Az utóbbi hónapokban fellángolt klíma pánik futótűzként terjedt tova a világon. Főleg a fiatalok által szervezett megmozdulások, demonstrációk, és egyéb megnyilvánulási formák kezdenek teret nyerni a világ fejlett államaiban. A sok klíma veszélyhelyzetet hirdető emberrel szemben azonban még most is sok a szkeptikus. Itt nálunk vidéken az emberek nagy részét, a napi gondjaik megoldása annyira leköti, hogy hozzájuk nem ér el a nagyvárosi tüntetések zaja és mondanivalója. Pedig itt a végeken kellene  a leghangosabbnak lenni, ugyanis itt vannak a klímaváltozásnak a legszembetűnőbb jelei. Én úgy gondolom, hogy a klímaváltozás és annak hatása már nem kopogtat a Körösök partján , hanem berúgta  az ajtót.

Előre bocsájtom, hogy amiről most írok azok az én szubjektív megfigyeléseimen alapul, nem idézek és nem hivatkozok tudományos munkákra, de tudom, hogy  a témában sok kutatás van folyamatban és nagyjából egyeznek az én véleményemmel. Mire is gondolok akkor amikor a legszembetűnőbb jelekről beszélek? Nézzük csak sorjában néhányat.

A Körösök partját közel 30 éve járva, felfigyeltem néhány olyan változásra, ami nagyon gyors és drasztikus. A táj ökológiája természetesen mindig változik, azonban ezek ezer évet, vagy még annál is hosszabb időszakokat kéne felöleljenek. Azonban 30 év alatt annyi minden változott a Körös menti élővilágban elképesztően gyorsan, hogy ez szerintem egyértelműen a klíma  változására utal.

Melegebb égövi fajok gyors, invázió szerű megjelenése például látványos jel. A teljesség igénye nélkül , csak pár fajt kiemelve:

Megjelent több olyan növény is a Körösök mentén, amit évtizedekkel ezelőtt még hírből sem ismertünk.. Ilyen például a kiirthatatlan és rendkívül agresszívan szaporodó gyalogakác (Amorpha fruticosa). A hullámtéri rétek szinte teljesen eltűntek, vagy eltűnőben vannak miatta. Még a rendszeres legeltetést is igen jól tolerálja. Teljesen megváltoztatta a hullámterek tájképét pár évtized alatt. A hűvösebb, nedvesebb klímát kedvelő őshonos fűzfélék eltűnőben vannak a Körös mellől. Csak öreg példányok vannak jelen a hullámtérben. A fiatal fák és a magoncok teljesen hiányoznak. Több generáció kiesett a füzek populációjából. A Körös-Maros Nemzeti Park ugyan próbál telepítésekkel, ültetvényekkel ezen úrrá lenni, de természetes szaporulata a fűz fajoknak a hullámtéren elenyésző ( évek óta nem láttam egyet se pedig keresem )

Úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) : Ez egy kifejezetten meleg égövi növény. Akváriumokból , dísztavakból szabadult ki. Az élővíz csatornán Békéscsaba környékén , melegebb nyarakon  tömegesen jelenik meg és teljes  szélességben lefedi azt . Elzárva a fényt a víz alatti élővilágtól. Hamarosan várom megjelenését  a Körös többi vízrendszerében is.Kagylótutaj invázió az élővíz csatornán

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa): pár éve  jelent meg a Körösök hullámterén. Ez, az Amerika déli államaiból ide importált rovar, először a dél európai államokban talált új otthonra . Azonban mára Magyarországon is inváziós populációt alkot . A Körösök hullámterén tömegesen fordul elő, elsősorban  a gyalogakácon .Amerikai lepkekabóca. Nyáron fehérlik tőle a hullámtér

Az inváziós poloskafajok:  Őket nem kell szerintem bemutatni senkinek. Mindenhol ott vannak, mosott száradó ruhákat is beleértve, ahol az átlag ember először találkozhat vele. De a Körösök mentén szinte minden féle  növényen előfordul, ellenségéről , ragadozójáról nem tudok, soha nem láttam, hogy bármi is valaha fogyasztotta volna .

Ezt a pár fajt azért emeltem ki, mert ezeknek a megjelenése mindenki számára könnyen észrevehető és inváziójukhoz nem fér kétség.

Az inváziós fajok megjelenése mellett a legszembetűnőbb változás az állatok viselkedésének megváltozása. Elsősorban  a madaraké. Pár évtizede elképzelhetetlen volt számomra , hogy gázló madarakkal találkozzak a havas , téli Körösi tájakon. Az elmúlt években  azonban csapatosan telelnek át nálunk kócsagok, gémek .  Itt maradnak az egerészölyvek , amik régen lehúzódtak délebbre , és nem jönnek a téli skandináv vendégek, a gatyás ölyvek. Évről évre kevesebbet látok belőlük.

Van viszont helyette kárókatona. De nem az itt fészkelő pár ezres állomány , hanem az északi tengerekről ide vándorló tízezrek  amik óriási károkat okoznak. Ezek az északról érkező példányok, régen pár hét itt tartózkodás után tovább álltak. Lehúzódtak az Adriai tengerre. Azonban mostanában nagy csapatokban telelnek át.  A télen jégpáncél nélkül maradó sekély folyóink, holtágaink ideális terepek a számukra a pusztításhoz. A magyar halfauna nincs felkészülve rájuk.Áttelelő kormorán falka a Dunán. A tengerre fejlesztett képességeikkel itt képesek óriási pusztítást okozni, különösen zárt vizeken. Fotó Simon Ferenc

Ha már halfauna. A két gazdasági okból, dél Ázsiából betelepített halfajunk a busa és az amur  közül a busa  az utóbbi években természetes körülmények közt is szaporodni  kezdett.  Mivel a szaporodási körülményeihez igazodott a klíma , ezért élt is a lehetőséggel és millió ivadékkal látja el a Körösök és a Tisza vízrendszerét. Ha nem lépünk fel ellene, pár év múlva az észak amerikai folyók sorsára jutnak a vizeink. Minden más halfajt ki fognak szorítani.  Mivel kizárólag planktonevők, egyszerűen a nagy tömegük, mennyiségük és óriási táplálék igényük miatt el fogják enni az egyéb ivadékok elől a planktont. Ennek jelei már mutatkoznak is szerintem. Az őszi kristálytiszta, planktonmentes Körös vizet szerintem nekik köszönhetjük, de bár csak tévednék.

Plankton szürcsölő busaraj. Augusztusban ezrével voltak a Hármas Körös felszínén.

A klíma válság tehát elért minket. Most amikor ezt a cikket gépelem, november vége van. Az ibolyák virágzanak, a barackfákon a rügyek vízzel teltek. A fűzfákon még rajta a nyári lombozat, ami az őszi fagyok hiányában nem tudott lehullni eddig. A kertben üde zöld a petrezselyem , a sóska és a kakukkfű.  Sőt a kimondottam mediterrán fűszernövény az oregánó is zöldell.  De miért is ne tenné, a múlt héten még  18 fokot is mértek. Láttam még  pár napja párzó szitakötőket, legyek, szúnyogok, repülő rovarok mindenütt. A vizekben a küszök nagy csapatokban még a felszínen vannak.Mindezek november végén!!!

Ez nem pár napos melegfront hatása, hanem a  2-3 hónapos folyamatosan meleg őszi időnek köszönhető, és az ősz  tavaly is hasonló volt …. A probléma itt van, nem holnap fog elérni minket hanem már elért tegnap.  Vagy cselekszünk, vagy végérvényesen megváltozik a körülöttünk lévő világ, amiben nem biztos, hogy lesz helyünk. Ezek a változások még  nem, vagy csak részben  érintenek minket embereket közvetlenül.  Az ökoszisztémát veszélyeztetik. Attól viszont a Jóisten kíméljen meg minket , hogy az összeomoljon.