Itt a blogban már foglalkoztam egy változással ami a 2013. évi CII. törvény 2018 decemberi módosításában található. Mint említtettem akkor is a törvény módosítás  nagyrészt a halgazdálkodási szervezetek jogállását pontosította. 90%ban Őket érintő változtatásokat tartalmaz. A horgász nagyközönség számára egy két pontot leszámítva érdektelen változásokról van szó. A múltkor kiemelt halgazdálkodási halérték változás mellett tartalmaz azonban egy másik  módosítást, ami nagy port kezd el felverni. Erről a módosításról később szerettem volna tájékoztatást adni, amikor a MOHOSZ is megnyilatkozik az ügyben. De nem lehet halogatni a témát  mert az internet feltörő bugyraiból láva folyamként kiömlő „féknyúzok” olyan mértéket kezdettek ölteni , hogy ezzel objektíven foglalkozni kell. A három botos horgászatról van szó!

A pergető horgász.

Magányosan bandukol a vízparton a téli időhöz idomuló multifunkcionális klímás termoruhájában. Lassan eléri  a hóborította folyópartot. A hó szükségessé teszi a talperőtér beüzemelést ami lehetővé teszi a 3 centivel a talaj feletti járást. Ennek a tekintélynövelő hatáson kívül más egyéb okai sincsenek. A partra érve zsebéből előkotorja a felfújható 24 lovas motorcsónakját és üzembe helyezi. A légpárnás szerkezettel célba veszi a még otthonról kiküldött felderítő drónok által jelzett legtöbb süllőt tartalmazó folyószakaszt. A navigációs automatika kiszámítja a legjobb szöget említett folyószakasz megdobáláshoz és automatikusan beállítja a csónakot a megfelelő helyre. Kezdetét veszik az előkészületek.  Legelőször a klímás forgószék beüzemelése  ami a benne ülő aurájában egyenletes hőmérsékletet biztosít. Ezt horgászunk most 25 fokra állítja , mindazon okból , hogy kényelmesen tudjon rövid ujjúban horgászni. Nem szereti ezt a másfél dekás téli nehéz ruhát. Zavarja a szabad mozgásban.

 Előkerül a digitalizált 11.2centis  horgászbot ami természetesen csak a lapföldi Nemura márka lehet ez a legjobb. Az orsó választás is megtörténik Hosszas gondolkodás után DiÁwia  és a Símanóból a Símanóra esik a választás. Pillanatok alatt összeszereli a bottal és a rendszert  csatlakoztatja az aktuális műholdon keresztül a magyar Arckönyv közösségi élmény hálóhoz. A csaliválasztás egyértelmű. Csak a Szendvicsgrill jöhet szóba. Ennek a műcsalinak a bélmozgásgenerátora  utánozza legjobban az élő hal bélműködés hangijait. A fűthető 0,0023as vastagságú teflonklókarbon kerámia zsinórt 3 Celsiusra állítva meg is kezdődhet a peca. Jöhet az első dobás.. De valami baj van! A csali nem repült el.. az okos bot vad figyelmeztető remegése és hanghatása ráébreszti a horgászt , hogy elmulasztott valamit. Nem jelentkezett be a horgász közösségi online ellenőrző rendszerbe… ajjaj! Baj van! Azonnal pótolja … Még éppen időben . Mielőtt felszálltak volna az ellenőrző drónok…

Egyszer már itt a blogban leírtam,hogy minden évszaknak megvan a maga csendje. Az ősznek a harsogó nyár után szinte letaglózó, kontrasztos csendje van. A télnek havas hideg időben rideg a csendje . Ilyenkor a csendet csak fokozza egy két távoli varjúkárogás. De sehol egy énekesmadár hang, sehol egy berzenkedő fácánkakas. A kacsák is csak lapítanak a körös csendes folyású szélvizein. Hiába süt a nap , melege nem ér el a fák közé a bozótosba. Ott ilyenkor a fagy az úr. Az parancsol.

2018 decemberének utolsó parlamenti napjaiban, amik igen viharosra sikeredtek, a sok nagy port kavart törvények mellett nemzetünk nagyjai megszavaztak egy törvény módosítást ami ebben a viharos időszakban szinte alig kapott figyelmet . Ez pedig nem más mint a 2013. évi CII. törvény A halgazdálkodásról módosítása. A törvénymódosítás több ponton változtatott az amúgy politikailag független magánvéleményem szerint jó törvényen. A változások zöme a halgazdálkodási szervezeteket érinti elsősorban , de már mazsolázzuk a kollégákkal és a horgászokat érintő kevés változtatásról hírt fogok adni itt  a blogon. Egy dolgot egy változást azonban kiemelnék már most egy kis magyarázattal.

Nagy víz nagy hal...diktálná a logika, de ez nem mindíg van így. Leporoltam egy régebbi írásom annak apropóján , hogy ma felvettek egy Facebook csoportba amit gyerekkorom horgászvízét kedvelő emberek hoztak létre , és rámtörtek az emlékek. Íme a történet..

Sokszor meglepő milyen halakat rejtenek ilyen semmit mondó kis csatornák. Fotó: Simon Ferenc

 Az Endrődi révzugi holtág… bár ez a hivatalos neve a köznép mégis Endrődi Ligeti holtág néven ismeri….A Gyomaendrőd belterületi holtágak közül a legalsó, ha a Hármas-Körös folyásiránya szerint  nézzük.

Karácsonyi séta a Körös árterében ( kár volt).... Csak felidegesítettem magam. Ezen a területen két hete sincs , hogy jártam. A változás szembetűnő. Nemzeti park területén illegális szemétlerakó, veszélyes hulladék lerakó, Quad pálya, Crossmotor pálya van kialakulóban(  3 quad bömbölt az ártérben törve zúzva mindent, olyan részeken ahol előtte ember se nagyon járt.)., Ja és tényleg csak úgy mellékesen egy kis falopás . Pont annyira érdekli az elkövetőket az a tény , hogy ez egy nemzeti park területe, mint az illetékeseket... semennyire.

Egy kis friss szemét. Két hete még nem volt itt!

Végre elkészült a Hármas-Körösön vízeresztéskor című kisfilmünk második része. Ebben a Gyomai Közúti hídtól a Békésszentandrási duzzasztóig lévő szakaszt jártuk be és próbáljuk bemutatni. Reméljük vissza adja azt a csodás napot amit a vízen töltöttünk.

December van. Megjött az első hó és vele együtt az első komolyabb fagyok is. A havazás elvonultával kemény hajnalokra lehet számítani az előrejelzések szerint. A kemény  fagyok sokszor szülnek derengő ködös hajnalokat, alkonyatokat. Szeretem azt az igazi téli ködös hideg időt. Olyankor az ártérben teljes a csend. A kicsapódó köd megszűri a távoli zajokat.  A ködös alkonyok a folyóparton mindig csodálatos hangulatot varázsolnak a tájnak. A fák közül elő gomolygó ködfelhők szinte filmbe illő klisék. A ködnek azonban  megvannak  maga veszélyei is. Főleg a sűrű, zúzmarás köd, éjjel tud igazán izgalmas lenni, amikor tényleg 20 centire sem lehet látni. Sokszor olvastam Hunyady Attila írását, hogy egy ilyen januári ködben 1 órán keresztül bolyongott a Dunán, mert nem vette észre , hogy nem egyenes vonalban , hanem nagy ívű köröket leírva halad a csónakjával, Valamint a klasszikusok közül Jókai Arany emberében Tímár Mihály téved el  a Duna jegén a ködben és egy egér nyomot követve talál ki  a partra  több órás bolyongás és kétségbe esés után.

Fotó: Simon Ferenc

Lassan döcögve haladok egy alig kikövezett mellékúton a Peres holtág felé. Annak is  egy bizonyos részéhez tartok a halőri csónakok tárolóhelyéhez. Ott vár engem hivatásos halőr barátom és kollégám  ebben a késői időpontban. Fél 11 van éjjel . A hőmérő 0 fokot mutat a kocsiban. Nehezen találom meg a leágazó utat, túl is megyek rajta. Vissza kell tolassak vagy száz métert . Sötét van nagyon . 11 re beszéltük meg a találkát,  de hiába mentem fél órával hamarabb,  barátomat nem tudom megelőzni. Már a helyszínen vár indulásra felkészített csónakjában. Fontos dolgunk van . A Peres holtág kanyargó medrében csónakkal fogunk széjjel nézni, ezen a decemberi éjszakán. A hidegre való tekintettel alaposan beöltözve, nehezen mozogva kászálódok be  a vonatnak csúfolt 6 méter hosszú, rendkívül stabil halőri vízi járgányba. A nagy teljesítményű villanymotor olyant ránt induláskor a behemót csónakon , hogy majd felborulok a székkel. Uticélunk a Peres holtág egy bizonyos, tőlünk 6 km-re levő szakasza, ahol bizony rosszat sejtünk, mendemondák keringenek egy tilosban halászgató emberről. Ennek valóságtartalmáról szeretnénk meggyőződni.

A kép csak illusztráció. A helyszínen készült képek a történet végén láthatóak.