Sokat gondolkodtam ezen a bejegyzésen, egyáltalán foglalkozzak -e vele. A téma nagyon kényes és igen provokatívnak hat még ha nem is annak szánom.
A horgászat mint szabadidős tevékenység régóta jelen van az emberiség történetében. Igazán nagy felvirágzása a 1800-as évek második felétől datálható. Mint minden olyan tevékenység, amit az ember nagyobb csoportja kedvtelésből űz, ez is rohamos fejlődésnek indult a múlt században. Hozzá nőtt egy iparág. Jelenleg világviszonylatban is meghatározó gazdasági potenciál van a horgászatban. Akik nem űzik ezt a hobbit azokat sokszor meglepetésként ér, hogy csak kishazánkban tíz, de ha a kapcsolódó szekvenciákat ( hajóipar, ruházat , turizmus stb ) is hozzá vesszük forintban kifejezve több tízmilliárdos volumenű.
A fejlődéssel együtt kezdtek kialakulni a múlt század végén a különböző specializálódott módszerek . Hasonló képpen mint a művészetben. Itt is meg vannak a kornak, emberi habitusnak megfelelő trendek. Vannak keszegezésre , pergetésre, legyezésre, pontyozásra stb szakosodott pecások . Az átlag horgászok ezeknek a módszereknek egyfajta keverékét űzik. Jómagamat is ide sorolnám. Ezeknek az specializálódásnak a legnagyobb nyertesei a gyártók . Egész iparág épül a horgásziparon belül pl az etetőanyagok, csalik, felszerelések gyártására, forgalmazására. A horgászfelszerelések is specializálódtak. Ugye pár évtizede univerzálisnak mondható botok orsók , zsinórok voltak forgalomban. Lehetett velük pontyozni , és pár perces átszereléssel keszegezni esetleg süllőzni is. Ez ma már megszűnni látszik. Egy UL pálcával kizárt , hogy valaki etetőkosaras fenekezős horgászatot kezdjen. Vagy egy rakósbottal pergessen.( kedves laikusok kik ezt olvassák , nem fejteném ki mi az az UL pálca , vagy rakósbot mert akkor tíz oldal is kevés lenne ehhez a cikkhez. A Google választ ad mindenre). A felszerelés lassan kezdett a horgászoknál státusszimbólummá válni.
Egy csapat szabályosan fogott busa.