A Kákafoki holtág , vagy ahogy a sokan ma is hívják szarvasi, vagy szentandrási Körös, egyedül álló vize Európának. Egy holtág ami él. Mert a kákafoki holt Körös, se nem holtág , se nem élő Körös és se nem álló víz, se nem folyóvíz , hanem mindezeknek az ember által szabályozott és mesterségesen létrehozott keveréke. Példátlan és különleges vize ez a Kárpát medencének. Még a hosszát is lehet több féle képpen értelmezni, egyesek szerint 29 km körüli, de mások szerint a holtágból kiágazó Bikazugi részt nem kell hozzá számítani . Anélkül pedig csak 14 km hosszú. Szerintem nem ez a lényeg. A Kákafok Európa egyik leghosszabb holtága és abban a tekintetben egyedülálló , hogy nem is holtág , hanem az év nagy részében egy csendes folyóvíz. Gyakorlatilag a Hármas Körös egyik mellékága.. ennek magyarázatához nézzünk vissza a múltba. Mondjuk az 1800-as évek elejére, az utolsó évekbe amikor a Körösök még a évezredek alatt, kemény munkával kivájt medrükbe folytak.
Azt hinnénk ez az Amazonas. Pedig nem. Ez is a Kákafoki Holt-Körös Fotó: Match Fishing
Kialakulása:
A folyamszabályozások előkészületeit Huszár Mátyás királyi földmérő irányította az 1800 as évek elején a Körösök mentén. Részletes, mindenre kiterjedő jegyzetei alapján egy a mai szemnek eléggé érdekes vízrajz jellemezte az akkori Kákafok környékét. Huszár M. leírásaiban azt írja hogy Szarvas város közelében a Hármas Körös annyira kanyargóssá vált, a csekély mederesés miatt, hogy az eredeti meder öt mérföld hosszan 11 kanyarulatot tartalmazott. Szarvas városát elérve a Hármas Körös kettévált. Egy része a mai Kákafoki holtág medrét követve visszafolyt a mai Hármas Körös medrébe. Pontosan ott ahol most a Ladányi csatorna található. Azonban a Bikazugi kiágazásnál magasabb víznél A Hármas Körös elágazott és a Veker ér nyomvonalát követve, több apró ágra szakadt szét , elöntve Nagymágocs felé a réteket legelőket. Gyakorlatilag ezt a mocsarat hívták régen Kákafoknak a benne található káka növényről elnevezve. Ezeknek az ősmocsaraknak a maradványai a mai napig megtalálhatóak , jelenleg szigorúan védett természetvédelmi területek. Majd ezek a mellékágak a Kurcával egyesülve Szentes alatt folytak bele a Tiszába. A folyamszabályozáskor a kákafoki kanyarulat két vége közt egy egyenes szakasszal vezeték el a Köröst. Jelenleg ez a Kákafoki szivornya és a Ladányi kifolyó közti Hármas-Körös egyenes szakasza.
Mai vízrajza:
A holtág medre széles. 30-70 méter közt változik. Mélysége 2-3 méter, de vannak 4-5 méter mély gödrei is. Az állandóan folyó víz miatt elég jó minőségű a vize van , ritkán zöldül be illetve az eutrofizálódás is mérsékelten jelentkezik. A téli időszakban a vízszintjét lecsökkentik egy- másfél méterrel aminek elsősorban belvízvédelmi okai vannak. A Ladányi csatornán keresztül folyik ki a holtág vize a Hármas Körösbe. Aszályos időben mínuszos Körös vízállásnál jól látszik a kifolyónál, hogy a Körös vize 2-3 méterrel is a holtág vízszintje alatt van, tehát ha nem lenne duzzasztás , illetve a holtág alsó végén a zsiliprendszer nem épült volna meg, akkor a holtágban ebben az időszakban nem lenne víz. A Bikazugi része a holtágnak egy vízkormányzó műnek köszönhetően kap friss vizet .
Természeti értékei.
A holtág két települést is kettészel. Szarvast és Békésszentandrást. A hetvenes években elkezdődött telkesítési folyamatok a mai napig tartanak . Ennek köszönhetően a partjának jelentős része be van építve, elsősorban nyaralókkal, illetve az utóbbi időben a városi szakaszokon lakóházakkal. Pár kilométeres széttagolt szakaszokat leszámítva természetes partvonala nincs. Még a természetvédelmi területnek számító világhírű Szarvasi arborétum partja is betonozott. A holtágakra jellemző összefüggő parti vízinövény sáv sajnos majdnem teljesen hiányzik, foltokban található csak meg. A két város közti szakasz ami a Bikazugi kanyarulatot vágja át, egy mesterséges, ásott meder talán az egyetlen összefüggő természetes parttal rendelkező része , viszont ez a szakasz meredek falú, szakadékszerű partjával nem éppen a holtági megszokott partélt mutatja. A bikazugi mellék ág az egyetlen olyan része a víznek aminek partvonala nagyobb kiterjedésben nádasos , illetve vizinövénnyel borított
A szarvasi arborétum betonozott partja. Szemben nyaralókkal
Gyerekkorom egy részét a Kákafok mellett töltöttem, az azóta eltelt 30 évben jelentős parti növényzet csökkenést tapasztaltam, pedig már akkor se volt sok. Példaként említeném meg a szabadstranddal szembeni szakaszt, ami 30 éve emlékeim szerint egy lapos, tökleveles, nádasos 200 méter hosszan elterülő természetes partszakasz volt. Nyár elején többször figyeltem ott meg a pontyok ívását. Ma ez a szakasz teljesen be van építve, vízinövények kis foltokban maradtak csak meg. Ennek ellenére a holtág a vízről egy tájba beilleszkedő kellemes kultúrvíz látványát kelti.
Horgászati értékei.
Egy szóban: EGYEDÜLÁLLÓ! Ha jobban kibontom akkor ezt a jelzőt csak fokozni tudom. A hetvenes évekig halászati kezelésben volt majd utána először egy rövid időre egyesületi víz lett, de egy viszonylag kis létszámú egyesület nem bírt el a hatalmas vízterülettel így pár hónap múlva az egy kb 5 kilométeres szakaszt leszámítva ami jelenleg is a Halkutató Intézet kezében van, az akkori Békés Megyei horgász intéző bizottság kezelésébe került. Ez az időszak nagyjából egybe esik a telkesítéssel. Innentől a Kákafok horgász értéke jelentősen kiemelkedett az országos vizek közül. A kétezres évek elején a halászati jogot újra egy egyesület kapta meg majd 2017-től visszakerült az IB jogutódjához a KHESZ- hez.
A nyolcvanas évektől kezdve a Kákafok éves szinten rengeteg rekordlistás halat ad. Ez köszönhető a folyamatos telepítéseknek, illetve az erős halőrzésnek. Fő halai minden ami nem kifejezetten folyóvízi hal, bár eperéréskor domolykót is fogtam már benne. Óriási , pontyok, süllők, amurok, harcsák lakják. Keszegállománya stabil, Egyes részei kimondottan jó keszeges pályák. Az állandóan lassú folyású vize tökéletes körülményeket biztosít a halfauna minden tagja számára,. A hidak, vízkormányzó művek, akadók ragadozó megtartási képessége példátlan. Minden évben több kapitális süllő, csuka, ponty kerül horogra ami a helyi horgászrend szerint bizonyos méret felett nem elvihető. A víz télen kisvizes állapotban valóságos pergető paradicsom. Messzi vidékről járnak ide pergetni. 2020-ban a szabály módosítások feloldották a téli részleges ( éjszakai) horgászati tilalmat így kibővültek a lehetőségek.
Kajakosok a víziszinpad előtt Fotó :Simon Ferenc
Mivel partszegélye jelentős mértékben körbe épített, ezért ez behatárolja a rajta horgászati lehetőségeket. Legjellemzőbb horgász módszer rajta az üdülőkből való parti peca. Igen nagy számban keresik fel messziről is azok a horgászok akik családostól, több napra jönnek kikapcsolódni. Partján rengeteg jól felszerelt, minden kényelmi igénynek megfelelő kiadó nyaraló van . Sok talán túlzottan is felszerelt, jakuzzival, medencével, de kinek mi tetszik, válogathat kedvére. Családoknak, baráti társaságoknak felejthetetlen kikapcsolódást nyújt a holtág , és Szarvas városa. A család nem horgászó tagjainak nyáron Szarvason egymást érik a kulturális programok a vízi színpadon , illetve itt található Európa egyik legnagyobb látogatható arborétuma is. A városban van a Körös Maros Nemzeti Park egyik látogató központja ami állatkert is egyben és rengeteg egyéb aktív kikapcsolódásra lehetőséget nyújtó programot kínál a város szinte egész évben. Tehát akik eljönnek ide hosszabb időre , biztos nem fognak unatkozni. Azok se rettenjenek el akik mégis egy természetesebb, vadregényesebb vízre vágynak . Hiszen a legtávolabbi nyaraló is csak pár kilométerre van a Hármas Körös partjától ahol kiváló lehetőségek találhatóak a folyóvízi horgászat kedvelőinek ráadásul ugyanaz a napi, heti területi jegy érvényes oda ami a kákafokra.
Képgaléria három nyaralóházról a Kákafok partján.:
Úgy gondolom kis országunk területén kevés olyan hely létezik ami ennyire komplexen egyesíti magában a lehetőségeket a gondatlan tökéletes szabadidő eltöltésre. Az ide látogató horgászok és nem horgászok is megtalálhatják ezen a vidéken a saját igényeikhez legjobban alkalmazkodó feltételeket.
