Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

A Körösök merész álma. Avagy egy júniusi áradás tanulságai.

2018. november 24. - smud

Sok víz sok hal  mondja a fáma. Hogy ez mennyire igaz, azt hiszem nem kell ecsetelgetnem. Mindenki tisztában vele ,aki ismeri a Körösöket , hogy mit is jelent egy jó időben jött hosszan tartó áradás. Vagy mégsem, ….Tényleg, mit is jelenthet ez az élővilágra nézve? Mit is kéne tegyünk a mesterséges környezetben , hogy hatása maradandó legyen?  No lássuk csak…

dscf9094.jpg

Egy a tavasz végén, nyárelőn bekövetkező tartós áradás  hihetetlen módon befolyásolhatja a Körösök élővilágát. A  Kárpát medence folyóvizes vízivilága a sok tízezer év alatt úgy rendezkedett be, hogy a tavaszi esőkkel megjövő úgynevezett zöldárhoz igazította életciklusát. A legtöbb hal, legtöbb vízi rovar párzása, szaporodási ciklusa  a ,május, június hónapokra esik. Ilyenkor ívnak  a pontyfélék, a harcsa, de ilyenkor párzik a csíkbogár. Szitakötő fajok nagy része  és a kérész is ilyenkor repül. A ragadozó halak, békák már korábban megkezdik nászukat , hogy utódaik az ilyenkor éppen csak kikelő rovarokat , apró halakat táplálékul fogyasszák. Az időzítés azért esik erre az időszakra, mert a Kárpát medence klímája szerint ebben az időintervallumban  jelentős csapadékhullás valószínű, és ezzel együtt egy hosszantartó áradás vette kezdetét, sok ezer, tízezer éven át a folyóinkon. A lassan hömpölygő áradó melegedő folyó elöntötte  réteket legelőket, nádasokat, mocsarakat a folyamszabályozás előtt és hónapokig biztosította  a vízellátásukat. Tökéletes bölcsőket biztosítva a vizek élőlényeinek. Egészen addig amíg be nem avatkozott az ember ebbe a folyamatba.

Jelenleg ez az ideális áradás ami szükséges lenne a Körösök önfenntartásához meglehetősen ritka esemény . Ennek több oka is van. Az egyik a Klíma változása.  HA mégis esik nagy  mennyiségű csapadék ebben az időben , még akkor is több tényező együtt állasa kell ahhoz , hogy kialakuljon az ártéren egy 4-5 hetes 1m mély vízborítás.  A folyamszabályozások miatt sajnos a mostani folyam medrek úgy lettek kimérnökölve , hogy gyorsan , pár nap alatt levezessék a rájuk zúduló áradásokat. A „víz az rossz , minél hamarabb tovább kell passzolni” elv szerint készültek a szabályozási tervek. Ennek függvényében a következők kellenek most egy  jó termékeny zöldárhoz. Természetesen sok és időben elhúzód csapadék május végén  itt és a hegyi vízgyűjtőkön is..  A Tiszán egy elhúzódó magas árhullám. Fontos, hogy a Körösi árhullám előtt legalább egy héttel Kezdődjön, és akkor érjen Csongrád térségébe amikor a körösi árhullám is ott tetőzik. Ugyanis e nélkül a körösök vize lezúdul a Tiszába, HA ez megvan és a Tiszán magas vízállás uralkodik hetekig, akkor vissza duzzasztja a körösöket is. Illetve szükséges még meleg, napsütéses időszak az árhullám közben a vidékünkön. Mint látható ez nem sok dolog , de egyben egy időben egymást generálva már ritka. Annál is ritkább. 40 évente egy ha van . Legutóbb 2010-ben fordult elő.

2010 Május végén , június elején el kezdett esni az eső és napi szinten esett 3 héten át. ebben az időszakban Gyomaendrőd térdégében 300mm esett le két hónap alatt.  Ez az éves csapadék nagyjából fele. A Tisza vízgyűjtőjére és a Körösök vízgyűjtőjére  ennek a többszöröse hullott. És ami fontos,  A Tisza vízgyűjtőjén egy héttel korábban kezdődött , tehát a körösi és a Tiszai árhullám összeért. 

dscf9059.jpg2010 Június 1. Jön a viharzóna Gyomaendrőd felé

Június  közepe táján a Körösök kiléptek medrükből és július közepéig vissza se húzódtak. Mondjuk ez a Hortobágy Berettyón és az alsó Körös szakaszokon egy biológiai bomlásból eredő oxigénhiányos halpusztulást is okozott, de ezt majd egy másik alkalommal mutatnám be.  Ez a magas víz akkor abban a pillanatban bennem azt az érzést keltette, hogy elkésett a Körös. Hiszen június közepén túl voltunk, és ugye ez már kívül esik a ponty tilalmon. Horgász barátaimmal azt hittük, hogy az ívás már megtörtént. A csendesen áradó vízben egy befolyóban lemacskázva, egymás mellett szép sorban 3 csónakból, úszóval fogtuk a pontyokat. Azt hittük, csak az elöntött részen lévő táplálék bőség vonzotta ki őket a mederből. De nem ez történt. Másnap csónakba ültünk Zsolti druszámmal és a gát mellett felmotorozva szétnéztünk. Az ártéri mezőkön 1 méter körüli vízborítás volt. A víz tele menekülő rovarokkal, apró átalakulóban lévő békákkal. A vízben lévő magas fű  szélcsendes időben is mozgott. Bár nem láttuk, de sejtettük, hogy halak mozgatják.

Eltelt nagyjából két hét, amikor a víz lassan elkezdett visszafele húzódni a mederbe, maga után hagyva a tocsogókat és a csilliárdnyi szúnyogot. Kezdtek gyanús jelenségek mutatkozni. A gát mellett, még az egyik kifolyóval összeköttetésben lévő pocsolyában hemzsegett a kishal.

A csizmámat körbevette a ivadék felhő, kézzel ki tudtam őket venni a vízből. Kispontyok és balinok százezrei lepték el a szélvizeket. Pár nap múlva  víz visszahúzódott a mederbe. Atya világ , hogy ott mi volt! Millió és millió ivadék összezsúfolódott a kifolyókba. A Hantoskeri holtágnál ( Videó ide kattintva), a Nagyfoknál, a Ladányinál stb. tonnaszám a 2-3 hetes ivadék. Ponty balin, keszeg, harcsa. Minden. Köztük a 10-12 centis csukák habzsolták őket, a vízből sokszor magukat kivetve. Olyan nagy volt a táplálékbőség , hogy 2-3 hét alatt az egynyaras nagyságot is elérte némelyik. Nem tudtunk hova lenni, csak ámultunk, bambultunk, fotóztam, videóztam. Pedig nem ezt kellett volna tenni, hanem minden erőt megmozgatva eltakarítani ezt az irdatlan mennyiségű halat a kifolyókból. Sajnos nem tettük, és be is következett a tragédia pár nap alatt.

 Azt történt ugyanis, hogy a belvíz veszély megszűntével megállították a befolyókba a szivattyúzásokat. Ez az extrém mennyiségű ivadék a belvíz miatt volt ott. A meleg, plankton, és oxigéndús víz csalta oda őket. A beszivattyúzások leállításával ennek utánpótlása  megszűnt és a milliónyi ivadék percek alatt felélte az ott maradt pangó vizek oxigéntartalmát és az utolsó szálig elpusztultak. Kialakult a biológiai oxigén hiány. A Hantoskerti holtág végén lévő csatornába a szivattyú leállítása után egy órával nem volt élő hal (Ide kattintva videó látható az esetről). Félméter vastagon borította az árkot a döglött ivadék.  De az összes többi befolyónál ez volt a helyzet. Persze az ivadékok egy kis része  megmenekült. A Körösben egész őszig lehetett fogni az 5-10 centis ponty és kárász ivadékokat.  Azonban abban az időben még javában folyt a halászat. Nem kérdés mi lett nagy részének a sorsa.

Sajnos előre látható volt ez a tragédia , de ez a hihetetlen jelenség annyira elvakított minket, hogy akkor erre, ami bekövetkezett nem is gondoltunk. Ha manapság adódna ilyen, már tudnám mit kell cselekedni. De nem tudom , hogy az én életemben lesz e még erre alkalom , hogy megtegyem.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr4314391032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.