Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Régi idők kedvelt halfaja, a réti csík

2019. november 13. - smud

Az előző bejegyzésemben egy olyan fajról írtam amely a mocsaras területek csökkenésével sajnos nagyon megritkult.(ide kattintva olvasható) Ezen a logikai úton továbbmenve most egy olyan fajról írnék, ami a gőtéknél sokkal jobban megsínylette a folyamszabályozásokkal eltűnő mocsárvilágot. Régen igen nagy számban élt az Alföldi mocsarakban.Jelentős hatással volt az abban az időben a sárréten élő emberekre. Egy külön szakma is kialakult ezen élőlények gyűjtésére és hasznosítására , kereskedelmére. Sőt az időjárás előrejelzés egyik fontos eleme volt a  hagyomány ismerőinek. Ez az élőlény egy hal,  mégpedig a réti csík.

misgurnus_fossilis_134.jpgRéti csík ... a Terra alapítvány fényképe..

A réti csík a sárrét egyik jellegzetes hala volt. Mivel élőhelye csak és kizárólag a sekély mocsarak, pangó vizek, a folyamszabályozás előtt tömegével találta meg életfeltételeit a Körösök kiöntéseiben, mocsaraiban. A sárréti ember életében jelentős szerepet játszott. Külön, a halászokétól elkülönült szakma volt a befogása. A csíkászok, mert így nevezték őket , különböző speciális szerszámokkal fogták be és értékesítették nagy mennyiségben ezt  a halfélét. Tehették, mert bár mázsaszám hordták az ország minden részébe eladni, a sárréten élő csíkhalak mennyisége a kiváló életfeltételek miatt nem csökkent.07-151.jpgCsíkász kasok ...Dörre Tivadar rajza

Egyes leírások szerint Vésztő és Szeghalom városában a nagyobb áradások után, ottmaradt pocsolyákból kézzel is össze lehetett gyűjteni a réti csíkokat. Bár ízük nem  valami finom, állítólag a lápi  élőhely miatt erős iszapíze van, mégis kedvelt étkezési halféle volt abban az időben, mert  speciális, az evolúció során kialakult képessége miatt, hetekig életben lehetett tartani víz nélkül, ami lehetővé tette a távoli vidékre szállítását. A korabeli szakácskönyvek,kihagyhatatlan elemét képezte a káposztás csík nevű étel. Az alföldi csíkhalaknak, a nagyságuk miatt (ugyanis jóval nagyobbra nőttek mint pl a németalföldi példányok) európai híre volt.  Herman Ottó így ír róla:

 „S mikor a csikászok hordói megjelentek a halaspiaczon, hírök, szájról-szájra járva, bekalandozta a várost, kiszólította a szegény feleségét valami füstös bögrével, a gazdag szakácsnéját öblös, mázos fazékkal; mert a csík akkoron közétel számban ment: úrnak, zsellérnek kedves eledele volt. A piaczon hosszú sorban állott a nagy kád, a melybe a hordóból, lajtból a csikot bedöntötték s e kádakban, kevés vízben megnyüzsgött a síkos, barna halak töméntelen sokasága...” (Herman 1887)

csikaszat.jpgCsíkász . Herman Ottó rajza

A népi hagyományok szerint a csíkhalak nyári viharok előtt tömegével jelentek meg a mocsarak, pangó vizek tetején. Ezzel jelezve előre a nádi világban élő embereknek a viharok közéletét. Ennek magyarázata pedig nem is olyan misztikus.  Ahhoz , hogy ezt  jelenséget megértsük ismerkedjünk meg a réti csíkkal közelebbről.

Egy hengeres testű, kígyószerű halról van szó. Felületes szemlélő az angolnához hasonlítaná, de attól mind színében, mind az úszói formájában eltér. Nagyjából 20-40 centisre nő meg. Bőre apró, barnás színű pikkelyekkel borított, és hosszanti az egész testén végig futó csíkokkal díszített.Nevét is ezekről a csíkokról kapta. Tíz bajusz szállal rendelkezik.  Tápláléka az iszapban található apró élőlények, valamint korhadó növényi maradványok. Rendkívül kicsi biológiai igénye van. A víz oldott oxigén tartalmára teljesen közömbös,ugyanis az emésztő rendszerén keresztül is képes lélegezni. A felszínre úszva száját a vízszint felé emelve levegőt nyel, amit a beleibe présel és ott hasznosítja az oxigént. Ezzel akár napokig , de a mocsár kiszáradásával az iszapba bújva hónapokig is elél. Esős idő előtti légnyomás csökkenésnél a vizek oldott oxigéntartalma lecsökken . Ezt kompenzálva a réti csíkok felúsznak a víz felszínre levegőt venni és innen ered ez a népi megfigyelés amivel az időjárás alakulását ilyen módon meg tudták jósolni.

Sajnos a mai helyzete nem túl örömteli ennek a speciális halfajnak. A folyamszabályozások után élőhelye eltűnésével  az egyedszámuk jelentősen lecsökkent. Helyspecifikus faj. Nem tud alkalmazkodni sajnos a megváltozott körülményekhez .  Jelenleg a Körös árterében található kubikokba , kisebb mocsaras,lápos, nádasos tavakba szorult vissza . Védetté nyilvánították . Az alföldi csatornákban található még nagyobb populációja . Azonban ezek gyakori kotrásával sokszor nagyon sok kikotrásra kerül, ami pusztulásukat okozza. Önkéntesek, természetvédők szokták menteni ilyenkor  ami még menthető.Itt olvasható erről egy cikk: http://www.halasmedia.hu/rovatok/kozelet/mentik-a-reti-csikot

69687129_2499452200114254_4931420525156106240_o.jpgKét védett faj talákozása . Fekete gólya amint egy réti csíkot zsákmányol. Balog Lajos szenzációs fotója a Hármas Körös árterén

Jelenleg mint említettem védett és védettsége miatt tilos mindenfelé gyűjtése . Véleményem szerint a fokozott védelemre is rászolgált már a ritkasága miatt. Ez is azok közé a fajok közé tartozik amelyek rejtett élőhelyük miatt nincsenek benne  a köztudatban napi szinten. Csak azok veszik észre hiányukat akik célirányosan figyelnek rájuk. Szerencsére sokan vagyunk ilyen emberek, de mindannyiunknak egyöntetűen az a véleményünk, hogy egyedszámuk az utóbbi években csökkenőben van. Sajnálatos dolog lenne, ha valóban ez lenne az általános tendencia. Mert bár sokan azt se tudják, hogy létezik  mégis szegényebbek lennénk ha eltűnne a halfaunából ez a ritka és különleges halfaj.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr4015304434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lezlidzsi84 2019.11.14. 09:43:29

Kösz, ez érdekes volt! Találtam egy újabb blogot amit érdemes olvasni :)

midnightcoder2 2019.11.14. 09:57:28

Ha ennyire igénytelen, vajon miért nem próbálja valaki a húsáért tenyészteni ?

smud 2019.11.14. 10:06:33

@midnightcoder2: mert a ami gazdasági jelentősége csekély lenne. 20 dekánál ritkán nagyobb súlyú és ezt 5-6 év alatt éri el. Valamint az intenzív tartási körülményeket nem tolerálja

Bunkóné Barom Ildikó 2019.11.14. 10:35:05

Esetleg erről kapta nevét a Csíki sör?

Gazz 2019.11.14. 10:40:28

@smud: A szövegben az szerepel, hogy kimeríthetetlenül tenyészett a mocsarakban. Nos, mocsarak azért ma is vannak, tápanyagot talál bennük eleget.

Gazz 2019.11.14. 10:41:05

Gyerekkoromban kóstoltam. Nincs iszapíze. a törpeharcsáéhoz tudnám hasonlítani.

smud 2019.11.14. 10:46:46

@Gazz: akkor az alföld 60 % a mocsár volt . ennyi azért nincs kb az ezred része ha van

Pierr Kardán 2019.11.14. 10:48:47

Nos igen, a hasonló körülmények között élő sorstársával, a lápi póccal együtt lassan, de sajnos biztosan eltűnik ez a halfaj :-(

Pierr Kardán 2019.11.14. 10:50:08

@Bunkóné Barom Ildikó: A hal a nevét az oldalán futó fekete csíkokról kapta.

Pierr Kardán 2019.11.14. 11:07:41

@smud: Szívós fajta, bírja az intenzív tenyésztést, lásd itt:

korosokvideke.blog.hu/2019/11/13/regi_idok_kedvelt_halfajtaja_a_reti_csik

Csak éppen teljesen értelmetlen egy 2-3 év alatt 20 - 25 dekásra megnövő hal tenyésztésébe pénzt fektetni, ha pl. egy pontyivadék 2 év alatt 2 kilósra nő meg.

Ha egy kg. ponty mondjuk 1000 ft, akkor a tenyésztett csík kilóját 6000 ft-ért kellene adni, annyiért senki sem venné meg.

Pierr Kardán 2019.11.14. 11:08:37

@Pierr Kardán: Bocsánat, a te cikkedet linkeltem, a helyes link a tenyésztésről itt van:

szabadfold.hu/allatbarat/elhozzak-a-csikot-218297/

smud 2019.11.14. 11:45:20

@Pierr Kardán: Köszönöm a cikket, érdekes. Nem tudtam , hogy próbálkoztak vele. szerintem pont az a baj ezzel mint az őshonos , ősi magyar gyümölcsfajtákkal. A mai világban nem gazdaságos a termesztésük. Egyszerűen azért mert a nemesített fajok sokkal produktívabbak .

HgGina 2019.11.14. 13:12:02

Újabb eredménye a hosszú távon károsnak bizonyult folyószabályozásnak. Vajon az a jó, ha csak egy-két, olcsón vehető termék van (mindegy, hogy alma, kenyér, hal, vagy autó), vagy az a jobb, ha nagyobb választék, esetenként drágábban? De a sok gyártó ad választási lehetőséget, és sokkal biztonságosabb, hogy nem csak néhány naggyá növő cég mérgezi az embert (GMO, VW-dízel, felvágottak... stb.).

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.11.14. 13:14:18

A gyík és a hal kereszteződése. Az a jó benne, hogy amikor szárad a patak, elvan pár hétig a fűben is.

László Szűcs Szümi 2019.11.14. 14:14:51

Nagyecsed egyik külterületi egységét máig is "Csikász"-ként emlegetik. nagyapám mér rengeteg csíkot fogott kia Kis-Krasznából is, egy sima vesszőkosárral. ( Az Ecsedi Láp nyilván szintén tradícionális élőhelyük volt) Amit még tudni kell a csíkról: a bőre a törpeharcsához hasonlatosan nagyon csúszós, nyálkás - tisztítása viszont végletesen egyszerű ( és barbár), egészen egyszerűen sós vízbe kell tenni őket. Egymásról ledörzsölik a nyálkát és a pikkelyeket is. Feltehetőleg borzalmas szenvedések közepette és még visítoznak is mellé. ( nem némák, mint a halak, vagy hüllők)
Úgy emlékszem, jó izük volt, paprikás lisztbe forgatva sütöttük őket.

Zed is not dead yet 2019.11.14. 15:14:14

Apám az alföldről, a körösök vidékéről származott és mesélt erről a csíkról. Egyszer (már vagy 30 éve) valahonnan szerzett is ilyet egyszer és el is készítette, ahogy az ő gyerekkorában a lótenyésztők készítették kinn a szabadban nomád körülmények között. Hát azt már akkor is borzasztó volt látni, a mai világban meg el se tudom képzelni, hogy ezt bármilyen állatvédők elfogadnák.

A "főzés" úgy kezdődött, hogy bele kellett tenni az elő halakat egy jó nagy fazékba és jó sok sót kellett rájuk hinteni, majd fedőt tenni rájuk és a fedőt jó nagy kövekkel (kültéri esetben) lesúlyozni, vagy a fazékhoz lekötni, hogy ne tudjon lerepülni a faszékról. A halak aztán a sótól viszketni kezdtek és kínjukban tekeregni, ugrándozni, amivel gyakorlatilag "megpucolták" magukat. Eközben ráadásul egyfajta cincogó hangot is kiadtak (nem tudom, ezt a hal adta-e ki, vagy a vergődésük keltette dörzsölődésből adódott-e). Később, mikor megszűntek mozogni ki lehetett őket venni az edényből, kibelezni és megmosni, aztán következett a tényleges főzés/sütés. Szóval ez a része a dolognak szerintem igazi horror volt. Hogy milyen az íze, azt nem tudom véleményezni, mert ezek után a családból senki sem kért ebből az ételből, már arra se emlékszem, hogy az öregem végül ténylegesen megfőzte-e, vagy a családi felzúdulást követően végül kidobta a halakat.

Zed is not dead yet 2019.11.14. 15:16:00

@Zed is not dead yet: elő = élő, faszék = fazék, elírások, elnézést.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.11.14. 16:10:07

@László Szűcs Szümi:

A nem barbár módszer: levágják a csík fejét, majd besózzák fél órára. Ugyanúgy lejön aztán a bőre.

drover(fanyul társa) 2019.11.14. 16:32:27

Nem csak az Alföldön van/volt. Gyerek koromban a falunk patakjában rengeteg volt, nem igaz hogy rossz ízű.. valaki írta a törpét feljebb, kb. olyan. Szedtük csalinak is, a rábai harcsáknak nagyon bejött.
le kellett kapni fejét, kibelezni és forró vízbe mártani, és lejött a bőre, mint a törpének. Egyébként a rákot is élve dobják a forró vízbe, a sípoló hangot a páncéljából kijövő levegő adja.

Pierr Kardán 2019.11.14. 16:36:10

@Zed is not dead yet: A nagyon szívós bőrű, nehezen nyúzható törpeharcsát a mai napig így tisztítják. Beleteszik őket egy nagy vödörbe, egy kiló sót, meg egy kiló sódert szórnak rájuk, a vödör tetejére meg tesznek egy fa lapot, egy téglával lesúlyozva. Egy óra alatt lejön a bőrük a folyamatos mozgolódás közben, lehet mosni, belezni őket.

Ja, persze, nem így csinálják, ez csak egy senki által meg nem erősített szóbeszéd...

Zed is not dead yet 2019.11.14. 16:45:18

@Pierr Kardán: Csak 2 dolgot remélek:

1. Nincs reinkarnáció
2. Ha mégis volna, többek között törpeharcsa, csík, vagy rák se legyek a következő körben

:p

Kelly és a szexi dög 2019.11.14. 17:08:31

Csíkászból ma is van bőven, csak ők másfajta csíkokat keresnek...

Kőműves Kellemetlen 2019.11.14. 17:15:29

A káposztás csík egyébként a káposztás tészta falusi neve is.
Ne tévesszen meg senkit, hogy a csík szó szerepel benne, hosszúra vágott tésztát jelent.

Kelemanus 2019.11.14. 17:47:18

@Kőműves Kellemetlen: ez valóban igaz, ettől még jellegzetes étel volt a csíkoskáposzta ami a szekelykaposztahoz hasonlo etel, csak nem pörkölthús hanem főtt csík hal volt benne.
Én mar nem ettem ilyet, de nagymamamtol hallottam róla.

advocate1 2019.11.14. 17:53:49

Szóba került itt a tisztítása, ami a törpeharcsáéhoz hasonlatos. Ez a sózásos buli már rég túlhaladott, elavult kegyetlen módszer. Legyen szó akár törpéről, vagy bármilyen hasonló bőrű halról. Ha megöljük és pár órára a mélyhűtőbe rakjuk, az a takony olyan könnyen jön le róla amilyen nehezen lehet megpucolni e nélkül. Gyakorlatilag csak le kell mosni őket.