A rizstáblák közt megbúvó tiszta vízű kis horgászparadicsom a Dan-zugi holtág. A Hármas Körös 1875-ös évben egy kanyar átvágásával jött létre. A folyó bal partján. Mindösszesen alig 100 métert vágtak át a kubikosok, de ezzel egy a belső, gáton belülirészeket is figyelembe véve közel 3 km hosszú állóvíz keletkezett. A gáton belüli része , védett vizes élőhely , horgászni rajta tilos. A gáton kívül egyetlen nagy íves kanyarulat az egész holtág. 2,3 km hosszú és átlagosan 40 méter széles. Vízmélysége 2-3 méter körüli.
A Dan-zug jellegében a Félhalmi holtágra hasonlít . Bár annál nagyságrendekkel kisebb mégis összevethető vele. A története is szorosan kapcsolódik a Félhalmi holtágrendszerhez. Ez a holtág is a folyamszabályozások után részben kiszáradt. Medrében kertművelés folyt , illetve a XX. század eleji tanyavilág művelte, a mocsaras részeit kivéve. Ennek jelei a medrében még most is néhol megtalálható facsonkok.A háború után az ötvenes években a rizstermesztés megkezdésekor, ahogy a Félhalmi nagy részért ezt is kikotorták , és végeire szivattyút , illetve szivornyát telepítettek. A rizs termesztés megindulásától a napjainkig már működő állandóan vízzel telt holtág . Pont úgy mint a Félhalom esetében a több évtizedes száraz lét és a kotrás után egy viszonylag kemény aljzatú , és iszapmentes horgászvíz keletkezett. A rizstermesztés a mai napig folyik , és ehhez igénybe veszik a holtág vizét ami nagyon sok előnnyel jár. Az állandó vízszintingadozás negatívumával szemben a több száz hektár rizs szűrő hatása erős pozitívumként érvényesül. A holtág vize kiváló minőségű. Ha működnek a rizstelepek , akkor napi szinten pótlódik a vize a Hármas körösből.
Dan-Zug környéki rizstelep. Háttérben a fák közt a Dan-zugi holtággal.(ja és persze fekete gólyák és kanalasgémek :) )
A partja nádfallal övezett melyeket sűrűn szakítanak meg a horgászstégek. Medre egyenletesen mélyülő, nagyobb mélységű kút , gödör nélkül.
Horgász szempontból jó halas víznek mondanám. Pár év halászati kezelés után , viszonylag hamar, a hetvenes években horgászkézbe került. Azóta rajta ipari halászat nem folyt. A KHESZ illetve annak jogi elődjei kezelik évtizedek óta. A telepítések folyamatosak, ennek köszönhetően jó halállománnyal rendelkezik. Fő hala ponty . Keszegfélékből nem áll túl jól sajnos, de ez lehet, hogy a jó ragadozó állománynak köszönhető. Szépen fogják a süllőt, csukát, balint benne a rá horgászók. Harcsa állományáról nincs információm . A többi Gyomaendrőd közeli holtággal ellentétben erős pozitívum , hogy a törpeharcsa állománya elenyésző.
A holtág szinte teljes egészében körbeépített. Szabad helyek csak a két végén találhatóak. Jelentősen csökkenti sajnos a horgászértékét a távolról érkező horgász turistáknak, hogy csak 6-7km hosszú földúton közelíthető meg. Tehát egy nagyobb esőzés esetén akár több napra is ott marasztalhat a méteres sár. Ezzel mindenképpen számolni kell a Dan-zugra érkező horgászoknak.
Azoknak ajánlom aki szeretnek kényelmesen, stégről , nyaralóból horgászni, egy viszonylag vadregényes, jó vízminőségű holtágon.
