A mai magyar horgásztársadalomban végbemenő lassú, de folyamatos szemléletváltozás kezdi háttérbe szorítani az évtizedes dogmákat. Nagyon sok örvendetes változás történt a szabályozásokban az elmúlt években amelyek jobban figyelembe vették a vizek ökológiai igényeit. Sok halfaj kapott méretkorlátozásos védelmet , illetve sok helyi szabály emelt felső méretkorlátozást bizonyos fajoknál , megakadályozva a potenciálisan nagy szaporodó képességekkel rendelkező nagy testű halak elhordását a konyhára.
Persze a konyhára hordásnak is megvan a létjogosultsága véleményem szerint, de határokat kell neki szabni. Szóval ez a változó tendencia elindult és jelenleg is folyik a horgászok mentalitásában.
Azonban egy halfaj esetében még sajnos mindig élnek a szabályokban a régi, berögződött százszor megcáfolt ősdogmák. Ez a faj a harcsa ( Silurus granis). Azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a harcsa horgászati megítélése vetekszik minden halfajéval minden szempontból.
A legnagobbra nővő halfajunk, ha azt az elméletben létező egy-két vizát ami estleg a Dunában kóborol nem vesszük számításba. Gasztro szempontból csak a pisztráng előzi meg . Árban is messze megelőzi fajtársait , talán csak a tokhalfélék és a pisztráng van előtte. Ennek ellenére ménytánytalanul van a szabályozásokban a szinte a „szeméthalak” perifériájára sorolva. Ellentétben a többi nemes ( nem szeretem ezt a megkülönböztetést , de most a közérthetőség miatt használom) halfajjal , például a harcsának nincs ívási tilalmi ideje! Ívás időben is csak az egy méter alatti példányok védettek. Az e feletti potenciálisan nagy szaporodó erejű törzsállománya vizeinknek bátran fogható, vihető. Nem tiltja semmi.Egy 8 Kg körüli példány ami visszanyerte a szabdságát. Ilyen is van szerencsére . Fotó Tóth Attila
Szűkebb hazámban a Körösök mentén ennél sanyarúbb a sorsa sajnos . Az Körösök folyórendszerét leszámítva a KHESZ nem telepíti például a holtágakba. Illetve a KHESZ által kezelt holtágakon a 10 kg – nál nagyobb példányok a 100kg-os kvótában sem szerepelnek, 5 darab erejéig . Tudok olyan horgászt aki közel 200 kg beírt harcsával rendelkezett a tavalyi évben. Ez 2500ft-os kilónkénti áron számítva 500.000ft(!!) értékű hal. Ez egy 30.000 ft-os engedéllyel egyáltalán nincs arányban.
Részlet a KHESZ helyi horgászrendjéből:
ÉVES TERÜLETI JEGYRE VONATKOZÓ KVÓTÁK
(kivéve az Észak-, Közép-, és Dél-békési csatornákra, és a Dél-békési csatornákra külön kiváltott területi jegyeket). A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból, amurból és összsúlykorlátozással szabályozott halfajokból:
a) teljes jogú éves területi jeggyel
– mindösszesen 100 kg fogható ki (vihető el). A 100 kg (elvihető) halmennyiségbe a zárt vizeken (holtágak, tavak, csatornák) nem számít bele 5 darab 10 kg-os és azt meghaladó egyedsúlyú harcsa, valamint az inváziós idegenhonos halfajok /törpeharcsa, naphal, amurgéb, kínai razbóra, ezüstkárász, busa fajok/.
Itt kell még megjegyezzem ,hogy a KHESZ vizein a harcsának teljes fogási tilalma van december és március közt, de ez sem a harcsának szól leginkább hanem a tiltott módszernek amivel ebben az időszakban legeredményesebben fogható .
Látható hogy a szabályzásokkal való védelemben nem áll túl jól harcsa és van ahol még ez sem elég.
Vannak vizek amiket zárt horgász egyesületek kezelnek. Gyomaendrőd környékén több ilyen holtág is van. Ezeknél még mindig érvényben van egy olyan szabály , hogy 25 kg feletti példányok kifogásáért egy éves területi jegy jár… Mi ennek az üzenete? Pusztuljon vízből!!!
Egy "sajátegyesületes" vízen 15 éve kifogott , közszemlére tett 27 kg -os harcsa. Direkt így fotózták hogy lássák a tagok ebbe a szájba mekkora ponty fér bele
És most jöjjenek a miértek. Először is miért alakult ez ki.
Elsősorban azért mert a magyar horgásztársadalom jelenleg is erősen túlsúlyosan ponty centrikus. ÉS hát a nagy harcsa kieszi a pontyot. Leegyszerűsítve a kérdést ,valóban sokat elkap és megszik belőlük , de(!) Mi a jobb a vizekben az 50-60kgos harcsa vagy a 2 kilós méretű telepített pacniponty? Nem beszélve arról hogy egy idő után az ökológiai egyensúly majd ezt úgyis szabályozza. Még egy érdekesség ehhez a kérdéshez. Egy kiló ponty ára nagyjából 1000-ft egy kiló harcsa pedig 2500-3500 ft közt mozog .
Szóval ezekkel a szabályokkal a pontyot védik a harcsával szemben.
Miért is aktuális ez? Az elmúlt években nagyon megszaporodott a harcsa horgászok közt egy módszer ami igen eredményes nagytestű harcsák fogására állóvízen. Ez a stuppek. A módszerre nem térnék ki tele vannak vele a videó megosztók , horgászoldalak. Az viszont tény , hogy annyira eredményes, hogy alkalmas a szelektív gyérítésre zárt állóvizeken. Példaként említeném a KHESZ Fűzfás holtágát ahol 5 éve kezdődött meg igazán a horgászat jöttek a stupekezők és szinte esténként fogtak nagytestű harcsákat. Eltelt 5 év és 20 éjjel egy kapás van az is 3-5 kg.A stuppekkes módszer nagyon eredményes. Nincs ezzel semmi baj, csak most már megérett az idő egy korszerűbb szabályzásra .Fotó Urbán Sándor
Van egy Facebook csoport 4500 taggal aminek adminja vagyok (Körös-völgyi horgászok) . Ott tavasszal sorban lettek felrakva a kifogott nagytestű harcsákról fotók a holtágakból. Megkockáztatom, hogy például a Peresen többen stuppekoznak éjjel mint ahányan pontyoznak. Ezzel nincs semmi gond , nem tiltja semmi. Csak megérett az idő a szabályzásra szerintem.
Én mindképpen szükségesnek tartanék egy a harcsákat védő korszerűbb szabályváltozást országosan és helyi léptékben is. Egy 40 kilós harcsa 20-30 éves . Az ilyen méretű egyedek igazán megérdemelnének valamilyen védelmet addig amíg állományuk jelentősen le nem csökken.