A Körösök életében a nyár eleji és a május végi időszak mindíg kardinális kérdés. Az ebben az időszakban történő események sokszor évekre kihatással vannak a Körösök élővilágára. Egy esős, áradásos június vízbősége , olyan szinten reprodukálhatja a Körösök vízi élővilágát amiből ha fogalmazhatok így évekig elvegetál. Sajnos az utóbbi években ebben az időszakban nem volt tartós áradás. Utoljára 2010-ben fordult elő, már nem reménykedtem abban , hogy valaha előfordulhat újra ilyen ideális időszak. De jött az idei június, és rácáfolt pesszimizmusomra. A történtek hosszú távon kihatással lesznek , és jelentősen befolyásolják az élővilág állapotát az elkövetkező években a Körösök vizeiben. Sajnos a jóhoz sokszor társul a rossz is. Nem csak pozitív hozadéka van ennek az időszaknak. Kezdjük a jó dolgokkal.
Az ívás!
A május végi és a június eleji csapadékok megtették hatásukat, A vízgyűjtőn elnyújtva több hét alatt 300-500mm eső esett. Itt a hangsúly az elnyújtva szón van. Ez lényeges dolog mert nem egyszerre zúdult le a vízmennyiség hanem hetek alatt folyamatosan, magas vízszintet okozva. Ráadásul a hűvös, időt egy csapásra felváltotta a meleg nyárias időjárás. A Körösök vize 13-16 fokos volt, de a kiöntéseken 21-24 fokra melegedett a víz szinte órák alatt. Kicsalva az ívásra készülő pontyokat. A füves kiöntéseket ellepték az ívó halak. Akár hiszi a kedves olvasó akár nem az ívó pontyokat sokszor a partról segítettük vissza a vízbe. Sok helyen szabad szemmel is látható volt az ikraszőnyeg. Ebben a pár napban a KHESZ halőrei éjjel nappal a gátakat járták, és őrizték az ívó állományt.
Innentől kezdve már csak imáink meghallgattatásában bíztunk, hogy kibírja az áradás még 7-10 napig az ikrák keléséig. De szerencsére nem , hogy apadt , hanem még rááradt a körös, és stabilan 2-3 héten át elöntve tartotta a réteket , ívóhelyeket. Valamint a víz visszahúzódása is lassan történt meg és ezáltal az ivadékok biztonságosan vissza tudtak húzódni a mélyebb belső holtágakba és a körösbe. Elenyésző mennyiségben rekedtek kint halak. De amit lehetett mentettünk.
Az halak ívásával egyidőben a szúnyogok is letették névjegyüket. Régen nem látott szúnyog invázió vette kezdetét. A kiöntéseket járva a ponty ivadékok kelését figyelve feltűnt , hogy napról napra több a szúnyoglárva is. Pár nap alatt volt olyan rész ahol négyzetméterenként 1000 darab felett számoltam, becsültem. Éreztem baj lesz. Eltelt egy két hét is baj is lett . Gyomaendrődön gyakorlatilag nappal sem lehetett a szabadban tartózkodni a vérszívóktól. Június közepén az irtások megkezdésekor, annyi volt a szúnyog, hogy nappal, a tűző napon megállva is tömegével lepték el a lábam.
De ez csak nekünk rossz melegvérűeknek. A kikelő halivadékoknak és ebihalaknak amiből szintén inváziós mennyiséget láttam, elsődleges és elsőrangú táplálék a szúnyoglárva. A csónakomból kimert a vizet ami tele volt lárvákkal , szinte fekete volt tőle, pihranja módjára rohanták meg a Körösben a küszök és a meghatározhatatlan fajtájú egyéb halivadékok.
Július első heteiben kishálóval eredtem az ivadékok nyomában. Jelentem jól vannak, szépen nőnek és rengeteg van belőlük az ártérben. Zömében ponty , de sok a kárász is , valamint találtam sok csíkhalat, ebihalat, illetve gőtéket. A sok víz sok hal , illetve sok vízi élőlény. A Belső holtágak ,kubikok tele vannak vízzel, ahol van idejük és életterük felnőni. Reméljük egy őszi áradással kitalálnak a folyóba.
Eddig tartottak a jó hírek. Két dolog is történt , illetve az egyik pont , hogy nem történt, ami aggasztó lehet a jövőre nézve.
A Kérészrajzás….
Egyedi és ritka rovarunk a tiszavirág rajzása a Hármas -Körösökön évről évre egyre gyengébb. Tavaly még láttam repülő rajokat, de az idén minden nap kint voltam a vízparton a megfelelő időben, közel30 napon kersztül és mindösszesen 6 darabot láttam. Vigasztaló dolog , hogy a Kettős-Körösön igen szép rajzás volt, de a Hármas Körösök felvizéről eltűnőben van ez a csodálatos élőlény. Aminek következményei messze kihatnak, hiszen több halfajtának is elsődleges tápláléka a lárvája. Ennek, a ritkulásnak az okait a megfelelő szerveknek kéne feltárni amíg nem késő.
Fotó :Rácz Richárd
A Hortobágy Berettyó állapota
Pontosan megismétlődött a 2010-es történet. A júniusi áradás miatt a Hármas Körös a Hortobágy Berettyó vizét visszaduzzasztotta és egy ökológiai katasztrófát idézett elő. A pangó Hortobágy Berettyón magas víznél elöntött réteken, legelőkön berohadó lekaszálatlan növényzet illetve egyéb okok miatt az oldott oxigén szintje a vízben a kritikus alá esett napokra. Gyakorlatilag az az életforma, ami a vízből nyeri az oxigént az az adott szakaszokon elpusztult. Halak, rákok, kagylók tetemeitől volt fehér a partszegély. A víz szaga pedig penetráns volt napokig. Szerencsére a halak egy része ki tudott még menekülni a Körösbe . Szemmel látható módon, rajokban vonultak a Hortobágy Berettyó torkolatán keresztül a friss vizet hozó Hármas Körösbe napokig. A szennyes áradat végig vonult a Hármas -Körös alsó szakaszán ott is kisebb pusztulást okozva. Azonban Hortobágy Berettyó élővilágán mély nyomot hagyott a szennyeződés. Mivel ez visszatérő havaria helyzet, és már másodjára is azonos körülmények közt fordult elő, érdemes lenne vele foglalkozni az illetékes szervezeteknek.
Ide kattintva drónfelvétel látható a pusztulásról.
Összegezve a dolgokat a 2019-es júniusi áradások jelentősen befolyásolják az elkövetkező években a Körösök élővilágát. Ha ez a vízügyi helyzet megismétlődne mondjuk 3-4 évenként, véleményem szerint olyan természetes halbőséget okozna a Körösökön és mellékfolyóin ami feleslegessé tenné a mesterséges telepítéseket. A magas vízállással járó negatív folyamatokat pedig az illetékes szerveknek kéne kutatni, feltárni, hogy elejét lehessen venni az olyan katasztrófáknak mint a 2010-es , vagy az idei is a Hortobágy Berettyón.