Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Egy éjszakai harcsapergetés története.

Avagy megint eltévedtem pedig nem is volt köd.....

2019. április 16. - smud

Nem olyan rég , pár hónapja  egy igen hosszú éjjelt töltöttem a Peres holtágon halőr társaimmal egyetemben. Akkor kényszerű okunk volt rá, egy orvhorgászt értünk tetten(ide kattintva  olvasható részletesen). Most más a célom , horgászni jöttem. Éjjeli pergetésre, csónakból . Számomra ez a horgászat krémje. Aki próbálta már az nem felejti el milyen élmény. Nem szántam rá most sok időt. Egy-két órát. Hát több lett belőle , jóval több. Köszönhető figyelmetlenségemnek. Ugyanis eltévedtem, És ha nincs a Diósi híd útban és a két vége egybe érne a holtágnak még most is ott lennék.  De menjünk csak szépen  sorjában.

Alkonyatkor értem a vízhez.Egy barátom csónakját kértem kölcsön.Meg is találom könnyen a csónakokat. Három csónakkal együtt, egybe láncolva ringott a Peres vizén. A törpeharcsa halászat eszközei most. Még világos van jól látom a vízben a szelektáló hálót és a karókat. Memorizálom helyzetüket, éjjel sötétben nehogy nekik menjek. Csodálatos felhős alkony van szél szinte semmi, ideális idő. Ez az első idei felszíni pergetésem, harcsa  a célhal. Útban ide fele telefonon beszéltem barátommal elmondta hol a kulcs, illetve hagyott ott nekem evezőt. Király , mintha a gondolataimat olvasta volna , merthogy az enyém otthon maradt. Gyors bepakolást szerettem volna, de már itt is adódtak gondok. A csónakba csak egy alumínium haltartó bárkán keresztül tudok belépni. Az alu csónak megbillen alattam és fenékre  huppanok, a sajátomra és a csónakéra egyaránt. Ami nem lenne baj ,de 5 centi víz van az alján  szórványosan törpeharcsákkal vegyítve. Parádés kezdet. Tiszta víz ,( illetve nem tiszta mert büdös mint a három napos dög,)  lett a gatyám. De már csak egy út van ilyenkor, akit hajt a szenvedély az tudja… kifele a vízre! Nem vonulunk vissza ha már itt vagyunk. A bepakolás most már flottul megy leszámítva azt a tényt , hogy a lakatot kulcsostól beejtem a vízbe, szerencsére alig ér könyéken felül a víz. Kis tapogatás után megtalálom, De most már a jobb kezem is priznicbe lesz mert le nem vetkőztem a művelethez és könyéken felül nem tudtam felhúzni a garbóm ujját.

 De végre a vízen vagyok . Gyors számvetés , és leltár. A következőket állapítom meg. A Berkley fogóm otthon maradt a kereső lámpámmal együtt . Csodás. Fogó nélkül éjjel életveszélyes horgot szabadítani. G.Zsolti barátom erről tudna mesélni . Egyszer egy igen szórakoztató éjjelt töltöttünk a Békéscsabai baleseti sebészeten, WMC hármashorog ujj percing eltávolítása céljából. Az az éjszak is megér egy kis billentyűzet csattogást egyszer … de most maradjunk ezen esténél. Szóval fogó, kereső lámpa nincs. Viszont  ezeken kívül minden van . Fejlámpa, és egy kis ledlámpa nálam , ráadásul  teljes erővel világítanak mert találok egy bontalan elem szettet a pergető táska alján..

Szóval ami minimálisan kell az van. Ha meg halat fogok majd csak lesz valami. Fél óra motorozás után leállok. Közben látok ezt-azt ami halőri szememet zavarja. De most nem foglalkozok vele, horgászni szeretnék. A sötétség lassan megüli a vizet. Hívom barátom, kérdezi merre vagyok.. Jó kérdés, A Peres olyan mint egy óriás főtt spagetti . Tele kanyarokkal. Egyik oldalt nyaralósor, a másikon fák. Semmi támpont. Úgyhogy nem tudom felvilágolni helyzetemről illetőleg. Mikor leteszem a telefont akkor döbbenek rá, hogy most vagyok először egyedül a Peresen. Ráadásul éjjel. Össze szerelek. Forgószék beállítva. Elő kerülnek a műcsalik. Nagy becsben tartott Cherwy csepp, C48  kerül a csónak padra. Sajnos gyártójuk már meghalt. Szinte lehetetlen beszerezni őket. De nekem van mindegyikből 4-4 darab bontalan. Használatban egy erősen kopott agyonrágott SFC színűt tartok.

Felcsatolok először egy SFC SHAD-et. közben teljesen besötétedik. Csak a parti fák körvonalait látom. Ismerős helyzet. Mint említettem pár hónapja éjjel ugyanígy nem láttam semmit , de akkor velem volt Zoli . Aki csukott szemmel is eligazodik ezen a vízen. Dobálok, mérem a távolságokat. Teljes a szélcsend ezért a dobások közt evezni kell , hogy haladjak. Viszonylag hamar beáll a kezem és a távérzékelésem. Tíz centire dobok a partvonaltól teljesen sötétben, anélkül, hogy a partra dobnék. Ez még megy. Lecserélem a SHAd-et egy c48-ra. első dobásba a vizet éréskor erős ütés. Reflex szerűen beleütök. De semmi… Na, mi a fene volt ez?  Behajló gallyra dobtam volna? Felnézem a fejlámpával a part ívét, semmit nem látok. Dobok egyet  csak úgy hanyagul. Azonnal egy ütés.. Le is reagálom megvan! A ütés után haburcolás a víz tetején, ezzel el is árulja magát  a balin. Hamar kijön nem túl nagy. De a neheze most jön , ki kéne venni a horgot a szájából fogó nélkül. Szerencsére a helyzet megoldja önmagát. Kiakad a horog miközben a csónakdeszkán pattog. Úgyhogy megy is vissza egyből. Méreten felül volt jóval,  nincs most rá szükségem és tilalom is védi.  A c48 megint bizonyított. Dobálok is szorgalmasan vele tovább. Közben mivel tovább borult az ég a sötétség elemésztő lett. Újabb ütés bevágok, de kár volt. Az történt ,hogy felhúztam a woblert a spiccre. A sötétben nem láttam és kapásnak véltem . Aki pergetett már éjszaka az tudja miről beszélek.0-02-04-aa4ced20af5181825e7f3b8a8dae7bc2667bcfe4fd060abc56baab6b303d0f93_full.jpgA balin és a c48

Merengve , hallgatva az éjszakai hangokat, evezek pár métert . Egy fekete rigó riad fel álmából és versel egy szépet, majd olyan hirtelen, ahogy kezdte el is hallgat. Ezen elmélázok egy kissé majd újra pergetek tovább. Simán fut a Stradic orsón a fonott, surrogás mentesen mintha vízből volna. Kezemben érzem a wobler minden veretését. Egyszer csak koppanás, ellenállás, bevágás szentségelés. Megint felhúztam azt a ki.szott woblert a spiccre… Hiába no a 44 év az 44 év. Kopnak az érzékeim. Mindegy úgyse látta senki. Köztem marad ez a bénázás. Most már jobban figyelek. Elkezd élni a víz. Innen is-onnan is csobbanások , csobogások hallatszanak. Egy két biztató buffanás is kihallik távolról. Aha… feljöttek a hareszok a  felszínre. Hallgatódzok lassú tekerés közben, amikor megint egy ütés , de most nem lehet a spicc hiszen most ért vizet a C48. Egy pillanat alatt átfut ez a gondolat az agyamon be is vágok megvan. Nincs haburcolás.Egyenletes húzás, ez harcsa! Könnyen jön ki, kézzel ki is veszem . Mérem. 62 centi. A horgot szorult helyzetemben fogó nélkül egy szájbilincs segítségével kipiszkálom. Megtartsam? Nem tartom meg úgy döntök megy vissza .

Közben a sötétségben távoli villanások a horizonton. Nézem a radarképet a telefonomon. Vihar közeleg, és jön az ilyenkor szokásos agyalás, elkap  vagy kikerülve elmegy? Mindenesetre tovább evezek, minél közelebb legyek a kikötőhöz ha jön a vihar. Támad egy kis szellő is pont hátba kap és szinte tol a Peresen. Vitorlázok, közben dobálok. A sötétség ha lehet fokozni még nagyobb lett. Vastag felhők húzódtak felém. A sokadik dobásra egy erőteljes húzás, be se vágok mert egyből húz le a mélybe. Pár perc küzdelem után feladja, felfekszik a felszínre  és szépen hagyja fotózni magát, kicsivel nagyobb harcsa mint az előző. Nyúlnék az álla alá, de megugrik és lerázza magát a horogról.  Itt jelentkezik a bevágás hiánya, a kemény csontba nem ült bele rendesen a horog. Nem bánom nagyon.

0-02-04-7747d8ffe57c2f30fa2b89b28ef9f611dc73095176e31deee0ce34fabf4f210a_full.jpgA második harcsa nem jött ki sajnos. Kirázta a c48-at

Fél óra eredménytelen dobálás után felállok a csónakban egy kicsit körülnézni. Megállapítom , hogy fogalmam sincs hol vagyok . A telefonom közben lemerült. Hurrá!. Leülök tovább dobálni közben feltámad a szél, majd halk morgás éri el a fülemet. A szél sokat erősödik, ez bizony kifutószél. Ideje eltűnni a vízről. Össze rakom a botot  elpakolok magam körül és indulok. A szélén megyek a Peresnek mert  a sötétség nem lett kisebb és ha a szélén megyek nem tudok elmenni a szelektáló háló mellett ami a kikötőnél van.Ha nem lennének a hálók nem találnám meg a stéget ahová ki kell kötni. Közben eleredt az eső, nem zivatar , csak olyan kisebb záporeső. Villámlik tovább serényen, de a dörgés nem közeledik. Mint ahogy a kikötő hely sem. Már kezd gyanús lenni a dolog ennyit mentem volna mikor kijöttem ? Gyanúm csak fokozódik mikor egy olyan kanyar jön amire nem emlékszem, de bebeszélem magamnak, hogy csak nem figyeltem. Újabb hosszú percek telnek el már véggázon megyek …. . Az eső esik kitartóan , már ázok rendesen, de a hálót még mindig nem látom igaz a fejlámpám max3 méterre világít a csónak elé. Egyszer csak kezd valami kirajzolódni a sötétségből.. valami nagy .. valami nem ide való, kinézem a szemem, de nem tudom kivenni mi a fene ez. Szűkül a Peres erősen. Lassítok. Közelebb sodródok mikor látom , hogy egy híd van előttem…. Hát ez meg hogy került ide? Teljesen összezavarodok. Rossz irányba megyek? Mi a franc van… lassan leesik a tantusz , valahogy túljöttem a kikötő helyen csak nem vettem észre. Megfordulok és irány vissza. Nagyjából fél óra motorozás után majdnem neki megyek a szelektáló hálóknak. Teljesen nem értem ide fele hogy mentem el mellettük… de mindegy , az eső most már szakad nem érek rá ezen agyalni. Gyorsan kipakolok a csónakból,  Az alumínium csónakban muszáj megint bele lépjek. Kezemben a motorral, meginogok és   majdnem elesek. Hajszálon múlott, hogy nem fordultam a vízbe, bár vizesebb sokkal már nem lettem volna. Szidom a Perest. Fogadkozok, hogy erre a vízre többet nem jövök, csak a bajt hozza rám.0-02-04-ae429d7c2d61cd2434a98945b75e3c74a8b9d9d343f085c520902c2fcc256611_full.jpgA sötétben majdnem neki mentem a szelektáló hálóknak.

A kocsiban jövök rá a titok nyitjára. Valószínűleg amikor feltámadt a szél már közel jártam a kikötőhöz és mivel bent sodortattam magam a széllel a holtág közepén, ezért nem vettem észre a sötétben a hálókat és szépen elsodródtam mellettük. Majd mikor eleredt az eső, mivel ezt nem tudtam ,ösztönösen rossz irányba indultam el.  Így egy jó órát motoroztam a sötétben a Peresen. A kocsiban már csak mosolygok ezen, bár ronggyá áztam azért nem bánom ezt az estét, és fogadkozásommal ellentétben már tervezem is fejben a következő éjszakai pergetést a Peresen.

Tavaszi tekergés Gyomaendrőd környékén.

Áprilisi képgaléria a Körös mentéről.

Bicajjal indultam körbenézni , de most itt ülök a földön egy holtág partján. Nézelődöm. A tegnapi eső életet hozott a földre, szinte hallom a flóra aszályból felszabadult sóhajtását. Élvezem a tavaszi napot. Közben ma már másodjára vagyok tanúja egy családi perpatvarnak. Tőkésrécéék bontják a rendet. Az előbb a Körösön láttam, most meg itt a holtágon, ugyanaz a forgatókönyv .  Nevetve nézem, ahogy a szerelemtől vezérelt tőkés gácsért üti-vágja a tojó, csak úgy hullik a tolla. Vége  a szerelmi időszaknak , most már a költés jön . A gácsérra nincs tovább szükség a mór megtette kötelességét tehát elmehet. Na ez nem tetszik őgácsérságának, tolakodni próbál,követeli hitvesi jogait. Tehát  tojó elveri. De alaposan. Vágja ahol éri. Szegény gácsérnak szemmel láthatóan az élettől is elment a kedve, nemhogy a szerelemtől. Duzzogva elhúzódik , de csak annyira , hogy lássa a párját. Gondolom megpróbálja nemsokára mégegyszer , hátha… Már-már  emberi vonásokkal tarkított jelenet. Ezen perpatvaron  kívül amúgy csend van.  Mint azt egyszer már egy blogbejegyzésben leírtam, minden évszaknak megvan a maga csendje. A Tavasznak is. Képzavarral élve a tavasz csendje harsány.  Tele van ez a csend élettel nem is csend ez… de mégis. A városi zajhoz szokott fülnek az. Nekem nem . A fűzfák körül zsonganak a méhek, ezernyi madár fújja énekét. Zeng-bong minden. Nem csend ez hanem zene.  Az élet melódiája. Gondoltam leírom. De leírhatatlan. A levegőben terjengő  virágillattal együtt ez a zene nem elmesélhető csak átélhető. Évente egyszer ebben az időszakban. Összeszedelődszködöm és tovább indulok. Céltalanul csak úgy nézelődni… Persze a fényképező nálam volt , lőttem is vagy 200 képet. Íme néhány belőlük

Ártéri kőris erdő csendjében.

Szeretem ezt a szálas kis kőris erdőt. Szeretem mert, bár nem nagy,de különleges.Nem sok ilyen van a Hármas-Körös partján . Mindenhol csak nyárfák . Ilyen egysíkúan kőris erdőt nem is tudok máshol a közelben. Különösen így tavasszal szeretek ide járni. Messze van mindentől. Nem is nagyon jár ide senki rajtam kívül szerintem. Legalábbis nyomát nem látom. Kijöttem ide. Hogy miért ? Magam se tudom , Persze ha nagyon akarnék indítékot találni akkor tudnék. De nem is lényeges az indok.Magamat csapjam be vele? Jó idő van nagyon, és  az elmúlt napok stresszei után már nagyon vágytam ide.

Bár bosszúsan értem ki , de már elmúlt mérgem. Bicajjal szándékoztam jönni,  Szeretek azzal járni a Körösök mentén . Gyors, és csendes. De most nem azzal jöttem. Defektes a drága, és a költözés viharában elhányódott a pumpa, így kénytelen vagyok gyalogolni. Ez kicsit felbosszantott.

dscf2304.JPGNyárfa erdők közt az erdei úton

Tovább

Kiszáradt mocsarak medrében....

Nehéz szívvel lépkedek a Hármas-Körös árterében. Nehéz szívvel szomorúan , mert lábam alatt tavalyi avar csörög . Száraz és törik mint az üveg. Pedig itt ahol lépkedek most az évnek ebben az időszakában nem száraz csörgésnek kéne hangzania talpam alól, hanem cuppogásnak .

Sőt az évnek ebben az időszakában itt nem is kéne, hogy járjak . Méteres víznek kellene  itt lennie. Ugyanis a kubik  rendszert és egy belső holtág partját járom. A belső holtágban alig van víz.  Épphogy csak pár tíz centi víz borítja az iszapot. Partja ami, normál esetben medre , most cserepesre száradva, ahogy azt az ember elvárná egy forró augusztusi délutánon. De most március van. És kő kemény aszály. Áradásnak se híre se hamva, pedig nagyon kéne. A sekély maradék vize a holtágnak sárga. Az apró halak kavarják fel szorult helyzetükben. Partján gémek, kócsagok lesnek rájuk, a vidrának is könnyű terep a vadászathoz.  Pedig itt most ívó csukáknak, sügéreknek kéne sárgára kavarnia a vizet.

A holtágból kiágazó oldalágak, kubikok alja porzik. Bakancsom tiszta por. Mint említettem tavalyi avar csörög az aljukon. Vízi növények maradványai sárgállanak bennük. A fák gyökerei szárazon lógnak le a törzsükről, ideális ívóhelyek lennének süllőnek , csukának. Nem fekete rigónak kellene itt avart túrnia , hanem vadrécének vizet fecsernie ilyenkor.  Nem jól van ez így … nagyon nem jól.

Eseteim egy vaddisznóval és egy kuvikkal.

Avagy mit láthat , érzékelhet a vad?

Vajon mit lát a vad?  Mit érzékel belőlünk? Talán sosem tudjuk meg .A vadon élő állatok érzékszervei sokak szerint az állandó fennmaradásért való közdelem miatt kifinomultak , és rendkívül érzékeny műszerek. Ez valószínűleg így is van, de ez kiegészül egy hatodik érzékkel is szerintem , ez pedig nem más mit a veszély megérzése. Ha egy vadon élő állat számára veszélyesnek ítél meg egy szituációt azonnal menekülőre fogja. Lehet , hogy ehhez nem is kell semmit lásson vagy halljon. Egyszerűen csak a környezte hirtelen megváltozása, vagy egy intuíció is elég.

Tovább

A süllő nász rejtelmei.

Hamarosan itt a március elseje. Egy újabb nevezetes dátum a horgászok világában. Március elsején több hal mint például a balin  a kő és  fogassüllőnek valamint a sügérnek is megkezdődik a hivatalos nászidőszaka , ami alatt teljes védelmet élveznek. Ezen halfajok közül a fogasüllő ívásával szeretnék pár mondatban foglalkozni.  A fogassüllő (Sander lucioperca) a magyar horgászok egyik legnépszerűbb legkedveltebb hala a ponty után. Az egész éves utánuk való hajszát követően most két hónap kíméleti időszak következik számukra .

34385978_814800878729173_8544640837558992896_n.jpg

A fogassüllő profilja.

Tovább

A Hármas-Körös ártere télen.

A Hármas-körös ártere minden évszakban mutat valami szépet. A tündöklő sokszínű nyárral szemben Télen egyhangú színtelen, rideg szépsége van. Télen ha hó van kitárulkozik az erdő.  Jól látszanak a máskor titkos történések  nyomai. Gyomaendrőd térségében a Körös-Maros Nemzeti Park területén ilyenkor érdemes hosszú sétákat tenni. Viszonylag kevés a szúnyog és sok a látnivaló.

 

Február 1. A fajlagos tilalmi időszakok kezdete!

Mint azt remélem minden horgász tudja február elsejével megkezdődnek a közkedveltebb halfajok tilalmi időszakai. A sebes pisztrángot kivéve aminek tilalmi ideje Október 1-február 31-ig tart, az összes többi tilalommal védett halfaj tilalmi időszaka a tavaszi , nyár eleji hónapokra esik. A sort a csuka nyitja meg február 1-től március 31-ig tartó fajlagos tilalmi időszakával (2019-ben március 29-ig tart!!) . Ebben az időszakban nem vihető el. A halgazdálkodási törvény szerint ebben az időszakban elvitt csuka értéke ötszöröse a fajlagos tilalmi időn kívüli értéknek. Tehát könnyen eléri a büntető jogi kategóriában a bűncselekmény értéket. De ne csak ezért kíméljük ebben az időszakban.

50943375_364049580842650_3098087453953622016_n.jpg            Fotó: Simon Ferenc

Tovább