Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Régi idők kedvelt halfaja, a réti csík

2019. november 13. - smud

Az előző bejegyzésemben egy olyan fajról írtam amely a mocsaras területek csökkenésével sajnos nagyon megritkult.(ide kattintva olvasható) Ezen a logikai úton továbbmenve most egy olyan fajról írnék, ami a gőtéknél sokkal jobban megsínylette a folyamszabályozásokkal eltűnő mocsárvilágot. Régen igen nagy számban élt az Alföldi mocsarakban.Jelentős hatással volt az abban az időben a sárréten élő emberekre. Egy külön szakma is kialakult ezen élőlények gyűjtésére és hasznosítására , kereskedelmére. Sőt az időjárás előrejelzés egyik fontos eleme volt a  hagyomány ismerőinek. Ez az élőlény egy hal,  mégpedig a réti csík.

misgurnus_fossilis_134.jpgRéti csík ... a Terra alapítvány fényképe..

Tovább

Körösök szalamandrái...a gőték

Nemrég előadást tartottam gyerekeknek egy rendezvényen  a Körösök élővilágáról, ahol az előadás után egy tanár odajött hozzám és megjegyezte , hogy ő még nem is látott élőben  gőtét. Ezen egyáltalán nem csodálkoztam, mert bár sok van belőlük a Körösök mentén, igen rejtett életmódot folytatnak, és ritkán kerülnek olyan helyre, ahol a mindennapjait élő ember találkozhat velük.  Az én viszonyom a gőtékkel speciális. Gyerekkorom óta ismerem őket. Sokszor jártam a csatornák partjait gőték után kutatva, megfigyelve viselkedésüket. Egyszer eléggé el nem ítélhető módon,haza is vittem két hím és egy nőstény pettyes gőtét. Terráriumot rendeztem be nekik. Akkor még nem tudtam, hogy a talpaikon levő tapadó korong szerű redőkkel, simán felmásznak az üvegen és reggelre eltűntek. Anyám nagy örömére ( nem volt őszinte a mosolya)… egy egész nap kerestem őket sajnos az utolsót csak hetek múlva találtam meg elpusztulva a szőnyeg alatt. De nézzük csak meg kik is ők valójában:

dscf0141_1.jpgNőstény pettyes gőte a gát melletti kocsinyomból

Tovább

A Körös vidék ikerfolyói a Berettyók

A Körösök mellékfolyói közt van kettő aminek a neve majdnem azonos.  A Berettyó és a Hortobágy-Berettyó. A köznyelvben sokszor mindkettőt egyszerűen csak Berettyónak hívják. A róla beszélő horgászok is gyakran vétik el ezt a hibát, és esetlegesen a zsákmányokról való beszámolás is zavart kelthet, mert a neve ugyan majdnem egy a kettőnek, viszont a távolság köztük 50 km.

dscf9831.JPGA Hortobágy-Berettyó mocsara Mezőtúr városánál.

Tovább

Rejtett zug a hullámtér rejtekében. A Kisfoki holtág.

Régóta terveztem , hogy megnézem ezt a holtágat a Hármas -Körös mentén. A városhoz ugyan közel esik, de a hullámtéren belül található és a partja  bokrokkal, gyalogakáccal olyan sűrűn benőtt, hogy csak nagy nehézségek árán közelíthető meg. A terveimet most tett követte annak apropóján , hogy a napokban beszélgettem egy idős halásszal aki elmesélte , hogy mikor gyerek volt az apja oda járt halászni és gyerekként sokszor elkísérte. Már akkor egy feltöltődött,  sekély holtága volt a Körösnek, de a tavaszi áradásokkor nagyon sok hal menekült ki ebbe a holtágba és maradt benne a nyáron is. Akkor még egész évben víz borította. Sajnos mára már annyira feltöltődött , hogy hiába volt idén tavasszal nagy áradás a Körösön , a nyár végi és az őszi aszályban teljesen kiszáradt.

dscf5006.JPG

 

Tovább

Ártéri holtágak a Hármas-Körös mentén

A Körös élővilágának inkubátorai

Mentetlen holtágak. Nem szeretem ezt a kifejezést. Olyan szakszerű és ezért olyan rideg. Egyébként is viszolygok a terminus technicus-októl. Nekem sokkal jobban cseng az ártéri holtágak kifejezés.

De mindegy hogyan is hívjuk őket, ez akkor sem változtat azon a tényen , hogy ezek a holtágak a Körösök  bölcsői , inkubátorai, és elválaszthatatlan szerves részei az ártéri flórának, faunának.

dscf9789.JPGA Peres Holtág gáton belüli része. Az egyik legjobb ívóhely a Hármas Körösön

Tovább

Szeptember végi kuttyogatás....

Ülök a csónakomban a Hármas Körösön, szélcsendes időben a  lassan áramló vízzel cipeltetem magam. Szeptember vége van.. annak is az utolsó napja. Szokatlanul meleg nyárias az idő. Egy szál pólóban horgászom.   Annak ellenére is szokatlan  a meleg  , hogy  Petőfi óta tudjuk, ilyenkor " még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zölddel a nyárfa az ablak előtt"….  ez utóbbit tanúsíthatom innen a Körösről is . A parti nyárfák üde nyár végi zöld ruhájukban pompáznak.  Csendesen sodródva kuttyogatok . Szeretem ezt a horgász módszert. Nem csak azért mert minden ütésben ott van a  hatalmas harcsa reménye ,  hanem azért is mert ilyenkor egyedül vagyok … illetve nem is vagyok egyedül  . Magammal vagyok …

Tovább

Pontyozás a törpeharcsák közt.

Interjú Kiss Tamással a Peres Holtág közismert ponythorgászával.

Kiss Tamás,évi több mázsa pontyfogással és több éves tapasztalattal a háta mögött, mesél a hobbijáról, módszereiről, tapasztalatairól, hitvallásáról. Különös tekintettel ajánlom azok figyelmébe az interjút akik a Peres holtághoz hasonlóan törpeharcsával fertőzött vízen próbálnak a nagy pontyok nyomába eredni. A Tamás által kikísérletezett módszerek sikert hozhatnak a törpés vizeken is.

 

A visszatartott Sebes Körös.

Avagy hová tűnik a Sebes Körös vize áradáskor?

Az utóbbi időkben történt Körösökön előforduló vízminőség problémák miatt , sokan a monumentális méretű Romániai tározókat okolják. Hogy valóban szerepet játszanak -e ebben a folyamatban azt nem tudhatjuk. Viszont a legendák arról szólnak , hogy ezek a tározók indokolatlanul nagyok a Sebes Körös vízhozamához képest . Ennek jártunk utána Simon Feri barátommal és készítettük ezt a kisfilmet a  Ceausescu megalomán hagyatékáról. A szemmel látható rossz műszaki állapotban lévő hatalmas tározókról.

Égi vándorok pihenője Gyomaendrőd környékén

A Gyomaendrődi vidék bővelkedik a vizes élőhelyekben. A környék holtágai , mocsarai és persze a Hármas- Körös ártere szinte mágnesként vonzza ebben az időszakban az égi vándorokat. Ehhez még nagyban az is hozzájárul a környéken 600 hektár rizsföld is található, ahol nagy számban pihennek meg hosszabb rövidebb időre a vándorló gázlómadarak. Pénteken Simon Feri természetfotós  barátomnak voltam segítségére a helykiválasztásban . Éjjel elfoglalta leshelyét és bár a fényviszonyok nem voltak túl kedvezőek azért sikerült jó képeket lőnie. Külön öröm számomra, hogy a napokban Juhász Erika biológust is kalauzolhattam ezen a tájon.

Simon Ferenc Képei:

A Körösök hullámterének migránsai

Az emberi tevékenységekből fakadó táj átalakulások hozadékaként rengeteg tájidegen és invazív faj jelent meg az elmúlt években a Körösök mentén. Talán sehol nem történt olyan gyors tájátalakulás a világon mint a folyamszabályozás után az Alföldön.Több tízezer éve itt élő fajok tűntek el végleg, vagy kerültek a kihalás szélére vidékünkön. A helyüket elfoglaló távoli vidékekről származó fajok, nem biztos , hogy be tudják tölteni az ökoszisztémában keletkezett lyukakat. Ebben a videóban bemutatok pár olyan fajt, ami egy -két évtized alatt eluralta a Körösök vidékét.