Az előző bejegyzésem a Körösök duzzasztásáról( ide kattintva olvasható) igen népszerű lett. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam. Tulajdonképpen engem is meglepett mennyi embert érdekelt. A sok visszajelzés közt kaptam egy pár konstruktívabban kritikusat is . Az egyik ilyen gondolat indító volt számomra. A megjegyzés így hangzott” A cikk alap gondolataival egyetértek, de kikérem magamnak a Körösök nevében a csatornává aljasított jelzőt”. Abban az aspektusban a csatornává aljasított Körösöket pusztán vízrajzi szempontból értettem. Egyenes meredek falú, nagyrészt ásott  gödrökben lezúduló, csapadékvíz elvezetőké silányították a folyóinkat a folyamszabályozásokkor. Azonban  a megjegyzés írója  nyilván nem erre, hanem szennyvízcsatornára asszociált és ez ellen tiltakozott. Sajnos szerintem azonban tévedett. Ebből a nézőpontból is lehet kicsit erős, de találó jelzőt használtam úgy gondolom. Miért is gondolom így? Leírom. De előtte kihangsúlyoznám , hogy szerintem ez egy olyan probléma aminek jelen körülmények közt nincs megoldása. Talán csak a nagyon távoli jövőben lesz. Ez a probléma  a  létünkből fakad, és bár a Körösökről írok, de az ország összes folyóvízére átültethető

A Körösök élővilágának terhelése több fronton is folyamatban van. A duzzasztások és a folyamszabályozások, valamint a klímaváltozás hatásait már kifejtettem. Van azonban egy olyan terhelés, amiről még nem, vagy csak érintőlegesen tettem említést. Ez a környezeti terhelés pedig nem más, mint a kommunális és ipari szennyezés. Ennek is, mint a vízrajzi átalakulásnak a gyökerei a múltban leledzenek.

Amióta az ember a földön él azóta termel hulladékot. Amióta  településeken csoportosul, azóta  a hulladék  elhelyezése problémát jelent. Az ókortól egészen az újkorig ezeket a hulladékokat különböző félreeső helyeken gyűjtötték, sokszor a tanyákon, portákon levő szemétdombokon, trágyadombokon. A folyóvizek mentén élő emberek ezeknek a hulladékoknak a nagy részét bizony sokszor a folyóra bízták. Hiszen kézenfekvő volt. Innen elviszi a víz, tehát a probléma meg van oldva. Ide folyt a szennyvíz, ide borították a konyhai hulladékot és ide folyt a vágóhidak mocska .A vágóhíd elnevezése is innen ered. Azért híd mert általában hidakra építtették a folyók felé. Így könnyen megszabadultak a folyékony és szilárd hulladéktól. A Körösök mentén élő emberek sem tettek másként. Ha csak arra gondolok, hogy a mosásokat általában a folyópartokon végezték az asszonyok, akkor az már világossá teszi azt , hogy ez a cselekedet, - mármint a folyóvizek szennyvízzel való terhelése- bizony azóta van amióta ember él a földön. Csakhogy! Egészen az új korig a háztartásokban felhasznált anyagok szinte kivétel nélkül természetes eredetűek voltak. Hiszen még a  mosószappant is állati zsiradékból főzték. Bármi, ami a vizekbe került, viszonylag könnyen, igaz a bomláshoz szükséges  oxigént a vízből vonva el , de ártalmatlan alkotó elemeire bomlott. Mivel azonban ezeknek a mennyisége az európai nagyvárosokat kivéve olyan elenyésző volt, hogy különösebb problémát nem okozott az élővilágban. Amit  mi sem bizonyít jobban, hogy  a Körösök vizét például nagyon sokáig- egészen az 1900-as évek közepéig - ivásra és főzésre is felhasználták.

A Fekete Körösben mosó nők a múlt század elején

Azonban ez nem tartott örökké. Szép lassan az iparosodással és a népességnövekedéssel nagyon komoly változások kezdődtek. A folyók megmaradtak csatornáknak. Azon az elven , hogy csak innen vigye el a szennyet, aztán a majd lesz vele valami. A szennyezés  minősége is megváltozott. A népességnövekedéssel a biológiai létünkhöz szükséges salakanyag termelés koncentráltan és nagy mennyiségben kezdett jelentkezni. Ez bizony már problémákat okozott , elsősorban közegészségügyileg. Illetve az ipari szennyvizek megjelenése, már katasztrofális helyzeteket idézett elő. A második világháború után például az Ipoly lett Európa egyik legszennyezettebb folyója, szinte minimálisan túlélő élővilággal. A Körösök ezt az ipari szennyezést megúszták, mert elenyésző olyan gyár épült partjaira, ami szennyező forrássá vált volna. Békéscsabán ugyan több nagy élelmiszer feldolgozó tisztítatlan szennyvizét is befogadta a Kettős Körös az élővíz csatornán keresztül , azonban ezek nagyrészt könnyen bomló zöldség, gyümölcs maradványokból álltak. A vízvezeték rendszerek kiépülése után kezdett a vidékünkön a kommunális szennyvíz helyzet drasztikusan megváltozni. Az egy főre eső szennyvíz termelése napi 8-10 literről felugrott 100 literre fejenként. Ez a mennyiség eleinte részben tisztítatlanul került a Körösökbe , vagy közvetlenül, vagy a talajvízzel az emésztőgödrökön keresztül. Vajon hány emésztőgödör túlfolyója folyik még ma is a holtágakba és azokon keresztül a Körösökbe?  A viszonylag olcsó és könnyen hozzáférhető víz miatt a keletkezett szennyvíz mennyisége drasztikusan megemelkedett. Ehhez még hozzáadódott a mezőgazdasági termelésben a szerves trágyát felváltó, lényegesen hatékonyabb és könnyebben kezelhető műtrágya, aminek a felhasznált mennyisége  a nyolcvanas években az egekbe tört. Ez a belvízzel került és kerül mai napig is nagy mennyiségben a Körösökbe. A műtrágya a felelős a holtágak , és a Körösök nyári  drasztikus alga virágzásáért.   Halmozott problémák. A pangó vizeken a nitrát túlterhelés miatt felszaporodott zöldalga, és a folyóra bízott zsák szemét a Hármas Körösön.

A múlt század kilencvenes éveiben a csomagolóanyag forradalom is letette névjegyét a Körös parton. A mai napig tonnaszám hever a partrézsűn a soha el nem bomló műanyag szemét. Ami az elmúlt 30-40 évben került oda. Az üvegeket negyven éve kezdte  felváltani a PET, valamint teret nyert az fillérekért előállított fólia. Sajnos a régi szokások átöröklődtek. Az vízparti emberek ezektől úgy próbáltak szabadulni, hogy egyszerűen a vízbe dobálták. A Körösök partjait elöntötte a töméntelen mennyiségű  műanyag. A Román oldalon levő hegyi falvak szeméttelepei nagyobb esők után tömegével látták el a Körösöket műanyag hulladékkal. Itt azonban meg kell jegyezzem, hogy az elmúlt tíz évben jelentős változások történtek. Mindkét országban igen jó minőségű központi hulladék lerakókat létesítettek, amik a Körösök műanyag szennyezését ugyan jelentősen csökkentették, de az alap problémát, a globális műanyag szemét keletkezését nem oldják meg. A mai napig előfordul Gyomaendrődön is, bár a törvény bünteti , hogy a háztartási szeméttől úgy szabadulnak meg egyesek, hogy kiviszik a Hármas Körösbe , illetve annak a hullámterére, ami majd a következő áradáskor kerül a vízbe.

 De térjünk vissza a szennyvízkérdéshez. A nyolcvanas években a csatornázásokkal  elkezdtek megépülni a szennyvíztisztítók, ami mára már odáig fejlődött, hogy sem a román, sem a magyar szakaszon tisztítatlan szennyvíz nem kerülhet legálisan a Körösökbe. Ami csak részben vigasz, mert ugyan a biológiai tisztítás nagyon hatékony, azonban a kémiai tisztítása a szennyvizeinknek elégtelen. Nincs rá hatékony módszer. A Körösök és mellékfolyói több mint száz település szennyvizét fogadják be még a Tiszába torkollás előtt.  Nagyváradon a Sebes körös vízhozama sokszor kevesebb, mint  a nagyváradi szennyvíztisztítóé. És ha ezt nem találja kedves olvasó eléggé szörnyű adatnak, akkor arra kérem, hogy ezen a  következő pár mondaton gondolkodjon el!

Egy barátom mondta egyszer, hogy menj be egy Körös menti nagyváros, mondjuk Békéscsaba egyik bevásárló központjába, állj meg egy pillanatra a pipere gondolák közt és gondolj bele , hogy az a rengeteg mosószer, mosogató, vízkőoldó , fogkrém, tusfürdő, sampon stb. Mind-mind a Körösökön fog lefolyni!  Én még ide venném a gyógyszertárakat is.Hatóanyagaik a szennyvizekben végzik így -vagy úgy! Egy nagyvárosban hány ilyen bolt is van? Mennyi gyógyszertár? Hány város van a Körösök mentén, aminek szennyvize a Körösbe folyik? …. Azt hiszem a válaszok ott vannak mindenkiben. Mindannyian felelősek vagyunk ezért, természetesen magamat is beleértve. Ezeken gondolkozva csak abban reménykedem , hogy mindig lesz annyi víz a Körösökben , hogy ezt a mocskot a megfelelő mértékig felhígítsák.