolódó szekvenciákat ( hajóipar, ruházat , turizmus stb ) is hozzá vesszük forintban kifejezve több tízmilliárdos volumenű.

A fejlődéssel együtt kezdtek kialakulni a múlt század végén a különböző specializálódott módszerek . Hasonló képpen mint  a művészetben. Itt is meg vannak a kornak, emberi habitusnak megfelelő trendek. Vannak keszegezésre , pergetésre, legyezésre, pontyozásra stb  szakosodott pecások . Az átlag horgászok ezeknek a módszereknek egyfajta  keverékét űzik. Jómagamat is ide sorolnám. Ezeknek az specializálódásnak a legnagyobb nyertesei a  gyártók . Egész iparág épül a horgásziparon belül pl az etetőanyagok, csalik, felszerelések gyártására, forgalmazására. A horgászfelszerelések is specializálódtak. Ugye pár évtizede univerzálisnak mondható botok orsók , zsinórok voltak forgalomban. Lehetett velük pontyozni , és pár perces átszereléssel keszegezni esetleg süllőzni is. Ez ma már megszűnni látszik.  Egy UL pálcával kizárt , hogy valaki etetőkosaras fenekezős horgászatot kezdjen. Vagy egy rakósbottal pergessen.( kedves laikusok kik ezt olvassák , nem fejteném ki mi az az UL pálca , vagy rakósbot mert akkor tíz oldal is kevés  lenne ehhez a cikkhez. A Google választ ad mindenre). A felszerelés lassan kezdett a horgászoknál státusszimbólummá válni.

Egy csapat szabályosan fogott busa. 

Majdnem pontosan egy éve készítettem a vízparti szeméthelyzetről a videómat. A  nyilvánosság elé egy erősen megvágott anyag került, a szaftosabb részek cenzúrázva lettek ,de ennek ellenére rengeteg kritikát kaptam.  Különösen bizonyos horgász kasztokhoz tartozó emberek keltek ki magukból. A szuperetikus eszenciát magukévá valló pergető horgászok támadtak a legjobban, hogy ők bizony nem fogják más szemetét összeszedni . Ők nagy szakaszokat bejárnak és nulla szemetet hagynak maguk után. Hiszen nem használnak etetőanyagot, kukoricát, egyéb csalit. csak műcsalival horgásznak amit hoznak visznek magukkal.  tehát ne rajtuk verjük le a gombócás, csipeszesek balhéját…...Valamelyik pergető guru szereti a szaloncukrot. ennek szemmel látható jelei vannak a pályán kb 20 darabot szedtem össze

Bár a címben a tél jelzőt használtam azt azért szögezzük le , hogy ez a téli szezon még eddig igazi téli idő nélkül zajlott le  a Körösök mentén. Nem mondom, hogy nem volt némi fagy,  de a kemény hidegek,  a -10 c alatti értékek, illetve a hó még hószállingózás szintjén se nagyon volt erre felé és egyelőre az előre jelzések szerint nem is várható.

Sokan megköveznének ezért , hogy hóért hidegért sóvárgok, de ezek a melegkedvelő emberek nem tudják, hogy a téli kemény fagyra és a hóra milyen nagy szüksége van a Kárpát medence ökoszisztémájának.  Mind a talajvíz háztartásban , mind a populáció szabályzásban a hónak, hidegnek nagy szerepe van.  Hiába van most az egész országban hidegpárna, és erős zúzmarás lerakodás, a talaj hőmérséklete pár centi mélyen már plusztartományban van. Ez szépen látható abból is, hogy a fákon bár vastagon áll a zúzmara a föld közelében levő lágyszárúakon alig található belőle.

Bár a talaj teteje keményre fagyott, az egy -két centis réteg alatt már lágy állagú.  Én mindenesetre nem vártam tovább. Lehet ezen a télen nem lesz már jobb alkalom  és neki indultam ezen a  vékony fagyon bejárni olyan helyeket amiket csak ilyenkor lehet.  A Hullámtéri holtágak partszegélye kizárólag ilyenkor járható. Bár a vékony jég recsegett ropogott alattam, mivel a parttól nem távolodtam el egy méternél messzebbre nem aggasztott a dolog. A jég alatt 2-3 centis víz volt csak mindössze.  És , hogy mit láttam? Megmutatom azt amit meg tudok a fényképeken keresztül, mert sok apróság csak élőben izgalmas.  Íme a képgaléria:

Ködös , zúzmarás idő van. Talpam alatt recseg a felfagyott talaj. A fagypont alatti hőmérséklet ellenére, ez a téli szezon eddig sajnos igen meleg . Semmilyen formában nem hasonlít a Kárpát medencében megszokott telekhez. Bár január közepe van, ezidáig a hó és a kemény -10 c alatti fagyok is elkerültek minket. Nem örülök neki. A magyar tájnak szüksége van a hideg kemény, havas telekre.

 Ilyenkor az év első napjaiban mindíg az elmúlt év fotóit rendezgetem archiválom. Ez az év se kezdődhet másképpen hiszen  több ezer  fénykép került mentésre a Körösök vidékéről 2019-ben. Először arra gondoltam hónapokra lebontva csinálok egy kis albumot ide a blogba ,amolyan visszatekintésként az elmúlt évre, de meggondoltam magam. Inkább egy válogatást raktam össze olyan képekből amelyek a blog tavalyi legsikeresebb projektje közben készültek . Szeptemberben Simon Ferivel nekivágtunk a Sebes Körös felső vizének, hogy utána járjunk a nálunk legendaként emlegetett óriási Román víztározó kapacitás valódiságának és filmet készítsünk róla. A kisfilm ide kattintva tekinthető meg. A forgatás közben sok fotót készítettünk a csodálatos Körös forrásvidékről.  Íme ezekből egy válogatás.

A blog történetében először , vendégszerző tollából származó írás kerül bejegyzésre. Zanócz Krisztián írása , horrorisztikus konyhai kálváriáját mutatja be  élete első menyhalával.

                                                                          ....................

Már csak a menyhal hiányzott és a pisztráng.  Van persze rajtuk  kívül néhány egzotikus nevű apróság amit nem fogtam még és amelyek csak is kizárólag azért léteznek, hogy élemedett korú, szadista lelkületű, horgászvizsga-bizottsági elnökök dominanciájukat fitogtatva alázzák vizsgázóikat és amelyeket halandó ember még csak nem is látott soha, sőt, meg a nagyapjuk sem. Szóval van egy-két kis bizbasz amit nem fogtam eddig, de ezek nem is annyira érdekelnek, tekintettel arra, hogy többnyire védettek is, nomeg némelyek egyenesen olyanok mint akik egy scifi-horrorból castingoltak be a vizeinkbe. (Ingola, érted!? Nincs is szája! Rádtapad és kiszív! Brr...)  Ilyen halakra nem pecázunk ugyebár, elég nekünk az állókép is róluk.

Fotó:Jankulár Zsolt

Az előző bejegyzésem a Körösök duzzasztásáról( ide kattintva olvasható) igen népszerű lett. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam. Tulajdonképpen engem is meglepett mennyi embert érdekelt. A sok visszajelzés közt kaptam egy pár konstruktívabban kritikusat is . Az egyik ilyen gondolat indító volt számomra. A megjegyzés így hangzott” A cikk alap gondolataival egyetértek, de kikérem magamnak a Körösök nevében a csatornává aljasított jelzőt”. Abban az aspektusban a csatornává aljasított Körösöket pusztán vízrajzi szempontból értettem. Egyenes meredek falú, nagyrészt ásott  gödrökben lezúduló, csapadékvíz elvezetőké silányították a folyóinkat a folyamszabályozásokkor. Azonban  a megjegyzés írója  nyilván nem erre, hanem szennyvízcsatornára asszociált és ez ellen tiltakozott. Sajnos szerintem azonban tévedett. Ebből a nézőpontból is lehet kicsit erős, de találó jelzőt használtam úgy gondolom. Miért is gondolom így? Leírom. De előtte kihangsúlyoznám , hogy szerintem ez egy olyan probléma aminek jelen körülmények közt nincs megoldása. Talán csak a nagyon távoli jövőben lesz. Ez a probléma  a  létünkből fakad, és bár a Körösökről írok, de az ország összes folyóvízére átültethető