Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

Hódok a Hármas-Körös mentén.

2019. január 18. - smud

A minap kaptam egy üzenetet egy kedves hölgytől. Kérdéssel fordult hozzám. Képeket küldött- gyomaendrődi, Körös árterében található, hódok által kiborított fákról, és azt szerette volna tudni: milyen állat csinál ilyet? Válaszomra, hogy a hód, leírta, hogy ő is arra gondolt, de nem hitték el neki az ismerősei. Az elmúlt időszakban több embert is meglepetésként ért a környezetemben, hogy Gyomaendrőd környékén élnek hódok. Pedig élnek, és nem is kevesen.., mint az Juhász Erika tanulmányából kiderül (ide kattintva olvasható). Nyilván, aki nem jár a Körös árterében az nem találkozik jellegzetes jegyeikkel. Őket meglepetésként éri ha hallanak róla, Hódok nálunk? Nem csak Kanadában élnek?  Minek telepítették be ide őket ha itt nem őshonosok? Ezek a kérdések merülnek fel általában mikor az ember először hall felőlük a lakókörnyezetében. Én azon szerencsés emberek közé tartozom, aki már több mint egy évtizede tudom, hogy itt élnek. Sokszor találkoztam nyomaikkal. 2017 óta aktívan segítem Juhász Erika hódokkal foglalkozó biológus munkáját, részt veszek a faj elterjedésével kapcsolatos adatgyűjtésben. Nagyon sok érdekes információt szereztem róluk az elmúlt pár évben. Ezeket szeretném itt most megosztani.

15895356_591678497708080_779118694008774098_n.jpgEgy körbe rágott nyárfa a Hármas-Körös Gyomaendrődi szakaszáról

Először is talán arra térnék ki, hogyan is került ide az elmúlt 10-15 évben.

Az Eurázsiai Hód  (Castor fiber) vidékünkön a folyamszabályozások előtt őshonos állat volt. Nagy számban fordult elő a Körös-Maros sokszor összeérő mocsárvilágában.  Hiszen akkoriban egy víz volt Szeghalomtól Makóig  sokszor a Viharsarok.  Az óriási kiterjedésű vízi világban kiváló életteret talált magának. A folyamszabályozások közben ez az élettér drasztikusan lecsökkent az Alföldön, és az egész országban is. Hiszen gondoljunk bele:  a vizes élőhelyek nagysága kb. egy százada  a folyamszabályozások előtti állapotoknak.Ebben az időszakban az intenzív  vadászat teljesen kiirtotta Magyarországról. A húsáért és kisebb részben a prémjéért is vadászták.  A keresztény dogmák szerint a hód, halnak számít és ezért böjt idején fogyasztható. Többek közt ezért volt rá nagy kereslet a XIX században .

A kétezres évek elején megkezdődött visszatelepítésük a Kárpát medencébe. a WWF Magyarország visszatelepítési programjának keretei között Magyarországra hozott eurázsiai hódok több mint felét – 130 egyedet – a Tisza mentén és a környező vízfolyásokon, holtágakon engedték szabadon 2001 és 2008 között.

25446483_10207982172311393_8194863203585007572_n.jpgJuhász Erika biológus , munka közben.

Ennek köszönhetően viszonylag gyorsan elterjedt a Körösök vidékén is . Az első hód észlelések a Körösök völgyében a 2010-es évek elejére tehetőek. Akkor még szórványosan kerültek  főleg a vizet járó horgászok szemei elé. Azóta már közönségessé vált a Hármas-Körös mentén jelenléte. Egyedszáma viszonylag jól felbecsülhető, mert territoriális állat. A területéhez ragaszkodik, nagyjából 1,5 -2km-es folyószakaszokat birtokol egy hód család. Ez jól nyomon követhető a rágásaik nyomaiból.

Nagyon békés állat,  az ember közelségét jól tűri. Ha nem teszünk hirtelen mozdulatokat, akár hosszú ideig is a közelünkben rágcsál,  ezért jól megfigyelhető jószág. Horgászat közben sokszor találkozok velük, egészen közel  jönnek néha, akár pár méterre is.


Sokszor hosszú percekig elrágcsálnak a csónakom mellett 4-5 méterre.

100%-ban vegetáriánus, csak növényi táplálékot fogyaszt. Elsősorban fák fiatal hajtásait, leveleit, kérgét, és törzsét. Rettentő éles, nagy fogaival akár egyetlen éjszaka is képes kidönteni több tíz centi vastag fákat is. A döntés után jellemzően a fiatalabb hajtásokat fogyasztja. A víz közvetlen környezetét  nem hagyja el. Én rágásnyomot a Körösök mentén a víz szélétől 15 méternél messzebb soha nem találtam. Ha teheti, ki se jön a vízből, hanem a vízre borult fákat fogyasztja. Téli álmot nem alszik. Télen hamarabb észre vehető, főleg havas időben. Elég nagy testű emlős, súlya akár a 15-20 kg-ot is elérheti.

Nagyobb folyóinkon a hód nem épít gátakat, de az ország más részein csatornákon és patakokon igen. Gátra olyan helyeken van szüksége, ahol egyébként nem volna elég mély a víz ahhoz, hogy a vízfolyás biztonságos életteret biztosítson a számára. Hódvárakkal viszont a Hármas-Körösön is találkozhatunk.

 A föld alatti, víz alól megközelíthető üregének mindig van egy partra vezető kijárata is. Ezt vastagon be szokta fedni ágakkal, és vízinövényekkel, valamint iszapot, sarat hord rá. Egész komoly, több köbmétert is meghaladó kupacokat képes összehordani. A holtágak partjain egyelőre nyomait nem találtuk Gyomaendrőd térségében. Gyors elterjedésének oka, hogy védett, illetve természetes ellensége nem nagyon van.  Régen a farkasok vadásztak rájuk valószínűleg.

A Körösi tájba jól beleilleszkedik jelenléte, nagy károkat nem okoz. Fontos szerepet tölt be az ököszisztémában. Védett faj. Ha a Körös parton sétálva találkozunk hódékkal, ne zavarjuk őket ha lehet, békés, igen kedves jószágok. Nagy élmény a megfigyelése.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr5014570376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelemanus 2019.01.19. 07:47:08

Gyermekkorom óta az egyik legnagyszerűbb állatnak tartom.
Lenyűgöz a szorgalma, építési tudása.
Mikor először olvastam a Búvár magazinban a visszatelepítésről is nagyon örültem hogy visszaveszik régi birtokukat.
Érdekes ökológiai párt alkotnak a vidrával ami pedig a hódgátak által csapdába ejtett halakat szereti dézsmálni.
Köszönöm a cikket, öröm volt olvasni!

smud 2019.01.19. 07:53:58

@Kelemanus: nekem is nagy kedvencek a vidrákkal együtt.

ghorrag 2019.01.20. 02:38:21

a dunántúlon több helyen is elrendelték a hódállomány szakszemélyzet által történő gyérítését
nyilván azért mert ragadozók nélkül túlszaporodik és felborítja az ember által kívánatosnak tartott ökológiai egyensúlyt

idézet:
"Fontos szerepet tölt be az ököszisztémában"

álláspontom a következő:
az évszázados hiánya pont nem borította fel a már korábban is említett ökológiai egyensúlyt
a vidrák is jól megvoltak a hódok nélkül a tiszán
milyen fontos szerepet tölt be?

félreértés ne essék: csípem a hódokat
de maradjunk a racionalitás talaján és ne misztifikáljuk túl a dolgokat

smud 2019.01.22. 16:55:53

@ghorrag: Igen , én is hallottam róla , hogy a Dunántúlon az állomány elkezdett túlszaporodni. De itt nálunk a Körösök vidéké erről még szó sincs. Az ökológiai szerepe pedig ott mutatkozik meg ahol gátat épít. Olyan vizes élőhelyeket tart fent amik szárazabb időben kiszáradnak. Nagyon sok országban kifejezetten ezért védik a hódokat. A vidra állományt tapasztalataim szerint nem zavarják hódék, Itt a Körösök mentén jól megférnek egymás mellett.