A pergető horgász.

Magányosan bandukol a vízparton a téli időhöz idomuló multifunkcionális klímás termoruhájában. Lassan eléri  a hóborította folyópartot. A hó szükségessé teszi a talperőtér beüzemelést ami lehetővé teszi a 3 centivel a talaj feletti járást. Ennek a tekintélynövelő hatáson kívül más egyéb okai sincsenek. A partra érve zsebéből előkotorja a felfújható 24 lovas motorcsónakját és üzembe helyezi. A légpárnás szerkezettel célba veszi a még otthonról kiküldött felderítő drónok által jelzett legtöbb süllőt tartalmazó folyószakaszt. A navigációs automatika kiszámítja a legjobb szöget említett folyószakasz megdobáláshoz és automatikusan beállítja a csónakot a megfelelő helyre. Kezdetét veszik az előkészületek.  Legelőször a klímás forgószék beüzemelése  ami a benne ülő aurájában egyenletes hőmérsékletet biztosít. Ezt horgászunk most 25 fokra állítja , mindazon okból , hogy kényelmesen tudjon rövid ujjúban horgászni. Nem szereti ezt a másfél dekás téli nehéz ruhát. Zavarja a szabad mozgásban.

 Előkerül a digitalizált 11.2centis  horgászbot ami természetesen csak a lapföldi Nemura márka lehet ez a legjobb. Az orsó választás is megtörténik Hosszas gondolkodás után DiÁwia  és a Símanóból a Símanóra esik a választás. Pillanatok alatt összeszereli a bottal és a rendszert  csatlakoztatja az aktuális műholdon keresztül a magyar Arckönyv közösségi élmény hálóhoz. A csaliválasztás egyértelmű. Csak a Szendvicsgrill jöhet szóba. Ennek a műcsalinak a bélmozgásgenerátora  utánozza legjobban az élő hal bélműködés hangijait. A fűthető 0,0023as vastagságú teflonklókarbon kerámia zsinórt 3 Celsiusra állítva meg is kezdődhet a peca. Jöhet az első dobás.. De valami baj van! A csali nem repült el.. az okos bot vad figyelmeztető remegése és hanghatása ráébreszti a horgászt , hogy elmulasztott valamit. Nem jelentkezett be a horgász közösségi online ellenőrző rendszerbe… ajjaj! Baj van! Azonnal pótolja … Még éppen időben . Mielőtt felszálltak volna az ellenőrző drónok…

Egyszer már itt a blogban leírtam,hogy minden évszaknak megvan a maga csendje. Az ősznek a harsogó nyár után szinte letaglózó, kontrasztos csendje van. A télnek havas hideg időben rideg a csendje . Ilyenkor a csendet csak fokozza egy két távoli varjúkárogás. De sehol egy énekesmadár hang, sehol egy berzenkedő fácánkakas. A kacsák is csak lapítanak a körös csendes folyású szélvizein. Hiába süt a nap , melege nem ér el a fák közé a bozótosba. Ott ilyenkor a fagy az úr. Az parancsol.

2018 decemberének utolsó parlamenti napjaiban, amik igen viharosra sikeredtek, a sok nagy port kavart törvények mellett nemzetünk nagyjai megszavaztak egy törvény módosítást ami ebben a viharos időszakban szinte alig kapott figyelmet . Ez pedig nem más mint a 2013. évi CII. törvény A halgazdálkodásról módosítása. A törvénymódosítás több ponton változtatott az amúgy politikailag független magánvéleményem szerint jó törvényen. A változások zöme a halgazdálkodási szervezeteket érinti elsősorban , de már mazsolázzuk a kollégákkal és a horgászokat érintő kevés változtatásról hírt fogok adni itt  a blogon. Egy dolgot egy változást azonban kiemelnék már most egy kis magyarázattal.

Nagy víz nagy hal...diktálná a logika, de ez nem mindíg van így. Leporoltam egy régebbi írásom annak apropóján , hogy ma felvettek egy Facebook csoportba amit gyerekkorom horgászvízét kedvelő emberek hoztak létre , és rámtörtek az emlékek. Íme a történet..

Sokszor meglepő milyen halakat rejtenek ilyen semmit mondó kis csatornák. Fotó: Simon Ferenc

 Az Endrődi révzugi holtág… bár ez a hivatalos neve a köznép mégis Endrődi Ligeti holtág néven ismeri….A Gyomaendrőd belterületi holtágak közül a legalsó, ha a Hármas-Körös folyásiránya szerint  nézzük.

Karácsonyi séta a Körös árterében ( kár volt).... Csak felidegesítettem magam. Ezen a területen két hete sincs , hogy jártam. A változás szembetűnő. Nemzeti park területén illegális szemétlerakó, veszélyes hulladék lerakó, Quad pálya, Crossmotor pálya van kialakulóban(  3 quad bömbölt az ártérben törve zúzva mindent, olyan részeken ahol előtte ember se nagyon járt.)., Ja és tényleg csak úgy mellékesen egy kis falopás . Pont annyira érdekli az elkövetőket az a tény , hogy ez egy nemzeti park területe, mint az illetékeseket... semennyire.

Egy kis friss szemét. Két hete még nem volt itt!

Végre elkészült a Hármas-Körösön vízeresztéskor című kisfilmünk második része. Ebben a Gyomai Közúti hídtól a Békésszentandrási duzzasztóig lévő szakaszt jártuk be és próbáljuk bemutatni. Reméljük vissza adja azt a csodás napot amit a vízen töltöttünk.

December van. Megjött az első hó és vele együtt az első komolyabb fagyok is. A havazás elvonultával kemény hajnalokra lehet számítani az előrejelzések szerint. A kemény  fagyok sokszor szülnek derengő ködös hajnalokat, alkonyatokat. Szeretem azt az igazi téli ködös hideg időt. Olyankor az ártérben teljes a csend. A kicsapódó köd megszűri a távoli zajokat.  A ködös alkonyok a folyóparton mindig csodálatos hangulatot varázsolnak a tájnak. A fák közül elő gomolygó ködfelhők szinte filmbe illő klisék. A ködnek azonban  megvannak  maga veszélyei is. Főleg a sűrű, zúzmarás köd, éjjel tud igazán izgalmas lenni, amikor tényleg 20 centire sem lehet látni. Sokszor olvastam Hunyady Attila írását, hogy egy ilyen januári ködben 1 órán keresztül bolyongott a Dunán, mert nem vette észre , hogy nem egyenes vonalban , hanem nagy ívű köröket leírva halad a csónakjával, Valamint a klasszikusok közül Jókai Arany emberében Tímár Mihály téved el  a Duna jegén a ködben és egy egér nyomot követve talál ki  a partra  több órás bolyongás és kétségbe esés után.

Fotó: Simon Ferenc

Lassan döcögve haladok egy alig kikövezett mellékúton a Peres holtág felé. Annak is  egy bizonyos részéhez tartok a halőri csónakok tárolóhelyéhez. Ott vár engem hivatásos halőr barátom és kollégám  ebben a késői időpontban. Fél 11 van éjjel . A hőmérő 0 fokot mutat a kocsiban. Nehezen találom meg a leágazó utat, túl is megyek rajta. Vissza kell tolassak vagy száz métert . Sötét van nagyon . 11 re beszéltük meg a találkát,  de hiába mentem fél órával hamarabb,  barátomat nem tudom megelőzni. Már a helyszínen vár indulásra felkészített csónakjában. Fontos dolgunk van . A Peres holtág kanyargó medrében csónakkal fogunk széjjel nézni, ezen a decemberi éjszakán. A hidegre való tekintettel alaposan beöltözve, nehezen mozogva kászálódok be  a vonatnak csúfolt 6 méter hosszú, rendkívül stabil halőri vízi járgányba. A nagy teljesítményű villanymotor olyant ránt induláskor a behemót csónakon , hogy majd felborulok a székkel. Uticélunk a Peres holtág egy bizonyos, tőlünk 6 km-re levő szakasza, ahol bizony rosszat sejtünk, mendemondák keringenek egy tilosban halászgató emberről. Ennek valóságtartalmáról szeretnénk meggyőződni.

A kép csak illusztráció. A helyszínen készült képek a történet végén láthatóak.

Az utóbbi időben kezd fellángolni egy vita a Körös menti horgászok közt.  Kezdi felütni a fejét  férfi társadalom örök dilemmája. Melyik a nagyobb? Melyik a hosszabb?  Megvizsgáltam a kérdést és itt is mint általában más méretek megadásánál, arra jutottam attól függ honnan mérjük. Merthogy én megmértem.

Mielőtt kikerekedne az kedves olvasó szeme leszögezném, az ország illetve közép Európa két leghosszabb, egymástól légvonalban alig 10km-re lévő két holtágról, a Kákafok -Peres holtágakról, illetve  rajongóik vitájáról  van szó . Melyik holtág a hosszabb?  Nézzük: