A szúnyog helyzet nem csak  a mai kor emberének a problémája hanem végig kíséri az itt élő emberek lététét a Kárpát medencében. Sematikusan levezetve  a tájegységünk nevében is benne van, hogy  ez egy medence. És mi van a medencében elsősorban? Hát víz! A környező hegységek, magaslatok vizei ide folynak hozzánk . Régen a folyamszabályozások előtti időkben itt is maradtak sokáig , elöntve a síkságok nagy részét. Az Alföld jelentős hányada akkor állandó vízborítású mocsár volt. A folyamszabályozásokkal ez megváltozott valamelyest. A folyóink (különösen  a Tisza és a Körösök) Gátak közé lettek szorítva , szinte csatornákká lettek egyenesítve. Jelenleg áradásokkor , csak azt a pár száz esetleg 1-2 km széles hullámteret öntik el ami a rendelkezésükre áll. Ott alakulnak ki mocsaras , pangó vizes élőhelyek. És mi van ezekben a vizekben?  Nagyon sok minden . A vizes ökoszisztéma borzasztó fajgazdag. De ebből a fajgazdagságból kiemelkedő egyedszámban vannak jelen a csípő szúnyogok.

Pár centis vízzel borított pangóvíz. A szúnyogok szülőhelye

Az utóbbi hetek csapadékos időjárása miatt a szúnyog populáció robbanásszerű felszaporodását azt hiszem nem kell bemutatnom senkinek kis hazánkban. Nemrég olvastam, hogy Budapesten a Széna téren nem lehet megmaradni nappal szúnyogcsípés nélkül . Nos ha ott ez van akkor el lehet képzelni mi van mondjuk a Körösök hullámterén , vagy egy Tisza parti településen. Katasztrofális  a szúnyog helyzet. Sok évtizedes vizen járó tapasztalattal kijelenthetem , hogy ilyet még nem éltem meg mint a tavalyi és az idei év  szúnyogtermése. Természetesen az az álláspontom, hogy ez  hozzá tartozik a vizes élőhelyekhez, és ez mindig is így volt azonban az a véleményem, hogy az elmúlt időszakban valami történt , valami megváltozott. Nem úgy és nem akkor jelentkeznek a szúnyog inváziók mint ahogy megszoktuk. Szúnyoglárvák egy pocsolyában.

Első és legfontosabb észrevételem az , hogy a mostani szúnyogok igen előszeretettel támadnak tűző napon is ami eddig nem volt jellemző. Ennek oka állítólag egy új faj a tigris szúnyog megjelenése ami eddig hazánkban nem volt jelen.  A másik észrevételem szintén valószínű ennek  a fajnak köszönhető. Régebben az áradások után pár héttel jelentkezett egy szúnyog gradáció ami elhúzódott pár hétig. Most az áradások harmadik napján a kiöntéseken megjelentek a szúnyoglárvák tömegesen. Ezt a szakemberek azzal magyarázzák hogy a tigris szúnyog petéje  a szárazulatokon is életképes és azután azonnal kikel ha víz alá kerül a terület.  Ezek a peték akár évekig is gyűlhetnek akkumlálódhatnak és egy vízborítás után pillantok alatt kikelnek berobbantva az inváziót. A harmadik észrevételem, hogy jóval kisebb  a mai kor emberének a tűrőképessége. Persze ezzel nem azt akarom mondani hogy ez a szúnyog helyzet normális, de azt se tartom annak, hogy két szúnyogcsípés után  mindenki a felelősöket keresi a közösségi oldalakon. Tudomásul kell venni , hogy medencében élünk ahol ha esik,akkor pangó  víz lesz és ahol pangó víz van ott szúnyog is van és lesz is még  sokáig.

20 másodperc alatt letámadtak fényes nappal .

Ha már közösségi oldal akkor pár szót megérdemelnek az ott terjengő sztereotípiák. Például hogy sok fecske kevés szúnyog! Ez egy tévhit sajnos, a fecske félék valóban fogyasztanak szúnyogot de elenyésző számban. Fő táplálékukat  a légy nagyságú vagy annál nagyobb, nappal repülő rovarok teszik ki.  A szúnyogok legnagyobb fogyasztóit amelyek tényleg képesek a populációt szabályozni nem a levegőben hanem  a vízben kell keresni. A halivadékok és  az ebihalak bizonyos méret elérése után elsődlegesen a szúnyogok lárváit fogyasszák. A szúnyogok lárva alakja különösen fontos eleme az ökoszisztéma táplálék láncának.    Azokban a Körös menti pangó vizekben ahol halivadékok vannak augusztusra egy darab lárvát sem lehet találni tapasztalataim szerint . Az összeset felzabálják a bennük levő magasabb rendű élőlények. Azonban ez csak az áradások után hetekkel következik be mert mint említettem el kell érnijük egy bizonyos méretet . Addig a lárváknak szabad a pálya. A kifejlett imágók számát ( a rovarok repülő alakjának hivatalos neve) nem tudja már semmilyen élő szervezet érdemben szabályozni. Bár denevérfajok és a kétéltűek , valamint rovarok ( pókok, szitakötők) kiveszik ebből a részüket. de ez már  nem sokat javít a helyzeten.

Szúnyoglárvák ezrei a folyóink  kiöntésein tenyésznek.

Marad tehát a kémiai, biológiai szabályozás.

A kémiai a leghatékonyabb. Különösen a repülős pietroid szórás , na az aztán mindent visz . Szó szerint mindent , ami repül és rovar. Ezt ugye 2020-tól betiltották. Maradt a földi pietroidozás ködöléses eljárással, ami ugyanúgy nem szelektív mint a légi szórás csak a hatékonysága jóval kisebb mint a légi szórásé. Ez az idei évben nagyon jól megmutatkozik . Illetve  a biológiai irtás aminek lényege , hogy csak a szúnyogok lárváit öli meg egy baktérium fehérje segítségével. A vizekbe kell juttatni  és ott fejti ki hatását. Na ez az idén teljesen kudarcba fulladt sajnos. Semmilyen mérhető hatása sincs. A lakó környezetemben a Körösök mentén a lekezelt kubikokban, mocsarakban a kezelés után pár nappal valóban kevesebb volt a lárva, de egy héttel később már  vígan tenyésznek a szúnyoglárvák milliárdjai bennük . Ennek,  mi az oka ne tudom. A rossz időzítés, nem megfelelő dózis, tolerancia kialakulása , vagy az eleve gyenge hatékonyság? Ezt szakembereknek kell kivizsgálni.  Az biztos , hogy a terepadottságok miatt a szúnyog lárva tenyésző helyek nagy része eleve nem elérhető ezzel a módszerrel. Sajnos addig amíg ez gyérítési forma  nem lesz hatékonyabb, addig  maradnak a magunkra kenhető, fújható szúnyogriasztók, valamint az különböző rovar irtó kemikáliák, eszközök, és fejlődhet a tűrőképességünk.