A napokban olvastam , hogy a Balatoni nádasok területe állítólag 40%-al fogyatkozott meg az elmúlt 10 évben. Ez tragédia véleményem szerint A nádasok ökológiai szerepe létfontosságú a vizes élőhelyek számára. Funkciójuk egyik része a vízben lebegő üledékszemcsék megkötése. Erre kiváló példát találtam nemrég barangolásim során. A Gyomaendrőd határában található Kisfoki-Holtág ami egy gáton belüli ,mentetlen holtág,az év egy részében sajnos szárazon áll.  Ott jártamkor a Hármas-Körös éppen áradt és elérte azt a szintet ami elég ahhoz , hogy a holtágat a Körössel összekötő csatornán keresztül feltöltse vízzel. A holtmeder az előző napon  még teljesen száraz volt.(ide kattintva  olvasható róla egy korábbi írásom) A Kisfoki holtág medre a nádasból fotózva  2019 novemberében.

Végig mentem a csatornán és igen meglepődtem amikor  a holtágban levő vizet megláttam. Ugyanis a Körös vize üledékes, tejeskávé színű volt , a holtmederben hömpölygő víz pedig teljesen áttetsző, víztiszta. A nálam levő kiskamerával készítettem is gyorsan erről egy rövid filmet . A víz megtisztulásáért az a mindössze nagyjából 30 méter széles sűrű nádasos, sásos rész a felelős amin a beérkező Körös víz szétterülve áthalad. A nád tövéről lelógó gyökérbolyhok és maga sűrű nádas is tökéletesen átszűri a rajta áthaladó üledékes vizet. Ami  azzal jár , hogy az a rész sajnos erősen töltődik és áradásról, áradásra magasabb lesz a talajszintje. Ez egy természetes folyamat, az eutrofizáció része. A gond az , hogy ezt  a folyamatot az ember a folyamszabályozásokkal jelentősen felgyorsította.