Egyszer már itt a blogban leírtam,hogy minden évszaknak megvan a maga csendje. Az ősznek a harsogó nyár után szinte letaglózó, kontrasztos csendje van. A télnek havas hideg időben rideg a csendje . Ilyenkor a csendet csak fokozza egy két távoli varjúkárogás. De sehol egy énekesmadár hang, sehol egy berzenkedő fácánkakas. A kacsák is csak lapítanak a körös csendes folyású szélvizein. Hiába süt a nap , melege nem ér el a fák közé a bozótosba. Ott ilyenkor a fagy az úr. Az parancsol.