Kiss Tamás,évi több mázsa pontyfogással és több éves tapasztalattal a háta mögött, mesél a hobbijáról, módszereiről, tapasztalatairól, hitvallásáról. Különös tekintettel ajánlom azok figyelmébe az interjút akik a Peres holtághoz hasonlóan törpeharcsával fertőzött vízen próbálnak a nagy pontyok nyomába eredni. A Tamás által kikísérletezett módszerek sikert hozhatnak a törpés vizeken is.
Az utóbbi időkben történt Körösökön előforduló vízminőség problémák miatt , sokan a monumentális méretű Romániai tározókat okolják. Hogy valóban szerepet játszanak -e ebben a folyamatban azt nem tudhatjuk. Viszont a legendák arról szólnak , hogy ezek a tározók indokolatlanul nagyok a Sebes Körös vízhozamához képest . Ennek jártunk utána Simon Feri barátommal és készítettük ezt a kisfilmet a Ceausescu megalomán hagyatékáról. A szemmel látható rossz műszaki állapotban lévő hatalmas tározókról.
A Gyomaendrődi vidék bővelkedik a vizes élőhelyekben. A környék holtágai , mocsarai és persze a Hármas- Körös ártere szinte mágnesként vonzza ebben az időszakban az égi vándorokat. Ehhez még nagyban az is hozzájárul a környéken 600 hektár rizsföld is található, ahol nagy számban pihennek meg hosszabb rövidebb időre a vándorló gázlómadarak. Pénteken Simon Feri természetfotós barátomnak voltam segítségére a helykiválasztásban . Éjjel elfoglalta leshelyét és bár a fényviszonyok nem voltak túl kedvezőek azért sikerült jó képeket lőnie. Külön öröm számomra, hogy a napokban Juhász Erika biológust is kalauzolhattam ezen a tájon.
Simon Ferenc Képei:
Az emberi tevékenységekből fakadó táj átalakulások hozadékaként rengeteg tájidegen és invazív faj jelent meg az elmúlt években a Körösök mentén. Talán sehol nem történt olyan gyors tájátalakulás a világon mint a folyamszabályozás után az Alföldön.Több tízezer éve itt élő fajok tűntek el végleg, vagy kerültek a kihalás szélére vidékünkön. A helyüket elfoglaló távoli vidékekről származó fajok, nem biztos , hogy be tudják tölteni az ökoszisztémában keletkezett lyukakat. Ebben a videóban bemutatok pár olyan fajt, ami egy -két évtized alatt eluralta a Körösök vidékét.
Augusztus van. Annak is a vége felé járunk.Megöregedett a nyár. Túl vagyunk a huszadika körüli ünnepeken. A Hármas Körös hullámterét járva , naptár nélkül is tudom , hogy lassan közeledik a szeptember . Ha egy hosszú álomból ébrednék és nem tudnám időben hol járok, az évnek ezt a pár hetét tévedhetetlenül felismerném. A késő délutáni hosszan elnyúlt árnyékok, és a fények csak ilyenkor , a nyárnak ebben a szakaszában ilyenek, nem tudom megfogalmazni igazán , de olyan lustán elnyúlóan fakók. Nem olyan szikrázóan hirtelenek mint júliusban. És nem olyan csendesen álmosítóak mint szeptemberben. Kicsit van még bennük élet, de már hamvad a nyári tűz.
A Hármas Körös árterét járva a vizenyős rétek, mocsarak mentén két jellegzetes növénnyel gyakran találkozhatunk. Mindkettő tradicionális gyógynövény, és meglehetősen feltűnő jelenségek , azonban az a tapasztalatom , hogy sokan nem is tudják róluk , hogy kifélék, mifélék. Ezért szeretném most itt bemutatni őket . Ez a két növény a réti füzény (Lythrum salicaria) És a fekete nadálytő (Symphytum officinale)
A busa és az amur. A két Kínából származó halféle megosztja a horgász közvéleményt. Pontosabban az egyik,, az amelynek megítélése kevésbé népszerű, a busáé . Busával szemben az amurt jobban elfogadják a horgászok, ennek több oka is van. Elsősorban a magyar horgász társadalomban még mindig főbb szempontok közé számító gasztronómiai értéke miatt, illetve a másik fő ok a jobb horgászértéke. Nem feltétlenül a horgon való küzdésre gondolok itt , mert aki fárasztott már tíz kiló körüli busát, az tudja , hogy nem sok agresszívabban védekező hal van a Körösök vizeiben , hanem inkább a kifoghatóság szempontjából jobb az amur horgászértéke. Könnyebben horogra csalható, egy jó etetéssel, vagy gyümölcs éréskor(eper, szilva , meggy) gyümölccsel. A behajló ágak alatt szinte biztos , hogy lesben áll pár amur ami könnyedén megfogható. A fárasztása egy termetesebb példánynak pedig felejthetetlen.
A Körösök életében a nyár eleji és a május végi időszak mindíg kardinális kérdés. Az ebben az időszakban történő események sokszor évekre kihatással vannak a Körösök élővilágára. Egy esős, áradásos június vízbősége , olyan szinten reprodukálhatja a Körösök vízi élővilágát amiből ha fogalmazhatok így évekig elvegetál. Sajnos az utóbbi években ebben az időszakban nem volt tartós áradás. Utoljára 2010-ben fordult elő, már nem reménykedtem abban , hogy valaha előfordulhat újra ilyen ideális időszak. De jött az idei június, és rácáfolt pesszimizmusomra. A történtek hosszú távon kihatással lesznek , és jelentősen befolyásolják az élővilág állapotát az elkövetkező években a Körösök vizeiben. Sajnos a jóhoz sokszor társul a rossz is. Nem csak pozitív hozadéka van ennek az időszaknak. Kezdjük a jó dolgokkal.
Napok óta terveztem ezt a túrát. Nézegettem a térképeket informálódtam, majd neki vágtam. A terv az volt , hogy a Gyulai határátkelőtől indulva biciklivel felmegyek a Fehér Körös gátján Borosjenőig ami kb a gáton 60-70 km és vissza jövök. Kíváncsi voltam milyen ott a Körös, és még inkább arra , hogy milyen ott az ártéri élővilág. Nem rajtam múlt , hogy elképzelésem csak részben teljesült.
Azért döntöttem a kerékpár mellett , mert kocsival nagyon kevés helyen lehet hozzáférni a felső körösökhöz, gyalog meg teljesíthetetlen a távolság miatt.
Szóval neki vágtam. Korán reggel értem a Gyulai határ átkelőhöz. Egy gyors szelfi a határátkelős táblával és már tekertem is az ellenőrző pontra, nem is sejtve , hogy felelőtlen szelfizésemnek milyen következményei lesznek.
A határra a korai időpontnak köszönhetően, egyedül érkeztem , a magyar szervnek átadtam a személyim . Pillanatok alatt elintézte a hivatalos dolgokat, jó utat kívánva kaptam volna vissza tőle a papírokat. Az adminisztráció közben már éreztem zsigereimben , hogy valamik gond lesz mert a román határőrök izgatottan pezsegtek rám- rám nézve. A metakommunikációjukból kiviláglott, hogy valami lesz.
Aki járt már ott az tudja, a két ország bódéja közt fél méter található a személyimet a magyar kollégája kezéből a kisablakon kinyúlva marta el a román határőr. Egyből izgatottan magyarázni kezdett. Egy szót se értettem belőle. Közben oda sereglettek már négyen is. Próbálom magyarul kérdezni mi a gond, persze nem értjük egymást. Angolra váltok. Az se jön be. Végül a patthelyzetet a magyar Rendőr oldja meg. Kijön a bódéból és tolmácsol…Az bajuk , hogy a határátkelőn fotóztam ami főben járó bűn… mondja alig leplezett vigyorra.
Mi Mi Mi van???? Egy szelfi miatt van ez a cirkusz? Kérdem… Valami idő hurokba kerültem és vissza repültem a 80-as évekbe. Vagy az éjjel feltámadt a Csau a Kárpátok géniusza és vissza vette országát?? Ez itt már nem az EU? .
A rendőr ezt le se fordítja. Nézi a határátkelő szolgálati szabályzatát és lázasan keresi az ide vonatkozó paragrafust.. A románok közben izgatottam egymásnak hablatyolnak. Szerintem most vitatják meg , hogy itt helyben lőjenek e főbe vagy bevigyenek Varsándra és ott a főtéren húzzanak -e karóba mert az mégiscsak nagyobb látványosság lenne..
A májusi esőzések megtették hatásukat. A Körösök elhagyták medrüket és elöntötték az árteret. A ponty leívott, vastag ikra szőnyegek vannak a mezőkön. Reméljük kitart az áradás még 8-10 napig, az ikrák biztonságos kikeléséig. Íme pár fotó az ártéri elöntött réten menekülő rovarvilágról.
