Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Körösök Vidéke

Elektromos halászat, kutatási célból a Kecsegés-zugon

2020. október 09. - smud

Valamikor a tavasz elején Boltizár Ottó halbiológussal akit régóta ismerek, hosszú évek után egy konferencián futottam össze.  Az ebéd utáni beszélgetés közepette merült fel, hogy Ő több magyarországi vizén is halászati szakértő. Többek közt a Gyomaendrőd közelében található Kecsegés-zugi holtág halgazdálkodási vezetője, szakértője. Ottót régóta ismerem, tudom, milyen alapos ha haltani kérdésekről van szó. Erről a beszélgetés közben is tanúbizonyságot tett. A telefonján mutogatta a halfauna felmérés közeben fogott halakat. Minden vízen ahol megbízzák ezzel  a munkával,a halgazdálkodást érintő döntését megalapozza egy alapos plankton és halfauna kontrollal.dscf2967.JPG

Tovább

Gyomaendrőd térsége a természetfotósok paradicsoma

Gyomaendrőd környéke elsősorban a horgászati lehetőségeiről híres. A környéken található 19 holtág és maga a Hármas-Körös erre ideális lehetőségeket biztosít.  Ezen vizek halbőségéről és horgászati potenciáljairól már sokat írtam blogomban, és egyéb helyeken. Az utóbbi években azonban megjelent a turisztikai piacon egy másik hobbi, ami egyre több embert vonz a Körösök vidékére. Ez nem más mint a természetfotózás, ezen belül is  a madárfotózás.

dscf9899.JPG

Tovább

Körös menti retro

Az itt maradt nyolcvanas évek

A Körös menti világ egyik frekventált helye a félhalmi holtágrendszer. Bátran mondhatom,hogy a vidék egyik ékköve.Magáról a holtágrendszerről már részletesen írtam (ide kattintva olvasható)

A Félhalmi holtág meghatározó , és elválaszthatatlan része a két végén található horgásztanya. Mivel mindkettőt gyerekkorom óta látogatom, nekem már szinte  a tájhoz tartoznak. Olyanok nekem  mint egy nagy fa a vízparton. Már csak akkor tűnne fel hogyha eltűnik, De a félhalmi horgásztanya örök. Mind a kettő az. Különösen az ötös tanya az ami őrzi a múltat. Mivel sokszor tévedek be ha arra járok egy üdítőre, nem tűnnek fel a változások. Igazából tegnap értettem meg miért nem. Azért mert nincsenek változások. Ez a létesítmény valamikor a hetvenes években vagy még korábban épülhetett. Azóta itt nem sok minden változott. Szinte semmi. A múlt század és egy elfeledett rendszer kis mementója. Egy valóságos kis nosztalgia sziget a modern világ tengerében.  A nyugalom és békesség fészke. Távol a város zajától. A legközelebbi település 8 kilométerre van és megközelíteni is csak  földúton lehet ami esős időben járhatatlan.

Évtizedek óta itt ugyanazok falak,képek,ugyanaz a festés , ugyanaz a kerítés amit a gyárban keletkezett hulladékból építettek. És igen ugyanazok az arcok is.Ugyanazok akik 40 éve ide járnak. Együtt öregedtek meg a kerítéssel, a falakkal, a biliárdasztallal amit ők építettek,és ők hoztak ide. Ide tartoznak. Nélkülük az egész nem érne semmit. Az egész csak így egész velük együtt. Van aki elmegy közülük az örök vizekre horgászni, de mégis itt marad. Itt marad belőlük valami.  Egy szék, egy tégla, egy elkorhadt fa ladik  vagy egy kép a falon és őrzi lelküket . Aki először jön ide nem biztos,hogy meglátja a hely szépségét. Aki viszont még emlékszik a május elsejékre, a ligetekre, a kerthelyiséges vas székes vas asztalos  bisztrókra, azokban egyből feltámad a nosztalgia érzése és  magával ragadja a hely varázsa.

A minap Krizsán Tamás barátommal látogattunk oda egy frissítő erejéig. Ő hívta fel a figyelmem.Ő nyitotta fel a szemem. Hiszen Ő először járt ott . Nem is bírta ki. Végig fotózott mindent. Másnap vissza mentem én is még pár képet csinálni. Akkor vettem észre azt amit eddig még soha. Itt tényleg áll az idő. Megmaradt a hely annak aminek anno megálmodói szánták.Egy a világtól elszigetelt menedéknek.

fotók: Krizsán Tamás  és a szerző

 

 

 

 

 

Busa láz a Körösökön

Az elmúlt napokban a Körösök mentén egy új fajta aranylázhoz hasonlítható láz vette kezdetét a horgászok körében. Én csak busa láznak hívnám. Az történt , hogy augusztus utolsó hetében, illetve szeptember elején az addig alig jelentkező busa állomány nagy mennyiségbe kezdett horogra kerülni elsősorban a Hármas-Körös felvízén , de a Kettős-Körösön is . És itt valóban nagy mennyiségekre gondolok. Nagy testű , akár több tíz kilós példányok jelentkeztek  sokad magukkal a felkínált csalikra. Nem ritkán több darabból 30-50 kiló összsúlyban kerültek terítékre pár óra alatt. Aki célzottan, profin horgászott rájuk az 10-30 darabot egy délután összefogdoshatott belőlük. Azonban a nem a kimondottan vérprofi busások is bele nyúltak a kalácsba rendesen. Ez a jelenség az elmúlt hétvégén odáig fajult, hogy népvándorlás szerűen jelentek meg a horgászok a Hármas-Körösön, szinte az egész országból, a busás, busa fogás reményében. Aminek én nagyon örülök, hiszen olyan halfajról beszélünk ami invazív, tájidegen, és ezért nem kerülhet vissza a kifogása után a vízbe. Korlátlanul elvihető és el is kell vinni a vonatkozó szabályok szerint. Sokan a nem horgászók közül, de még talán közülük is, nem tudják mi is a probléma ezzel a halfajjal. Mert hogy van vele gond ,  nem is kicsi.118703203_1193273684376045_7321698145143803935_o.jpgA cikkben lévő képek az elmúlt napokban készültek,de csak töredéke annak a közel  100 fotónak amit a fogott busákról kaptam

Tovább

A Hármas-Körös felvíze

Arra gondoltam , hogy  a címet kiemelve pirossal, vagy minimum végig nagybetűvel írom.. Megérdemelné. Különöse tőlem. Hogy miért? Mert ez a víz jelenti  nekem azt amit egy kedvenc víz jelző jelenthet . 30 éve ismerjük egymást. A duzzasztótól a Sebes-Kettős Körös összefolyásáig nincs olyan méterre, ahol ne horgásztam volna már. A teljes szakaszt a Duzzasztóig  többször végig radaroztam  A Sebes-Kettős összefolyásától a Peres felső végéig mindkét partját bejártam már gyalog  többször is.  Szóval mondhatjuk azt , hogy ezt a vizet ismerem, talán jobban is mint kéne. Mert így sajnos látom a betegségeit is azzal szemben aki csak felületesen ismeri. Ő csak a szépségét látja.  dscf4618.JPG

Tovább

A Békésszentandrási duzzasztómű környékének rejtekében..

A Forgotten Waters ( elfeledett vizek) lelkes kis csapata pár éve kezdte meg munkáját a Körösök mentén. Céljuk olyan helyek, vizek bemutatása a kamerán keresztül ahol nem nagyon jár ember . Szemléletmódjuk egyedi perspektíván keresztül láttatja azt a világot ami valójában sokszor ott van előttünk csak nem vesszük észre. Ez a nyolc perces kisfilmjük a Békésszentandrási duzzasztómű környékéről is egyedülállóan mutatja be azt a csodát amit még a beton és kő sem tud elcsúfítani. Magáról a duzzasztóról és annak környezeti hatásairól ide kattintva olvashat.

Életünk megkeserítője, a szúnyog

A szúnyog helyzet nem csak  a mai kor emberének a problémája hanem végig kíséri az itt élő emberek lététét a Kárpát medencében. Sematikusan levezetve  a tájegységünk nevében is benne van, hogy  ez egy medence. És mi van a medencében elsősorban? Hát víz! A környező hegységek, magaslatok vizei ide folynak hozzánk . Régen a folyamszabályozások előtti időkben itt is maradtak sokáig , elöntve a síkságok nagy részét. Az Alföld jelentős hányada akkor állandó vízborítású mocsár volt. A folyamszabályozásokkal ez megváltozott valamelyest. A folyóink (különösen  a Tisza és a Körösök) Gátak közé lettek szorítva , szinte csatornákká lettek egyenesítve. Jelenleg áradásokkor , csak azt a pár száz esetleg 1-2 km széles hullámteret öntik el ami a rendelkezésükre áll. Ott alakulnak ki mocsaras , pangó vizes élőhelyek. És mi van ezekben a vizekben?  Nagyon sok minden . A vizes ökoszisztéma borzasztó fajgazdag. De ebből a fajgazdagságból kiemelkedő egyedszámban vannak jelen a csípő szúnyogok.

dscf2338.JPGPár centis vízzel borított pangóvíz. A szúnyogok szülőhelye

Tovább

Az Alföld érhálózata.

A Körös menti tájkép jellegzetes kísérő elemei a csatornák. Bármerre is megy az ember az Alföld ezen részén , akár műúton akár földúton közlekedik, pár kilométer elteltével bizonyosan valamilyen csatorna keresztezni fogja  útját. Sokszor észrevétlenül halad át rajta az ember a rajtuk átívelő kisebb hidakon. Nem tulajdonítunk nekik jelentőséget , pedig óriási szerepük van az Alföld hidrológiája szempontjából, és a bennük lévő mikró ökoszisztéma egy szikráját őrzi a régi sárréti Körös világnak.dscf0574.JPG

Tovább

Epres peca

A június eleje mindig tele van eredményes horgászatok reményével. Ilyenkor olyan változások zajlanak a Körösökön amik egyenként is meghatározóak lennének a halak táplálkozása szempontjából. Így egyben azonban kiemelkedően befolyásolják. Ez pedig  három dolog . A tiszavirágzás, a kapitális süllőket adó küszívás, és az eper érése. E három közül , bár mindegyik megér egy külön írást az eperrel szeretnék bővebben foglalkozni .

103951568_1031781240557113_7960812695304459390_n.jpgepres jászkeszeg

Tovább

A harcsák védelmében!

A mai magyar horgásztársadalomban végbemenő lassú, de folyamatos szemléletváltozás kezdi háttérbe szorítani az évtizedes dogmákat. Nagyon sok örvendetes változás történt a szabályozásokban az elmúlt években amelyek jobban figyelembe vették a vizek ökológiai igényeit. Sok halfaj kapott méretkorlátozásos védelmet ,  illetve sok helyi szabály emelt felső méretkorlátozást bizonyos fajoknál , megakadályozva a potenciálisan nagy szaporodó képességekkel rendelkező nagy testű halak elhordását a konyhára.94332764_3045884285506646_618044398030028800_o.jpg

Persze a konyhára hordásnak is megvan a létjogosultsága véleményem szerint, de határokat kell neki szabni.  Szóval ez a változó tendencia elindult és jelenleg is folyik a horgászok mentalitásában.

Tovább
süti beállítások módosítása