Az előző bejegyzésemben egy olyan fajról írtam amely a mocsaras területek csökkenésével sajnos nagyon megritkult.(ide kattintva olvasható) Ezen a logikai úton továbbmenve most egy olyan fajról írnék, ami a gőtéknél sokkal jobban megsínylette a folyamszabályozásokkal eltűnő mocsárvilágot. Régen igen nagy számban élt az Alföldi mocsarakban.Jelentős hatással volt az abban az időben a sárréten élő emberekre. Egy külön szakma is kialakult ezen élőlények gyűjtésére és hasznosítására , kereskedelmére. Sőt az időjárás előrejelzés egyik fontos eleme volt a  hagyomány ismerőinek. Ez az élőlény egy hal,  mégpedig a réti csík.

Réti csík ... a Terra alapítvány fényképe..

A réti csík a sárrét egyik jellegzetes hala volt. Mivel élőhelye csak és kizárólag a sekély mocsarak, pangó vizek, a folyamszabályozás előtt tömegével találta meg életfeltételeit a Körösök kiöntéseiben, mocsaraiban. A sárréti ember életében jelentős szerepet játszott. Külön, a halászokétól elkülönült szakma volt a befogása. A csíkászok, mert így nevezték őket , különböző speciális szerszámokkal fogták be és értékesítették nagy mennyiségben ezt  a halfélét. Tehették, mert bár mázsaszám hordták az ország minden részébe eladni, a sárréten élő csíkhalak mennyisége a kiváló életfeltételek miatt nem csökkent.Csíkász kasok ...Dörre Tivadar rajza

Egyes leírások szerint Vésztő és Szeghalom városában a nagyobb áradások után, ottmaradt pocsolyákból kézzel is össze lehetett gyűjteni a réti csíkokat. Bár ízük nem  valami finom, állítólag a lápi  élőhely miatt erős iszapíze van, mégis kedvelt étkezési halféle volt abban az időben, mert  speciális, az evolúció során kialakult képessége miatt, hetekig életben lehetett tartani minimális vízzel, ami lehetővé tette a távoli vidékre szállítását. A korabeli szakácskönyvek,kihagyhatatlan elemét képezte a káposztás csík nevű étel. Az alföldi csíkhalaknak, a nagyságuk miatt (ugyanis jóval nagyobbra nőttek mint pl a németalföldi példányok) európai híre volt.  Herman Ottó így ír róla:

 „S mikor a csikászok hordói megjelentek a halaspiaczon, hírök, szájról-szájra járva, bekalandozta a várost, kiszólította a szegény feleségét valami füstös bögrével, a gazdag szakácsnéját öblös, mázos fazékkal; mert a csík akkoron közétel számban ment: úrnak, zsellérnek kedves eledele volt. A piaczon hosszú sorban állott a nagy kád, a melybe a hordóból, lajtból a csikot bedöntötték s e kádakban, kevés vízben megnyüzsgött a síkos, barna halak töméntelen sokasága...” (Herman 1887)

Csíkász . Herman Ottó rajza

A népi hagyományok szerint a csíkhalak nyári viharok előtt tömegével jelentek meg a mocsarak, pangó vizek tetején. Ezzel jelezve előre a nádi világban élő embereknek a viharok közéletét. Ennek magyarázata pedig nem is olyan misztikus.  Ahhoz , hogy ezt  jelenséget megértsük ismerkedjünk meg a réti csíkkal közelebbről.

Egy hengeres testű, kígyószerű halról van szó. Felületes szemlélő az angolnához hasonlítaná, de attól mind színében, mind az úszói formájában eltér. Nagyjából 20-40 centisre nő meg. Bőre apró, barnás színű pikkelyekkel borított, és hosszanti az egész testén végig futó csíkokkal díszített.Nevét is ezekről a csíkokról kapta. Tíz bajusz szállal rendelkezik.  Tápláléka az iszapban található apró élőlények, valamint korhadó növényi maradványok. Rendkívül kicsi biológiai igénye van. A víz oldott oxigén tartalmára teljesen közömbös,ugyanis az emésztő rendszerén keresztül is képes lélegezni. A felszínre úszva száját a vízszint felé emelve levegőt nyel, amit a beleibe présel és ott hasznosítja az oxigént. Ezzel akár napokig , de a mocsár kiszáradásával az iszapba bújva hónapokig is elél. Esős idő előtti légnyomás csökkenésnél a vizek oldott oxigéntartalma lecsökken . Ezt kompenzálva a réti csíkok felúsznak a víz felszínre levegőt venni és innen ered ez a népi megfigyelés amivel az időjárás alakulását ilyen módon meg tudták jósolni.

Sajnos a mai helyzete nem túl örömteli ennek a speciális halfajnak. A folyamszabályozások után élőhelye eltűnésével  az egyedszámuk jelentősen lecsökkent. Helyspecifikus faj. Nem tud alkalmazkodni sajnos a megváltozott körülményekhez .  Jelenleg a Körös árterében található kubikokba , kisebb mocsaras,lápos, nádasos tavakba szorult vissza . Védetté nyilvánították . Az alföldi csatornákban található még nagyobb populációja . Azonban ezek gyakori kotrásával sokszor nagyon sok kikotrásra kerül, ami pusztulásukat okozza. Önkéntesek, természetvédők szokták menteni ilyenkor  ami még menthető.Itt olvasható erről egy cikk: http://www.halasmedia.hu/rovatok/kozelet/mentik-a-reti-csikot

Két védett faj talákozása . Fekete gólya amint egy réti csíkot zsákmányol. Balog Lajos szenzációs fotója a Hármas Körös hullámterén

Jelenleg mint említettem védett és védettsége miatt tilos mindenfelé gyűjtése . Véleményem szerint a fokozott védelemre is rászolgált már a ritkasága miatt. Ez is azok közé a fajok közé tartozik amelyek rejtett élőhelyük miatt nincsenek benne  a köztudatban napi szinten. Csak azok veszik észre hiányukat akik célirányosan figyelnek rájuk. Szerencsére sokan vagyunk ilyen emberek, de mindannyiunknak egyöntetűen az a véleményünk, hogy egyedszámuk az utóbbi években csökkenőben van. Sajnálatos dolog lenne, ha valóban ez lenne az általános tendencia. Mert bár sokan azt se tudják, hogy létezik  mégis szegényebbek lennénk ha eltűnne a halfaunából ez a ritka és különleges halfaj.