Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Körösök Vidéke

Téli fülőke a téli hullámtéri erdő ékszere.

2021. december 05. - smud

A Körösök hullámterén a vegetációs időszak színkavalkádját télen  az egyhangú színtelenség váltja fel. A tavasz harsányzöld árnyalatai után, a fülledt nyári zöldet és az őszi aranyló színeket felváltja  a szürkésbarna összes árnyalatát mutató tél. Hótalan teleken a hullámtér színtelensége lehangoló. A levéltelen erdők szürkévé, a talaj sárral  kevert falevelei barnává változtatják a tájat. Ebbe a színtelenségbe csak néhány élőlény visz egy kis színt. Az egyik ilyen a téli ágakon, korhadt fatörzseken aranyló színben tündöklő gombafaj a téli fülőke (Flammulina velutipes) . Téli barangolásaim során sokszor találkozok vele,  már messziről észre vehetőek  az egyhangú, szürke, téli hullámtéri erdőben az aranyszínű telepei dscf4763.JPG

Tovább

Vízszint eresztés a Hármas-Körösön

 Akik nem ismerik akár csak felületesen is, a Hármas-Köröst , azoknak nem jelent semmit ez a cím. Sokszor még azok is rácsodálkoznak erre a jelenségre akik a partját övező településeken élnek. Pedig akár hiszik akár nem ez a hamarosan beálló kisvizes állapot a természetes állapota a folyónak.

Az 1940-es évek közepén átadott Békésszentandrási duzzasztómű jelentősen megváltoztatta a a Hármas-Körös Békésszentandrás feletti szakaszának a hidrológiai viszonyait. A duzzasztó feletti szakasz egy közel 100km hosszú víztározóvá vált a duzzasztási időszakban. A műtárgy képes fél éven át vagy akár ennél hosszabb ideig is állandó viszinten tartani a Hármas-Körös felvizét.dscf2358.JPGA duzzasztó üzem közben

Tovább

Pi(cinke ) katonák a betolakodók ellen

 

Pár éve jelent meg közép Európában egy betolakodó invazív rovar faj, az ázsiai márvány poloska. A Kárpát medencében mindig is éltek különböző poloska fajok, de kevésbé jelentettek  problémát. Viszonylag ritkán kerültek szem elé. Hébe-hóba  találkozott velük az ember . 259450747_567463124323188_4421429337793891144_n.jpgEgyik raktárhelyiségemben,  a sarokban levő rekesz alatt elhullott poloskák százai hevertek

Tovább

2020 a Hármas-Körösön is nyomot hagyott

2020 volt az az év amire sokáig emlékezni fogunk. Helyet szorított magának a történelemben. A vírus okozta bonyodalmak rávetítették tragédiájukat az év minden napjára , és minden szegmensére . Nem is szeretnék a vírussal foglalkozni ebben a posztban. Pár fényképen keresztül szeretném azonban megmutatni mi is történt a Hármas Körös partjainál 2020-ban. A Körösnek is megvolt ebben az évben a maga tragédiája. A felmelegedés jegyei egyre határozottabban látszanak, és okoznak olyan történéseket amelyeknek beláthatatlan lesz a következményük.

Tovább

Tisztuló Köröspart

Javuló szemétügyi morál a Körösök mentén

A szemét kérdés a vízpartokon mindig indulatokat vált ki. Az elmúlt pár évben sokat foglalkoztak vele több fórumon, és publikációban. Úgy gondolom a téma mai szóhasználattal élve, kicsit túl van tolva. Azonban annak, hogy most mégis előveszem ezt a témát , nyomós oka van.

dscf3525.JPG

Rengeteg elborzasztó kép, és videó anyag kering a világhálón a vízpartokat ellepő szeméthalmokról. Azonban most nem elborzasztani akarom a kedves olvasókat , hanem a javulásra szeretnék rávilágítani. Nem azt mondom, hogy a  helyzet tökéletes és hátra lehet dőlni , de egyértelműen javuló tendencia mutatkozik. Legalábbis a Hármas-Körös partján ezt tapasztaltam.

Tovább

Őszi gombák a Körösök hullámtéri erdőiben

Megérkeztek az igazi őszi esős napok a Körösök vidékére. A hosszan tartó őszi nyár és szárazság már aggodalommal töltött el. De a természet igyekszik helyrehozni hibáit. Az elmúlt napokban 100mm körüli eső mennyiség hullott a vidékünkre, és a hőmérséklet is lecsökkent az ilyenkor szokásos mértékre. Az őszi esők egyik legnagyobb igénylői a növényeken kívül a gombák. Az igazi gombász szezon, pár jellemzően tavaszi fajt kivéve, az egész Kárpát medencében ilyenkor kezdődik. Nem mintha nyáron nem lenne lelhető gomba, de az csak olyan véletlen szülte dolog. Ősszel azonban eső után, tömegével jönnek elő a különböző gombák hazánkban. Nincs ez másképp a Körösöket övező hullámtéri erdőkben sem.dscf3075-1024x768.jpg

Tovább

Elektromos halászat, kutatási célból a Kecsegés-zugon

Valamikor a tavasz elején Boltizár Ottó halbiológussal akit régóta ismerek, hosszú évek után egy konferencián futottam össze.  Az ebéd utáni beszélgetés közepette merült fel, hogy Ő több magyarországi vizén is halászati szakértő. Többek közt a Gyomaendrőd közelében található Kecsegés-zugi holtág halgazdálkodási vezetője, szakértője. Ottót régóta ismerem, tudom, milyen alapos ha haltani kérdésekről van szó. Erről a beszélgetés közben is tanúbizonyságot tett. A telefonján mutogatta a halfauna felmérés közeben fogott halakat. Minden vízen ahol megbízzák ezzel  a munkával,a halgazdálkodást érintő döntését megalapozza egy alapos plankton és halfauna kontrollal.dscf2967.JPG

Tovább

Gyomaendrőd térsége a természetfotósok paradicsoma

Gyomaendrőd környéke elsősorban a horgászati lehetőségeiről híres. A környéken található 19 holtág és maga a Hármas-Körös erre ideális lehetőségeket biztosít.  Ezen vizek halbőségéről és horgászati potenciáljairól már sokat írtam blogomban, és egyéb helyeken. Az utóbbi években azonban megjelent a turisztikai piacon egy másik hobbi, ami egyre több embert vonz a Körösök vidékére. Ez nem más mint a természetfotózás, ezen belül is  a madárfotózás.

dscf9899.JPG

Tovább

Körös menti retro

Az itt maradt nyolcvanas évek

A Körös menti világ egyik frekventált helye a félhalmi holtágrendszer. Bátran mondhatom,hogy a vidék egyik ékköve.Magáról a holtágrendszerről már részletesen írtam (ide kattintva olvasható)

A Félhalmi holtág meghatározó , és elválaszthatatlan része a két végén található horgásztanya. Mivel mindkettőt gyerekkorom óta látogatom, nekem már szinte  a tájhoz tartoznak. Olyanok nekem  mint egy nagy fa a vízparton. Már csak akkor tűnne fel hogyha eltűnik, De a félhalmi horgásztanya örök. Mind a kettő az. Különösen az ötös tanya az ami őrzi a múltat. Mivel sokszor tévedek be ha arra járok egy üdítőre, nem tűnnek fel a változások. Igazából tegnap értettem meg miért nem. Azért mert nincsenek változások. Ez a létesítmény valamikor a hetvenes években vagy még korábban épülhetett. Azóta itt nem sok minden változott. Szinte semmi. A múlt század és egy elfeledett rendszer kis mementója. Egy valóságos kis nosztalgia sziget a modern világ tengerében.  A nyugalom és békesség fészke. Távol a város zajától. A legközelebbi település 8 kilométerre van és megközelíteni is csak  földúton lehet ami esős időben járhatatlan.

Évtizedek óta itt ugyanazok falak,képek,ugyanaz a festés , ugyanaz a kerítés amit a gyárban keletkezett hulladékból építettek. És igen ugyanazok az arcok is.Ugyanazok akik 40 éve ide járnak. Együtt öregedtek meg a kerítéssel, a falakkal, a biliárdasztallal amit ők építettek,és ők hoztak ide. Ide tartoznak. Nélkülük az egész nem érne semmit. Az egész csak így egész velük együtt. Van aki elmegy közülük az örök vizekre horgászni, de mégis itt marad. Itt marad belőlük valami.  Egy szék, egy tégla, egy elkorhadt fa ladik  vagy egy kép a falon és őrzi lelküket . Aki először jön ide nem biztos,hogy meglátja a hely szépségét. Aki viszont még emlékszik a május elsejékre, a ligetekre, a kerthelyiséges vas székes vas asztalos  bisztrókra, azokban egyből feltámad a nosztalgia érzése és  magával ragadja a hely varázsa.

A minap Krizsán Tamás barátommal látogattunk oda egy frissítő erejéig. Ő hívta fel a figyelmem.Ő nyitotta fel a szemem. Hiszen Ő először járt ott . Nem is bírta ki. Végig fotózott mindent. Másnap vissza mentem én is még pár képet csinálni. Akkor vettem észre azt amit eddig még soha. Itt tényleg áll az idő. Megmaradt a hely annak aminek anno megálmodói szánták.Egy a világtól elszigetelt menedéknek.

fotók: Krizsán Tamás  és a szerző

 

 

 

 

 

Busa láz a Körösökön

Az elmúlt napokban a Körösök mentén egy új fajta aranylázhoz hasonlítható láz vette kezdetét a horgászok körében. Én csak busa láznak hívnám. Az történt , hogy augusztus utolsó hetében, illetve szeptember elején az addig alig jelentkező busa állomány nagy mennyiségbe kezdett horogra kerülni elsősorban a Hármas-Körös felvízén , de a Kettős-Körösön is . És itt valóban nagy mennyiségekre gondolok. Nagy testű , akár több tíz kilós példányok jelentkeztek  sokad magukkal a felkínált csalikra. Nem ritkán több darabból 30-50 kiló összsúlyban kerültek terítékre pár óra alatt. Aki célzottan, profin horgászott rájuk az 10-30 darabot egy délután összefogdoshatott belőlük. Azonban a nem a kimondottan vérprofi busások is bele nyúltak a kalácsba rendesen. Ez a jelenség az elmúlt hétvégén odáig fajult, hogy népvándorlás szerűen jelentek meg a horgászok a Hármas-Körösön, szinte az egész országból, a busás, busa fogás reményében. Aminek én nagyon örülök, hiszen olyan halfajról beszélünk ami invazív, tájidegen, és ezért nem kerülhet vissza a kifogása után a vízbe. Korlátlanul elvihető és el is kell vinni a vonatkozó szabályok szerint. Sokan a nem horgászók közül, de még talán közülük is, nem tudják mi is a probléma ezzel a halfajjal. Mert hogy van vele gond ,  nem is kicsi.118703203_1193273684376045_7321698145143803935_o.jpgA cikkben lévő képek az elmúlt napokban készültek,de csak töredéke annak a közel  100 fotónak amit a fogott busákról kaptam

Tovább
süti beállítások módosítása