Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

A busa és az amur térnyerése a körösök mentén.

2019. augusztus 14. - smud

A busa és az amur. A két Kínából származó halféle megosztja  a horgász közvéleményt. Pontosabban  az egyik,, az amelynek megítélése kevésbé népszerű, a busáé . Busával szemben az amurt jobban elfogadják a horgászok, ennek több oka is van. Elsősorban a magyar horgász társadalomban még mindig főbb szempontok közé számító gasztronómiai értéke miatt, illetve  a másik fő ok a jobb horgászértéke. Nem feltétlenül a horgon való küzdésre gondolok itt , mert aki fárasztott már tíz kiló körüli busát, az tudja , hogy nem sok agresszívabban védekező hal van a Körösök vizeiben , hanem inkább a kifoghatóság szempontjából jobb az amur horgászértéke. Könnyebben horogra csalható, egy jó etetéssel, vagy  gyümölcs éréskor(eper, szilva , meggy) gyümölccsel. A behajló ágak alatt szinte biztos , hogy lesben áll pár amur ami könnyedén megfogható.  A fárasztása egy termetesebb példánynak pedig felejthetetlen.

A busa ezzel szemben mivel kizárólagosan plankton evő, nehezen, csak speciálisan kialakított módszerekkel csalható szabályosan horogra. Nem túl népszerű a horgászata e miatt. Sajnos szabálytalanul, külső akadással sokkal több kerül kifogásra . Elsősorban azért mert a víz felszínén tartózkodik nagy csapatokban szinte álló helyzetben ., Tehát könnyen beléjük akad a villantó, vagy a wobler. Jártam már így én is nem egyszer. Illetve télen vermeléskor ugyanazokat a helyeket részesíti előnyben a Körösökön mint a süllők. És nagy tömegben viszonylag kis helyen koncentrálódnak össze azért elkerülhetetlen télen a gumihalazáskor 1-2 busa külső akadása. Itt jegyezném meg , hogy bár inváziós halfajról van szó és tilos vissza helyezni a vízbe, a külső akadás ezt felül írja. Tehát a külső akadással szabálytalanul fogott busát kötelezően vissza kell helyzeni. Fura egy szabályzás elismerem, de ha ez nem így lenne ahogy a horgásztársadalom egy kis részét ismerve  iparszerűen menne  a gereblyézés rá és nincsenek illúzióim bizony annak más halfajok is áldozatul esnének.

dscf2120.jpgEgy tíz kiló feletti példány gumihallal, külső akadással fogva.

Na de hogyan is kerültek ide a messzi dél ázsiai vizekből?

Az 1960 -as években telepítették be a a vizeinkbe őket Az amurt és a pettyes, valamint a fehér busát. A két busafaj mára már teljesen egybe forrt , nehéz tiszta fajú példányt találni. Elsősorban Gazsasági okokból, A tömeges , olcsó halhús termelés okán. Illetve másodlagos szempontból víz minőség javítás céljából hozták be hazánk vizeibe ezeket a fajokat. A Balatonba például a busa elsődleges telepítési szempontja  a 60-as években a zöldalga felszaporodás megakadályozása volt. A halhús termelés másodlagos szerepet játszott. A Balatoni Limnológiai Intézet elemzése szerint mindez a víztisztaság szempontjából eredménytelen akció volt. Elsősorban azért mert előnybe részesíti a zooplanktont fogyasztáskor, illetve a túlszaporodás miatt a szerves anyag terhelése a víznek jelentősen megnőtt  Ugyanis nem számoltak azzal, hogy a busa szaporodó képes lesz a magyar vizekben. Ezzel a Körösökben sem számoltak, bár hivatalos bizonyíték nincs a szaporodására, de bizonyos években mikor a feltételek kedvezőek megjelenek a körösökben a 5-10 centis kis busák tömegével. Mivel a KHESZ nem telepít busát, sőt az elmúlt 5 évben szinte senki nem telepített busát Magyarországon természetes vizekbe, hiszen törvény tiltja, ezért kizárólag szaporodás útján lehet ilyen méretű állomány a vizekben. A busa szaporodás jelentősen eltér az őshonos halakétól. Ikráját a víz felszínén szórja széjjel., melyek olajat tartalmaznak és kelésig a vízben lebegnek . Az álló víz alkalmatlan a keléshez ugyanis lassan áramló vízre van szükség az oxigén ellátottságukhoz ami tartósan 1-2 hétig is 22-23 fokos. Na és persze hol vannak ilyen feltételek ? Mondjuk a Hármas Körös duzzasztott szakaszán nyári időszakban. Nem hiába jelennek meg itt ezrével a busák ebben az időben. A vízminőség javítás mellett a halhús termelés gazdaságossága is csődbe jutott a busánál, Nem tudta elfogadni a magyar ízlésvilág, igazán komoly piaca sosem alakult ki, Persze vannak aki szeretik, de sokan ki nem állhatják.

Az amur ezzel szemben a vízminőség szabályzás dologban jobban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az élő zöld növényzet nagy mennyiségű( képes testsúlya egyharmadát elfogyasztani naponta ) fogyasztásával, különösen a hínárfélék tekintetében, jelentősen hozzájárul például  a Gyomaendrőd környéki holtágak egész évi horgászhatóságához.. Ki merem jelenteni saját véleményként , hogy  a  holtágak nagy része egybefüggő hínármező lenne az amurok nélkül. Ugyanakkor ez esztétikailag biztos , hogy jó, de a keszegállomány ívásához szükséges hínármezők eltűntek a holtágainkból.. Gasztronómiai értékét is jobban elfogadták a fogyasztók, különösen a horgászok. Sokan szeretik száraz szálkátlan húsát. Az amur ellentétben a busával nagy valószínűség szerint természetesen nem szaporodik. Állománya kordában tartható.

A Körösök mentén mindkét faj jelentős számban megtalálható magában a körösben és a holtágaiban egyaránt. Az amur népszerű horgászhal  és sokan is  horgásznak rá. A körösvölgyi horgászok Facebook csoport tagjaként szinte naponta látom a tagok által feltöltött kapitális méretű amurokról készült fotókat. A busa tekintetében kijelenthetjük, hogy olyan jól alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz , hogy a Körösökben bizonyosan szaporodik. A Hármas Körös Gyomaendrődi szakaszain jelenleg mikor ezt a bejegyzést írom ezerszám van összeállva rajokban. Hatalmas testméretben is megtalálhatóak, nem ritkák a 10 kg feletti példányok, de ennél jóval nagyobbak akár 30-40kg-os egyedek  is előfordulnak.

Szilvási Szilárd hatalmas busája a Hármas Körösből

Szaporaságuk visszavezethető még a halászati kezelés időszakára, annak ellenére, hogy folyamatosan halászták számuk nem csökkent. A Balatoni halászati ZRT publikálásban talált adatok szerint a Balatonból éves szinten a kétezres években évente 200 tonnát emeltek ki. Ennek ellenére a becsült adatok szerint a Balatonban mennyiségük éves szinten 70-100 tonnával nőt. Jelenleg a becslések szerint a Balatonban a 3000! tonnát is meghaladja állományuk. Sajnos a Körösökről nincs semmilyen hivatalos információm, a halászoktól hallott mendemondák szerint azonban itt se volt más a helyzet .  Egyes vélemények szerint a  klímaváltozással , az egyre melegedő vizeinkben  sűrűbben talál majd alkalmat az ívásra és egyedszámuk szaporodni fog. Csak remélhetjük, hogy a Körösök nem jutnak  az észak amerikai folyók sorsára ahol állományuk annyira elszaporodott , hogy az őshonos halfaunát majdnem teljesen kiszorították.

Észak Amerikai busa invázió.

Remélem idáig nem jutnak el a Körösök

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr515009510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.