Lassan döcögve haladok egy alig kikövezett mellékúton a Peres holtág felé. Annak is  egy bizonyos részéhez tartok a halőri csónakok tárolóhelyéhez. Ott vár engem hivatásos halőr barátom és kollégám  ebben a késői időpontban. Fél 11 van éjjel . A hőmérő 0 fokot mutat a kocsiban. Nehezen találom meg a leágazó utat, túl is megyek rajta. Vissza kell tolassak vagy száz métert . Sötét van nagyon . 11 re beszéltük meg a találkát,  de hiába mentem fél órával hamarabb,  barátomat nem tudom megelőzni. Már a helyszínen vár indulásra felkészített csónakjában. Fontos dolgunk van . A Peres holtág kanyargó medrében csónakkal fogunk széjjel nézni, ezen a decemberi éjszakán. A hidegre való tekintettel alaposan beöltözve, nehezen mozogva kászálódok be  a vonatnak csúfolt 6 méter hosszú, rendkívül stabil halőri vízi járgányba. A nagy teljesítményű villanymotor olyant ránt induláskor a behemót csónakon , hogy majd felborulok a székkel. Uticélunk a Peres holtág egy bizonyos, tőlünk 6 km-re levő szakasza, ahol bizony rosszat sejtünk, mendemondák keringenek egy tilosban halászgató emberről. Ennek valóságtartalmáról szeretnénk meggyőződni.

A kép csak illusztráció. A helyszínen készült képek a történet végén láthatóak.

Az utóbbi időben kezd fellángolni egy vita a Körös menti horgászok közt.  Kezdi felütni a fejét  férfi társadalom örök dilemmája. Melyik a nagyobb? Melyik a hosszabb?  Megvizsgáltam a kérdést és itt is mint általában más méretek megadásánál, arra jutottam attól függ honnan mérjük. Merthogy én megmértem.

Mielőtt kikerekedne az kedves olvasó szeme leszögezném, az ország illetve közép Európa két leghosszabb, egymástól légvonalban alig 10km-re lévő két holtágról, a Kákafok -Peres holtágakról, illetve  rajongóik vitájáról  van szó . Melyik holtág a hosszabb?  Nézzük:

Azt hiszem minden horgász közös ellensége ez a kis jószág. Utáljuk több ok miatt is.  Elsősorban mohósága és a szaporasága, valamint mérges, szúrós tüskéje miatt örvend igen nagy népszerűtlenségnek. De ki is ő valójában , mit kellene róla tudni? Mi az amit fegyverként használhatunk ellene?  Sajnos több tévhit kering közszájon ezzel a halfajjal kapcsolatban. Összeszedtem pár dolgot amit feltétlen tudni érdemes  íme.

 ( fotó: Bogdány Zoltán)

Mit is írjak ide?

Talán az lenne a legmegfelelőbb ha semmit.

De mégis valami rövidet.

Sok víz sok hal  mondja a fáma. Hogy ez mennyire igaz, azt hiszem nem kell ecsetelgetnem. Mindenki tisztában vele ,aki ismeri a Körösöket , hogy mit is jelent egy jó időben jött hosszan tartó áradás. Vagy mégsem, ….Tényleg, mit is jelenthet ez az élővilágra nézve? Mit is kéne tegyünk a mesterséges környezetben , hogy hatása maradandó legyen?  No lássuk csak…

A gyomaendrődi közúti hídtól a békésszentandrási duzzasztóig.

A Hármas-Körös holtágait bemutató sorozatom következő  témája,  a sorozatban először egy , a Hármas Körös jobb partján található holtág. A Német -zug . A Német-zugi holtágat ha egy mondatban szeretném jellemezni, azt mondanám róla, hogy A JÖVŐ REMÉNYSÉGE.

Nemrég Simon Ferenc barátom felvetette, hogy mi lenne , ha készítenénk egy filmet a Hármas Körös felvízéről olyan állapotában ahogy ritkán látni. Olyankor amikor leeresztik róla a vizet. Olyankor amikor épeszű ember nem szál csónakba rajta. Partja meredek ilyenkor és méteres, de valahol még ennél is mélyebb iszapja vendég marasztaló. 2-3 méter magas partrézsűjére  lecipelni a csónakba a motort, felszerelést Háát…. na, de nem is arról vagyunk híresek , hogy ki van az összes kerekünk , úgyhogy megcsináltuk. Amatőrök vagyunk a filmezés területén, és ez az első ilyen közös munkánk. De nem mentegetőzők előre, ilyen lett és kész . Íme :

Nem tudom milyen szavakkal kezdjem ennek a holtág rendszernek a bemutatását. Milyen jelzőket használjak? A Félhalom szó a békés megyei horgászok körében már fogalomként hangzik. Leginkább úgy tudnám egy mondatban jellemezni , hogy a Körös menti horgászvíz flottának  a zászlóshajója !

Páratlan és egyedül álló horgászvíz messze földön.

Igen , mikor ezeket a sorokat leírtam éreztem a zavart az erőben ,  sok Peres, és Kákafok rajongó hördült fel egyszerre . Lehet majd pár hónapig nem is merek feléjük menni, de állításomat alá fogom támasztani ígérem . Megpróbálom röviden, bár nehéz lesz. A Féhalmi holtág mítosza óriási. Sokáig a munkám miatt az életem szerves része volt, és mostanában is az.  Na lássuk csak:

A körösvölgyi tájegység kialakulásában a víz játszotta az elmúlt  több százezer évbe  a döntő szerepet.  A pleisztocén kor elején a tektonikai lemezmozgások által élőhelyünk mélyre süllyedt, és mai is évi 2-3 mm-t süllyed . Egy medence jött létre, amit a környező hegységekből eredő folyók közel 2 millió év alatt hordalékkal töltöttek fel. Ez Gyomaendrőd térségében eléri a 6-8 ezer(!)méter vastagságot.  Elgondolkodtató, mennyi üledékes hordalék ez az egész alföldre nézve. Ez a feltöltődés egészen a múlt század közepéig tartott. A folyam szabályozások vetettek véget neki. Jelen pillanatban ez a feltöltődés a gátak közti ártéri űrszelvényre korlátozódik. Ami igen jelentős. Tapasztalataim szerint egy áradás után elérheti akár az 0,5-1 centit. Akadályok , fák , tereptárgyak sodrás árnyékában pedig a 10 centimétert is. Ez az elmúlt 150 évben már mérhető 10 centiméteres nagyságrendű feltöltődést jelent a gáton kívüli állapotokhoz képest.