Az állatok emberek általi megítélése sokszor ezen elv alapján történik. Én a hetvenes években születtem és a nyolcvanas években végezetem az általános iskolai tanulmányaimat. Abban az időben a biológia illetve előtte a környezet órákon az élőlények minősítése a szerint történt , hogy a népgazdaság számára haszonnal vagy károkozással bírnak -e. De ezen szempontok kialakulása jóval korábbi. Megemlíteném a maga idejében igazán környezettudatos írót Fekete Istvánt aki még jómaga is puskával irtotta a ragadozó madarak egy részét. Mint ahogy a vadász kortársai is tették majdnem sikeresen kiirtva Európából olyan madárfajokat mint a sasok, illetve a héja félék . Vívódott is miatta amit egyik főművébe a Téli berekbe bele is írt.
A héja félék megítélése a mai napig negatív , a vadászok közt.(fotó: Balog Lajos)
Pár százezer éve (földtörténeti szempontból egy pillanatnyi idő) azok az élőlények amelyek a földön éltek az ember megjelenése előtt, evolúciós harcukat megvívva ökológia egyensúlyban, vagy közel egyensúly állapotban léteztek egymással. egy faj gradációját, túlszaporodását meggátolták a szabályzó tényezők ( betegségek, ragadozók stb) És ebben a jól működő kellően szabályozott világba kezdett teret nyerni egy új faj , az ember. Először élelem szerzés és ruházkodás céljából lépet be a rendszerbe mint ragadozó. Ugye már ezzel is okozott visszafordíthatatlan változásokat , gondoljunk csak a mamutokra amit az akkoriban gyorsan változó klíma segítségével sikeresen kiirtott a földről. Összességében az ember hatása a fajok közösségére pár száz éve kezdett jelentőssé válni.
Az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés , és a kedvtelésből megjelenő vadászat, horgászat miatt az ember élőlényekhez való viszonya nagyon megváltozott. A növekvő mezőgazdasági területek hatására, amik ökológiai értelemben sivatagok, az életközösségek egyre kisebb helyre szorultak össze és egyre több konfliktus helyzet keletkezett bizonyos állatok, növényfajok és az ember közt. Ha ehhez még hozzávesszük azt a tényt hogy az ember saját kénye kedve szerint kezdett el fajokat telepítgetni egyik földrészről a másikra, bátran állíthatjuk hogy katasztrofális következmények sorozata indult el. Az ember elkezdett fajokat utálni , bűnbaknak kikiáltani , és ezek alapján tűzzel vassal irtani.
A szántóföld ökológiailag egy sivatag az év nagy részében semmi sincs rajta. Amikor meg van akkor maximum az a növény amit termelnek benne. Az összes többi növényt és állatott vegyszerrel irtják ki róla.
Vegyük példaként a seregélyeket. Ugye én még úgy tanultam , hogy a seregély az a népgazdaság ellensége , sikerült is nagyon megritkítani. Szerencsére ma már törvényi védelmet élvez. Valóban okoz károkat gyümölcsösben ,de a rovarpusztító képességükhöz mérten elenyészőt. Itt említhetném meg a farkasokat is pl ami Európában elterjedt ragadozó volt amíg nem kezdett el konkurálni az emberrel. Szintén irtó hadjárat zajlott ellene sikerült majdnem teljesen kipusztítani Európából. Említhetném még a vidrát vagy például a denevéreket amiknek egyetlen bűnük, hogy nem szépek szegények. Pincékben százával verték agyon őket még pár évtizede is.
Szerencsére ez a káros , hasznos megítélés az utóbbi időben kezdett részben megváltozni. Igaz például a vadászok és a horgászok közt megmaradt egy erős negatív szemlélet minden élőlény iránt ami nem ehető, vagy nincs olyan testrésze amire az ember irigykedik, illetve azokra nézve veszélyes.(Sose fogom megérteni miért élvez nimbuszt egy több kilós agancs , vagy egy óriásra nőt, módosult szemfog amit az állat elpusztítása útján meg kell!! szerezni)..Az egyszer már Európa nagy részéről kiirtott aranysakál például az utóbbi időben újra kezd teret nyerni nálunk. Közutálatnak is örvend a vadászok körében, valóban kevesebb lett a nyúl és igen az őzeket is megvámolják rendesen. De ez 10.000 éve is így volt és mégse pusztult ki se az őz se a nyúl a Kárpát medencéből . Ebbe a rendszerben nem az aranysakál a hiba , hanem az ember.
A dolmányos varjút a mai napig vadásszák. Igaz a kisnyulat se veti meg de aktívan szabályozza a rágcsáló populációt. Unokatestvére a vetési varjú védett, jelentősen megritkult. A vadászok üldözték ahol érték. A fészkekbe régen egyszerűen alulról belelőttek kíirtva ezzel az egész fészekaljat.( Fotó Balog Lajos)
A horgászoknál meg a vidra, kormorán s bármilyen hihetetlen a pecás emberek egy részénél a ragadozó halak például a harcsa van kikiáltva pusztítandó ellenségnek. Mert megeszi a PONTYOT!!! igen így nagybetűvel. A horgásztársadalom nagy részének ugyanis egyetlen halfaj a célja a ponty , a jó zsíros , halastóban nevelt, hormonkezelt , mesterségesen szaporított, két kilós pacni ponty az igen az hal. És pusztuljon minden ami ezt pusztítja, különösen a harcsa. Vannak olyan vizek, ahol ingyen engedély jár egy termetesebb harcsa kifogásáért. Úgy látszik ezek a beidegződések nem múlnak el egykönnyen.
Az utóbbi időben az internet, és a közösségi média generált azonban egy új jelenséget. Kezdenek felerősödni az állatvédelmi gondolatok, szervezkedések. Különböző csoportok alakulnak és tevékenykednek a világon olyan állatok védelmében amik köszönik, de nincs rá szükségük.. Megjelent az édi-bédi-ség. Emberi tulajdonságokkal ruháznak fel élőlényeket . A cuki kis mókus , de édes ahogy eszi azt a mogyorót ( a cuki kis mókusról sokan nem tudják , hogy , tavaszi időszakban szinte kizárólag énekes madár tojást és fiókát fogyaszt) 
A mókus nagy zsivány. Sokan félreismerik. Bizony nem veti meg a húskosztot sem. Na, de ha egyszer szereti, hát szereti Fotó: Balog Lajos
Vagy a sün ahogy issza a tejet zabálni való ( viszont előtte aktívan részt vett olyan fajok majdnem kiirtásában mint a rákosi, vagy keresztes vipera) De a legborzasztóbb a féktelen macska imádat . A szabadon kóboroló macskák iszonyat károkat okoznak. Komolyan veszélyeztetik bizonyos fajok populációját. Ebbe most nem is mennék bele részletesen a világháló tele van ilyen témájú cikkel kutatási anyagokkal.. Inkább másik oldalról közelíteném meg. Ugye van egy állat akitől szinte minden ember egyformán , köztük én is undorodik. Ez a patkány. 
A szabadon garázdálkodó macskák nemcsak rágcsálók közt pusztítanak. Óriási károkat tudnak okozni. Őket az ember szabadította rá az élővilágra. Fotó: Balog Lajos
Namost egy macska semmivel se hordoz kevesebb veszélyt az ember egészségére nézve ha az algergizálást is belevesszük talán még többet is mint egy patkány. A macskával ennek ellenére sokan egy ágyban alszanak mert az olyan cuki. Ha már patkány meg lett említve, Ide kívánkozik az a rövid történet amit pár éve a Facebookon meg is osztottam . Valahol Németországban tűzoltók szabadítottak ki egy csatorna fedőbe szorult patkányt és szabadon engedték.. ohhh de szép, de humánus cselekedet volt. A cuki kövér patkány beszorult a tűzoltóbácsi meg segített neki… teljesen elérzékenyültem… volna, ha nem lettek volna ott a csatornában pár méterre az esettől a kihelyezett patkány mérgek.
A patkányak természetes élőhelyén megvan a maga helye. A gond az urbanizáció miatt a városokban, településeken megjelenő populációkkal van. Ettől függetlenül nincs ember szerintem akit nem fog el az undor láttukra
A túlzott állatszeretet se feltétlenül helyén való. Az állatok nem emberek. Nem rendelkeznek emberi tulajdonságokkal akárhogy is képzeljük beléjük.Mindig elborzadok olyan posztokon, hozzászólásokon ahol élőlények ellen szítanak gyűlölködést, de ugyanúgy elborzaszt az is amikor szinte már életidegen emberi tulajdonságokat látnak beléjük. A helyén kéne kezelni a dolgokat , helye van itt a földön minden élőlénynek ami eddig kibírta itt. Akár patkány akár macska az illető. Tiszteljük őket a megfelelően arányos módon és ne akarjunk nekik indokolatlanul se jót se rosszat. Megvan a maguk baja nélkülünk is..
