Március 13.-án Pénteken tartották meg Gyomaendrődön a  Szent Antal Népház szervezésében a HALGAZDÁLKODÁS ÉS HORGÁSZAT A HÁRMAS-KÖRÖSÖN ÉS HOLTÁGAIN" Konferenciát. A Vírus helyzet miatt vagy  inkább úgy fogalmaznék, hogy annak ellenére is igen nagy érdeklődésre tartott számot az konferencia.   Az előadások egytől egyig nagyon informatívak és gondolat keltőek voltak.  Jó volt hallani a szakemberek és a tudományos világ képviselőinek a kutatásokra és nem feltételezésekre alapuló véleményét.  Azoknak aki nem jöttek el, szeretnék egy kis betekintést nyújtani az elhangzottakba  nyilván a teljesség igénye nélkül.  Fotó: Metzker Krisztina

Az előadás sorozatot a szervező Dr Szonda István nyitotta meg , bevezetőjében kiemelve , hogy a régió természeti adottságai indokolttá teszi az ilyen tudományos műhelyek szervezését.

A megnyitó után Toldi Balázs Gyomaendrőd polgármestere beszélt pár percet a város és a horgászat kapcsolatáról, kiemelve , hogy az elmúlt években a  horgászturizmus fejlesztése kiemelt célja a város vezetésének

Ezek után Szél Antal. A Körös-Maros Nemzeti park szakembere nyújtott egy rövid betekintést a környék  tájátalakulási folyamataiba, bemutatva  a Nemzeti Park tevékenységeit és kiemelt néhány védett fajt a régióban.   A leszűkült élettér ellenére Gyomaendrőd környékén még mindig nagyon sok kiemelten védett faj található melyek élőhelyének  védelme nagyon fontos feladata a Nemzeti Parknak.

Szél úr után Juhász Erika biológus az ELTE doktorandusza következett, Szakterülete az eurázsiai hód . előadásában bemutatta a hódok visszatelepülésének folyamatát. majd külön kitért a Körösök mentén található hód populáció elhelyezkedésére , és méreteire.  AZ előadása végén bemutatta a hódok és az emberek közti interakciót mint konfliktus forrást. A Hódok elszaporodása miatt egyre több helyen tűnnek fel kultúrtájakon akár vízparti telkeken is és ott nagy károkat okozhatnak. Ellenük védekezni szükséges a fák dróthálóval való körbe kerítésével.

A hódokról szóló előadás követően  jöttek  halas témák. Elsőnek Sallai Zoltán halkutató következett. Átfogó képet nyújtott a  Körösök védett halállományáról. Nagyon érdekes diákat mutatott be az egyes fajok fellehetőségről. Sajnos egy két fajnál mint például a széles kárásznál a felehető egyedszám elenyésző. A kutatásai szerint ennek a fajnak a teljes eltűnése  komoly veszély. AZ előadás végén kitért két inváziós halfaj a busa és az amur helyzetére. A busa esetében  hangsúlyozta , hogy  elengedhetetlen a szelektív ritkítás megkezdése. Az amurnál inkább a  rendszerben okozott károk bemutatása volt számomra meglepő. Az előadó szerint a hínárosok, vízinövények kipusztításával egyenes arányban áll az algásodás megjelenése a Körösök holtágain és az amur mint horgászhal státuszának kérdését is át kéne gondolni.

Ezután  Dr Fehér Milán a Debreceni egyetem halbiológiai laboratóriumának vezetője mutatta be a tevékenységüket. Halfajonként beszélt az intézetükben folyó szaporítási kutatásokról és munkálatokról. Kiemelve , hogy igény szerint próbálnak megfelelni a az egyes halfajok szaporításának. Érdekességnek hangzott számomra hogy például a pontyok szaporodást laboratóriumi körülmények közt hónapokkal előbbre hozták és így a egynyaras állomány jobb állapotban kerülhet ki a természetes vizekbe.

A Körös Vidéki Horgászegyesületek Szövetsége( KHESZ) ügyvezetője Nemes Attila előadásának első részében  KHESZ helyzetét elemezte az országos viszonyokhoz képest. Majd a konkrét helyi viszonyokra tért át.  A telepítések bemutatásánál kiemelte, hogy milyen arányban szerepelnek a telepített fajok  a palettán. A  pontyon kívül, menyhal, balin, csuka, süllő, keszegek, kecsege, harcsa, compó , illetve bodorka is került telepítésre a KHESZ vizeibe az elmúlt évben. Elmondása szerint olyan fajok telepítését mint például a süllő, csuka, erősen behatárolja  a telepítő anyag hiánya. Konkurálni kell  a halgazdaságoknál a külföldre , étkezési célokra kínált árakkal és mennyiségekkel . Ezért például a süllő kilója már 3800 forint  a halgazdaságokban és még ezen az áron is nehezen beszerezhető. A fogási statisztikáknál megemlített egy érdekes anatogonizmust. Miszerint  a fajlagosan legtöbb halat adó vizekről érkezik általában a legtöbb kritika a KHESZ felé a fogások mennyiségét illetően.

A beszámolójában megemlítette   a szelektív törpeharcsa halászat eredményeit, illetve az állandó kritikaként felhozott kormorán gyérítést.Ami a hatóságilag engedélyezett keretek közt egész vadásszezonban folyt.  Illetve a jövőbeni céloknál hangsúlyt kap a  szelektív halászat folytatása, esetleges kiterjesztése az egyéb fajokra (busa) Illetve a KHESZ  online kommunikációjának fejlesztése.

Nemes Attila után Dr Hunya Miklós  a KHESZ elnöke mutatta be a versenyhorgászat és a horgászturizmus összefüggéseit. Előadása második részében részletesen informálta  a hallgatóságot az immáron országos hírű Fűzfás -zugi versenypálya kialakításáról és a folyamatban levő  bővítéséről. Valamint hangsúlyozta mennyire fontos lenne egy erősebb, hatékonyabb együttműködés a környék turisztikai érdekeltségű vállalkozásai és szervezetei közt.

Gera Krisztián a gyomaendrődi turisztikai egyesület elnöke (GYÜSZTE) reagált az előtte szóló felvetéseire. Egyetértve  a nagyobb összefogás szükségességével.Részletezte a horgászturizmus jellegzetességeit különös tekintettel a szezon nyújtó hatásra. Valamint bemutatta a Körös Pecsétgyüjtő kezdeményezést ami alkalmas lenne egy nagyobb volumenű , több várost is érintő turisztikai attrakció kommunikálására, illetve motiválná az ideérkezőket a környék szélesebb körű megismerésére, szolgáltatások igénybe vételére.. Előadásában megemlítette , hogy a turista az aki ide jön és a szükségleteit is magával hozza. Ez jó alap lehet a környék vállalkozásainak.  A jövőbeni fejlesztésekre kitérve egy mobiltelefonos információs app kifejlesztésének szükségességét mutattatta be.

Az előadásokat a gyomendrődi horgász egyesületek zárták tevékenységük rövid bemutatásával. Két saját vízzel rendelkező egyesület bemutatta gazdálkodását illetve jelenlegi helyzetét.

Az előadás végén egy nem tervezett úgymond gerilla akció következett. Az előadásokat végig hallgatva Boltizár Ottó halbiológus (PHD) kért  és kapott szót. Összeszedetten és logikusan levezette a saját vízzel rendelkező egyesületek halgazdálkodási problémáit. Az egyoldalú pontytelepítések, káros hatásairól a tájidegen fajok telepítésének negatívumairól illetve  a harcsák és nagytestű ragadozók után adott jutalom horgászjegyek káros motivációs következményeiről tartott egy pár perces tájékoztatót.

Összegezve egy jól sikerült rendezvénynek lehettem részese. Az itt leírtakon kívül még sok a halgazdálkodást, a vizes élőhelyeket és a turizmust érintő gondolatébresztő, érdekes felvetés, tény elhangzott. Felüdítő volt hallgatni az előadásokat és egy kicsit elvonatkoztatni a falakon kívül tomboló pánikhangulattól. Remélem hagyomány lesz belőle és évenként megismétlődik ez  a konferencia. Úgy gondolom nagy szükség  van  az ilyen műhelymunkákra a környezetünk jobb megismerése és a védelme és a turizmussal való összehangolása  érdekében.