A Körösök mellékfolyói közt van kettő aminek a neve majdnem azonos. A Berettyó és a Hortobágy-Berettyó. A köznyelvben sokszor mindkettőt egyszerűen csak Berettyónak hívják. A róla beszélő horgászok is gyakran vétik el ezt a hibát, és esetlegesen a zsákmányokról való beszámolás is zavart kelthet, mert a neve ugyan majdnem egy a kettőnek, viszont a távolság köztük 50 km.
A Hortobágy-Berettyó mocsara Mezőtúr városánál.
De ez a névazonosság nem véletlen és nem alaptalan. Régen, a folyamszabályozások előtt a két folyó egy és ugyanaz volt. Csak simán Berettyó. Huszár Mátyás , királyi megbízott földmérő szerint -aki a folyamszabályozások előtti terület felmérést vezette, közel 20 éven át, a Körösök mentén az 1800-as évek elején – A Berettyó nem rendelkezett állandó, meghatározható mederrel. A Rézhegységből eredt és ered ma is. A hegységet elhagyva az Alföldön szétterülve a Sebes Körös, és a Tisza vizével együtt egy hatalmas méretű mocsárvilágot alkotott, aminek neve a nagy és kis sárrét. A Berettyó neve is a berek szóból eredeztethető. Nagyobb áradásokkor még Debrecent is elöntötte ez a vadvíz. Kifolyója ennek a vízivilágnak több is volt. Egy Körösladány térségében, a mai Sebes Körös medre, illetve Mezőtúr térségében. Huszár Mátyás leírásai szerint a Berettyó és egyéb vizek által felduzzasztott sárréti vizek a Mezőtúrnál, a mai Túrtői holtág északi csúcsánál folytak össze a Hármas Körössel. A hatalmas területű mocsár alatt kiváló minőségű termőföld lapult. Ennek a művelése volt az elsődleges célja a sárrét lecsapolásának. Az eredeti tervek szerint a Berettyó medrét megásták, Szeghalom és Körösladány közt vezették bele a Sebes Körösbe. A Hortobágy-Berettyónak a nevét ugyan meghagyták, de a Berettyó, Réz hegységbeli forrásához most már vajmi kevés köze van. Vízét a Hortobágy folyó táplálja, illetve csapadékos időben a Hortobágy pusztai pangó vizeit vezeti bele a Hármas Körösbe Mezőtúr környékén. Vízhozamát a Tisza 2 (NK ) csatorna bővíti ami az abádszalóki medencéből kerül kiemelésre. Aszályos időben ezen csatorna nélkül gyakorlatilag kiszáradna. Érdekességként említeném meg , hogy Huszár Mátyás javaslata szerint a Szamos vizét akarták a Hortobágy-Berettyóba vezetni. De a költségek miatt ettől a szabályozásokkor elálltak.
Az így létrejött két ikerfolyó jellemzői nagyon sokban hasonlítanak . A Berettyó egy viszonylag gyorsabb folyású, hangulatos kis alföldi folyó. Mélysége a 3-4 métert is eléri a torkolat környékén , igaz ott már érvényesül a körösladányi duzzasztó hatása. Vízhozama a Réz hegységben lehullott csapadéktól függ. Keskeny medrét sok helyen a sárréti régi világot idéző kiöntések jellemzik. Azonban a felsőbb részeken a szeghalmi híd felett már egyre kevesebb a kiöntés és egy idő után a folyás mentén egyre feljebb haladva patakszerűvé válik. A tavaszi áradásokkor kiváló ívóhelyeket találnak a kiöntéseken a felhúzódó halak. Vízminősége nagyon jó. Ezt azért tartottam említésre méltónak, mert ugyanez a Hortobágy Berettyóról nem mondható el sajnos.
A Hortobágy-Berettyó is egy keskeny kis folyócska az Alföldön. A Hármas Körösbe Mezőtúr alatt torkollik bele. A torkolattó felfelé 4-5 kilométerre Mezőtúr térségében tóvá szélesedik, sekély mocsaras élővilágot alkotva. Ez a terület védett. A ritka fattyúszerkő költő vidéke. Mezőtúr felett egyre szűkülő mederrel kanyarog majd belevész a Hortobágy ezernyi kis csatornájába. A Hármas Körös tavaszi áradásakor elsőrangú ívóhelyek ennek a folyónak a kiöntései is. Nem hiába halászták több motoros emelő hálóval is vizét amikor még lehetett. Normális esetben ivadék nevelő képessége óriási. De sajnos ennél a folyónál vannak nem normális esetek is. Kis vízhozama, és csekély mederesése miatt a Hármas Körös kisebb áradásokkor visszaduzzasztja. Vize pangó vízzé alakul , kiöntésein a víz alá került zöld növényzet rothadásnak indul és oxigénszegény állapotot , halpusztulást okoz . Ezt a folyamatot nem segíti az sem , hogy több nagyváros , köztük Debrecen egy része , illetve Karcag szennyvízét is ez a folyó vezeti el. 2010-ben és 2019-ben is megismétlődött ez a folyamat. (ide kattintva videó nézhető meg a 2019 es halpusztulásról) A fellépő biológiai oxigén igény akkora volt a vizében , hogy a maximális mennyiséggel belévezetett Tisza2 vizéből is, a befolyás után 100 méterrel, kivonta az oxigént. Sajnos ezzel a jelenséggel számolni kell majd a későbbiek során is. Ezen havária helyzetek kivételével egyébként egy barátságos, jó horgászélménnyel kecsegtető folyócska,bár halállománya nagyban függ a Hármas Körös vízállásától, vízmozgásától.
A folyamszabályozások után az alföldi táj képe jelentősen átformálódott. A csatornaszerű mederbe kényszerített folyók víz minőségének megőrzése, és élhető intervallumban tartása már nem a természet , hanem az ember feladata. Sajnos ez nem mindig sikerül. Mint ahogy a Hortobágy Berettyó példája is mutatja időnként.