Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Körösök szalamandrái...a gőték

2019. november 08. - smud

Nemrég előadást tartottam gyerekeknek egy rendezvényen  a Körösök élővilágáról, ahol az előadás után egy tanár odajött hozzám és megjegyezte , hogy ő még nem is látott élőben  gőtét. Ezen egyáltalán nem csodálkoztam, mert bár sok van belőlük a Körösök mentén, igen rejtett életmódot folytatnak, és ritkán kerülnek olyan helyre, ahol a mindennapjait élő ember találkozhat velük.  Az én viszonyom a gőtékkel speciális. Gyerekkorom óta ismerem őket. Sokszor jártam a csatornák partjait gőték után kutatva, megfigyelve viselkedésüket. Egyszer eléggé el nem ítélhető módon,haza is vittem két hím és egy nőstény pettyes gőtét. Terráriumot rendeztem be nekik. Akkor még nem tudtam, hogy a talpaikon levő tapadó korong szerű redőkkel, simán felmásznak az üvegen és reggelre eltűntek. Anyám nagy örömére ( nem volt őszinte a mosolya)… egy egész nap kerestem őket sajnos az utolsót csak hetek múlva találtam meg elpusztulva a szőnyeg alatt. De nézzük csak meg kik is ők valójában:

dscf0141_1.jpgNőstény pettyes gőte a gát melletti kocsinyomból

A gőték kétéltűek. Magyarországon több fajtájuk él . Tarajos, dunai tarajos , pettyes, alpesi.  A szalamandrák közeli rokonai. Ezekből az Alföldön két fajta található a pettyes és a tarajos gőte. Mind a kettő kétéltű, és mind a kettő védett, eszmei értékük 10.000ft/ darab. A kifejlett tarajos és pettyes gőtéket könnyű egymástól megkülönböztetni, mert a tarajos jóval nagyobb, gyík méretű. Sokszor ha találkoznak vele laikusok, gyíknak nézik.  Pettyes és a tarajos gőték hímjei vastag taraj szerű képződményt hordanak a hátukon,ez jól elkülöníti a kinézetüket a nőstényektől.

triturus-cristatus_him-es_nosteny.jpgTarajos gőte pár. A tarajos gőte jóval nagyobb a pettyesnél .Jól látszik a hím( fent) farkán, hátán levő redős taraj

A pettyes gőte jóval gyakoribb egyébként . Élőhelye , vizes mocsaras területek környéke. Jól érzi magát kocsinyomnyi pocsolyákban is. Sajnos ez sokszor okozza a vesztét.A szaporodási időszakot kivéve egyébként nem kifejezetten él vízben. Élete nagy részét szárazföldön, de a víz közelében éli. Tavasszal párzáskor az ivarérett példányok azonban csak a vizekben találhatók meg. A nőstények párzás után petéiket levelekbe csomagolják és elrejtik a víz alatt. A kikelő kis gőték rendszertanilag halak ebben az állapotban. A halak összes morfológiai tulajdonságával (kopoltyú,úszók) rendelkeznek. Ilyenkor apró alsóbb rendű élőlényekkel táplálkoznak. Az átalakulás után , augusztus végére a kifejlett gőték elhagyják a vizeket és innentől a szárazföldön élnek ,bár a vizek közelében. Rejtett életmódot folytatnak. Levelek, bokrok alatt a nedves , saras földön érzik jól magukat. Apró rovarokkal csigákkal táplálkoznak. Ivarérett korukig nem keresik fel a vizeket.

dscf0137.jpgPettyes gőték őszi vándorláskor

Ezt 3 éves korukban érik el. Viszont ősszel, október- november környékén, vándorolni kezdenek szárazabb, falevelekkel borított telelelőhely után nézve , ekkor gyakrabban kerülhetnek az emberek szeme elé, bár jellegtelen színük és apró termetük miatt sokan még ilyenkor se veszik észre őket . Sok áldozatul esik  az autóknak ebben az időszakban  sajnos.

dscf9556.JPGÁrtéri kis mocsaras tavacska a gőték elsőrangú szaporodó helye

Az utóbbi időben egyre kevesebbet látok belőlük. Remélem ez csak az én hibám és nem a populációjuk csökken. Kár lenne, mert ezek az ártalmatlan kedves kis állatkák, a mocsaras ökoszisztéma fontos elemei. Ha találkozunk velük vigyázzunk rájuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr4815296520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

baryll 2019.11.09. 09:24:57

Szegvári vagyok, és én is találkoztam már velük az alacsony fekvésű vizenyős területeinken. A mostani enyhe és csapadékos időjárás (esős okt-nov.) kedvező szokott lenni a számukra a vándorláshoz, de mostanában (néhány éve) nem találkozom velük. Csak remélni tudom, hogy nem az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági és vízügyi tevékenység okozza az állományukban az ilyesfajta látszólagos csökkenését.
Kérdezném, hogy a testükön látható narancsos színezetű foltok, csak a rájuk veszélyt jelentő élőlények elriasztását szolgálják, vagy esetleg ténylegesen hordoznak a szervezetükben valamiféle mérgező hatású anyagot is? (Ezen félelmem okán, én puszta kézzel nem is érintettem őket.:-)

smud 2019.11.09. 09:50:11

@baryll: mint a kétéltűek nagy része a gőték börmirigyei is termelnek méreganyagot. Emberre veszélytelen mennyiségben szerintem. Azért ha lehet ne nyalogassuk őket.

bratya 2019.11.10. 05:25:43

Nekünk 2-3 éve a kerti tavunkban volt pettyes gőte

Lobo Marunga 2019.11.11. 09:20:38

Valahogy mindig a hegyvidék ugrik be a gőtéről meg ilyesmiről (talán a szalamandra miatt), pedig jócskán él belőlük az Alföldön. A Kiskunság északi részén lakom, a kerti tavunkba (110 l mindössze) évek óta rendszeresen költöznek be, idén szaporodtak is. Állandó lakótársuk 3-4 vöröshasú unka és gyakori vendég a vízisikló. Mindez egy alföldi kisváros kertvárosában. Ennyit ér manapság 110 liter víz. Becsüljük meg!

smud 2019.11.13. 06:31:52

@Lobo Marunga: A tarajos és a pettyes gőték hazája a mocsaras alföld volt régen,. Mivel a mocsarak megszűntek minden lehetőséget kihasználnak. Mint írtam tavasszal, egy kocsi nyomnyi lavór mennyiségű vízben is vígan elvannak. A halas, mélyebb vizeket nem szeretik. Egy kis békés kerti tó olyan helyen ahol nincs más, tökéletes a kétéltűeknek a szaporodáshoz. Ha messze van épülettől esetleg, akkor meg fog rajta jelenni a gázló madár is. simán beleáll a gólya például.

Lobo Marunga 2019.11.13. 07:31:13

@smud: A történethez azért hozzátartozik, hogy tőlünk kb. 50m-re van egy nádas, sajnos egyre kevesebb vízzel. Pár éve ennek köszönhetően egy mocsári teknős is bebotorkált a kertünkbe. 10-12 éve még jobb állapotban volt a terület, akkoriban a kertünk végében tényleg ott szedegetett a gólya, a tőkés récék állandó lakók voltak, de egyszer még egy fekete gólya is átrepült fölöttünk, amit alig akartunk elhinni. A barna rétihéja még 1-2 éve is fészkelt a helyen. Azóta pusztul a terület, úgymond "rendezik". Írtam is mindenhova, még a madártani egyesületnek is, de a fülük botját se mozgatták. A szemünk láttára pusztítanak el egy vizes élőhelyet, ahol lassan a mi kis tavunk az utolsó oázis.
De ha már társalgunk, egy kérdés: A nádasunkban rengeteg a különféle tavi béka, a kis tavunkban ugyebár ott laknak az unkák, gyakori az ásóbéka, és természetesen a zöld varangy. Viszont pár éve teljesen eltűntek a levelibékák, pedig abból is sok volt. Mi lehet az ok?

smud 2019.11.13. 07:49:54

@Lobo Marunga: A leveli békák elég rejtőzködő életmódot folytatnak. Ugyanakkor rájuk is érvényes amit a bejegyzésben a gőtékről írtam. Én is egyre kevesebbet látok, pedig napi szinten járom azokat a helyeket ahol régen sok előfordult. Bár jellegzetes hangjukat sokszor hallom, de nem kerülnek szem elé. Hogy mi az oka ne tudom, de egy kutatást megérne az biztos. A vizes élőhelyek pusztulása tendenciózus sajnos. Ha nem rendelkeznek egyedi védettséggel akkor előbb utóbb utoléri őket a sorsuk. A legtöbb illegális szemétlerakóként ( falvak mentén) , vagy a másik véglet ( városok határában)
ipari parkként , multi üzlet parkolójaként végzi.

smud 2019.11.13. 07:52:35

@Lobo Marunga: Következő bejegyzésem is egy olyan fajról fog szólni ami csak mocsaras élőhelyen él, Régen tömegesen fordult elő az alföldön, sőt begyűjtése külön szakma volt, ma már szigorúan védett faj mert sikerült majdnem kiirtani.

Lobo Marunga 2019.11.13. 07:55:41

@smud: Hát nálunk annyi volt, hogy nem lehetett nem beléjük ütközni. Azért furcsállom a hiányukat, mert sokkal kevésbé kötődnek a vízhez mint pl. az egész nap vízben üldögélő unkák akik viszont jól megvannak még mindig. Szóval azt vártam volna, hogy a víz csökkenésével eltűnnek az unkák és a gőték, és megmaradnak a varangyok az ásóbékák és a leveliek. Ehhez képest viszont pont a levelibékák tűntek el először.

Lobo Marunga 2019.11.13. 07:59:19

@smud: Sejtem, mi lesz, de nem lövöm le... :)

advocate1 2019.11.14. 18:26:20

Imádom a kőrösök vidékét. Mindig is víz mellett éltem, mert ötödik generációs "Dunakeszis" vagyok. De amikor a keresztapám levitt horgászni a kedvenc helyére Halászlakra (ez igazából Szarvas) akkor szó szerint madarat lehetett velem fogatni. 76-ban voltam ott először, még a vashíd meg sem volt, sőt pár horgász tanya volt csak, ma már olyan mint egy kis falu, legalábbis nyáron. Körbe horgásztam az egész országot, de ennek a helynek van valami olyan megmagyarázhatatlan varázsa számomra, ami hihetetlen.