Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Körösök szalamandrái...a gőték

2019. november 08. - smud

Nemrég előadást tartottam gyerekeknek egy rendezvényen  a Körösök élővilágáról, ahol az előadás után egy tanár odajött hozzám és megjegyezte , hogy ő még nem is látott élőben  gőtét. Ezen egyáltalán nem csodálkoztam, mert bár sok van belőlük a Körösök mentén, igen rejtett életmódot folytatnak, és ritkán kerülnek olyan helyre, ahol a mindennapjait élő ember találkozhat velük.  Az én viszonyom a gőtékkel speciális. Gyerekkorom óta ismerem őket. Sokszor jártam a csatornák partjait gőték után kutatva, megfigyelve viselkedésüket. Egyszer eléggé el nem ítélhető módon,haza is vittem két hím és egy nőstény pettyes gőtét. Terráriumot rendeztem be nekik. Akkor még nem tudtam, hogy a talpaikon levő tapadó korong szerű redőkkel, simán felmásznak az üvegen és reggelre eltűntek. Anyám nagy örömére ( nem volt őszinte a mosolya)… egy egész nap kerestem őket sajnos az utolsót csak hetek múlva találtam meg elpusztulva a szőnyeg alatt. De nézzük csak meg kik is ők valójában:

dscf0141_1.jpgNőstény pettyes gőte a gát melletti kocsinyomból

A gőték kétéltűek. Magyarországon több fajtájuk él . Tarajos, dunai tarajos , pettyes, alpesi.  A szalamandrák közeli rokonai. Ezekből az Alföldön két fajta található a pettyes és a tarajos gőte. Mind a kettő kétéltű, és mind a kettő védett, eszmei értékük 10.000ft/ darab. A kifejlett tarajos és pettyes gőtéket könnyű egymástól megkülönböztetni, mert a tarajos jóval nagyobb, gyík méretű. Sokszor ha találkoznak vele laikusok, gyíknak nézik.  Pettyes és a tarajos gőték hímjei vastag taraj szerű képződményt hordanak a hátukon,ez jól elkülöníti a kinézetüket a nőstényektől.

triturus-cristatus_him-es_nosteny.jpgTarajos gőte pár. A tarajos gőte jóval nagyobb a pettyesnél .Jól látszik a hím( fent) farkán, hátán levő redős taraj

A pettyes gőte jóval gyakoribb egyébként . Élőhelye , vizes mocsaras területek környéke. Jól érzi magát kocsinyomnyi pocsolyákban is. Sajnos ez sokszor okozza a vesztét.A szaporodási időszakot kivéve egyébként nem kifejezetten él vízben. Élete nagy részét szárazföldön, de a víz közelében éli. Tavasszal párzáskor az ivarérett példányok azonban csak a vizekben találhatók meg. A nőstények párzás után petéiket levelekbe csomagolják és elrejtik a víz alatt. A kikelő kis gőték rendszertanilag halak ebben az állapotban. A halak összes morfológiai tulajdonságával (kopoltyú,úszók) rendelkeznek. Ilyenkor apró alsóbb rendű élőlényekkel táplálkoznak. Az átalakulás után , augusztus végére a kifejlett gőték elhagyják a vizeket és innentől a szárazföldön élnek ,bár a vizek közelében. Rejtett életmódot folytatnak. Levelek, bokrok alatt a nedves , saras földön érzik jól magukat. Apró rovarokkal csigákkal táplálkoznak. Ivarérett korukig nem keresik fel a vizeket.

dscf0137.jpgPettyes gőték őszi vándorláskor

Ezt 3 éves korukban érik el. Viszont ősszel, október- november környékén, vándorolni kezdenek szárazabb, falevelekkel borított telelelőhely után nézve , ekkor gyakrabban kerülhetnek az emberek szeme elé, bár jellegtelen színük és apró termetük miatt sokan még ilyenkor se veszik észre őket . Sok áldozatul esik  az autóknak ebben az időszakban  sajnos.

dscf9556.JPGÁrtéri kis mocsaras tavacska a gőték elsőrangú szaporodó helye

Az utóbbi időben egyre kevesebbet látok belőlük. Remélem ez csak az én hibám és nem a populációjuk csökken. Kár lenne, mert ezek az ártalmatlan kedves kis állatkák, a mocsaras ökoszisztéma fontos elemei. Ha találkozunk velük vigyázzunk rájuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr615296520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

baryll 2019.11.09. 09:24:57

Szegvári vagyok, és én is találkoztam már velük az alacsony fekvésű vizenyős területeinken. A mostani enyhe és csapadékos időjárás (esős okt-nov.) kedvező szokott lenni a számukra a vándorláshoz, de mostanában (néhány éve) nem találkozom velük. Csak remélni tudom, hogy nem az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági és vízügyi tevékenység okozza az állományukban az ilyesfajta látszólagos csökkenését.
Kérdezném, hogy a testükön látható narancsos színezetű foltok, csak a rájuk veszélyt jelentő élőlények elriasztását szolgálják, vagy esetleg ténylegesen hordoznak a szervezetükben valamiféle mérgező hatású anyagot is? (Ezen félelmem okán, én puszta kézzel nem is érintettem őket.:-)

smud 2019.11.09. 09:50:11

@baryll: mint a kétéltűek nagy része a gőték börmirigyei is termelnek méreganyagot. Emberre veszélytelen mennyiségben szerintem. Azért ha lehet ne nyalogassuk őket.

bratya 2019.11.10. 05:25:43

Nekünk 2-3 éve a kerti tavunkban volt pettyes gőte

Lobo Marunga 2019.11.11. 09:20:38

Valahogy mindig a hegyvidék ugrik be a gőtéről meg ilyesmiről (talán a szalamandra miatt), pedig jócskán él belőlük az Alföldön. A Kiskunság északi részén lakom, a kerti tavunkba (110 l mindössze) évek óta rendszeresen költöznek be, idén szaporodtak is. Állandó lakótársuk 3-4 vöröshasú unka és gyakori vendég a vízisikló. Mindez egy alföldi kisváros kertvárosában. Ennyit ér manapság 110 liter víz. Becsüljük meg!