Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

A Körös vidék ikerfolyói a Berettyók

2019. november 02. - smud

A Körösök mellékfolyói közt van kettő aminek a neve majdnem azonos.  A Berettyó és a Hortobágy-Berettyó. A köznyelvben sokszor mindkettőt egyszerűen csak Berettyónak hívják. A róla beszélő horgászok is gyakran vétik el ezt a hibát, és esetlegesen a zsákmányokról való beszámolás is zavart kelthet, mert a neve ugyan majdnem egy a kettőnek, viszont a távolság köztük 50 km.

dscf9831.JPGA Hortobágy-Berettyó mocsara Mezőtúr városánál.

De ez a névazonosság nem véletlen és nem alaptalan. Régen, a folyamszabályozások előtt a két folyó egy és ugyanaz volt. Csak simán Berettyó.  Huszár Mátyás , királyi megbízott földmérő szerint -aki a folyamszabályozások előtti  terület felmérést vezette, közel 20 éven át, a Körösök mentén az 1800-as évek elején – A Berettyó nem rendelkezett állandó, meghatározható mederrel. A Rézhegységből eredt és ered ma is. A hegységet elhagyva az Alföldön szétterülve a Sebes Körös, és a Tisza vizével együtt egy hatalmas méretű mocsárvilágot alkotott, aminek neve a nagy és kis sárrét.  A Berettyó neve is a berek szóból eredeztethető. Nagyobb áradásokkor még Debrecent is elöntötte ez a vadvíz. Kifolyója ennek a vízivilágnak több is volt. Egy Körösladány térségében, a mai Sebes Körös medre, illetve Mezőtúr térségében. Huszár Mátyás leírásai szerint a Berettyó és egyéb vizek által felduzzasztott sárréti vizek a Mezőtúrnál, a mai Túrtői holtág északi csúcsánál folytak össze a Hármas Körössel. A hatalmas területű mocsár alatt kiváló minőségű termőföld  lapult. Ennek a művelése volt az elsődleges célja a sárrét lecsapolásának. Az eredeti tervek szerint  a Berettyó medrét megásták,  Szeghalom és Körösladány  közt  vezették bele a Sebes Körösbe. A Hortobágy-Berettyónak a nevét ugyan meghagyták, de a Berettyó, Réz hegységbeli  forrásához most már vajmi kevés köze van. Vízét a Hortobágy folyó táplálja, illetve  csapadékos időben a Hortobágy pusztai pangó vizeit vezeti bele a Hármas Körösbe Mezőtúr környékén. Vízhozamát a Tisza 2 (NK ) csatorna bővíti ami az abádszalóki medencéből kerül kiemelésre. Aszályos időben ezen csatorna nélkül gyakorlatilag kiszáradna. Érdekességként említeném meg , hogy  Huszár Mátyás javaslata szerint  a Szamos vizét akarták a Hortobágy-Berettyóba vezetni. De a költségek miatt ettől a szabályozásokkor elálltak.

Az így létrejött két ikerfolyó  jellemzői nagyon sokban hasonlítanak . A Berettyó egy viszonylag gyorsabb folyású, hangulatos kis alföldi folyó. Mélysége a 3-4 métert is eléri a torkolat környékén , igaz ott már  érvényesül a körösladányi duzzasztó hatása. Vízhozama a Réz hegységben lehullott csapadéktól függ. Keskeny medrét sok helyen a sárréti régi világot idéző kiöntések jellemzik. Azonban a felsőbb részeken a szeghalmi híd felett már egyre kevesebb a kiöntés és egy idő után a folyás mentén egyre feljebb haladva  patakszerűvé válik. A tavaszi áradásokkor kiváló ívóhelyeket találnak a kiöntéseken a felhúzódó halak. Vízminősége nagyon jó. Ezt azért tartottam említésre méltónak, mert ugyanez a Hortobágy Berettyóról nem mondható  el sajnos.

A Hortobágy-Berettyó is egy keskeny kis folyócska az Alföldön. A Hármas Körösbe Mezőtúr alatt torkollik bele. A torkolattó felfelé 4-5 kilométerre  Mezőtúr térségében tóvá szélesedik, sekély mocsaras élővilágot alkotva. Ez a terület védett. A ritka  fattyúszerkő költő vidéke.  Mezőtúr felett egyre szűkülő mederrel kanyarog majd belevész a Hortobágy ezernyi kis csatornájába. A Hármas Körös tavaszi áradásakor elsőrangú ívóhelyek ennek a folyónak a kiöntései is. Nem hiába halászták  több motoros emelő hálóval is vizét amikor még lehetett. Normális esetben ivadék nevelő képessége óriási. De sajnos ennél a folyónál vannak nem normális esetek is. Kis  vízhozama, és csekély mederesése miatt a Hármas Körös kisebb áradásokkor visszaduzzasztja. Vize pangó vízzé alakul , kiöntésein a víz alá került zöld növényzet rothadásnak indul és oxigénszegény állapotot ,  halpusztulást okoz . Ezt a folyamatot nem segíti az sem , hogy több nagyváros , köztük Debrecen egy része , illetve Karcag szennyvízét is ez a folyó vezeti el. 2010-ben és 2019-ben is megismétlődött ez a folyamat (Ide kattintva olvasható bejegyzés a tragédiáról) A fellépő biológiai oxigén igény akkora volt a vizében , hogy a maximális mennyiséggel belévezetett Tisza2 vizéből is, a befolyás után 100 méterrel, kivonta  az oxigént. Sajnos ezzel a jelenséggel számolni kell majd a későbbiek során is. Ezen havária helyzetek kivételével egyébként egy barátságos, jó horgászélménnyel kecsegtető folyócska,bár halállománya nagyban függ a Hármas Körös vízállásától, vízmozgásától.

 A folyamszabályozások után az alföldi táj képe jelentősen átformálódott. A csatornaszerű mederbe kényszerített folyók  víz minőségének megőrzése, és élhető intervallumban tartása már nem a természet , hanem az ember feladata. Sajnos ez nem mindig sikerül. Mint ahogy a Hortobágy Berettyó példája is mutatja időnként.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr4515283654

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bobbafet 2019.11.04. 10:43:33

Jó írás. Ha a folyószabályozásokról olvasok, mindig arra gondolok milyen vadregényes lehetett előtte az Alföld. A folyószabályozás volt az Alföld gazdasági érdekű varázstalanítása...