Barangolások a Körösök mentén . Nem csak horgászoknak.

Körösök Vidéke

A folyamszabályozás hatásai a Körösök élővilágára.(dióhéjban )

2018. november 03. - smud

dscf4478.jpg

A körösvölgyi tájegység kialakulásában a víz játszotta az elmúlt  több százezer évbe  a döntő szerepet.  A pleisztocén kor elején a tektonikai lemezmozgások által élőhelyünk mélyre süllyedt, és mai is évi 2-3 mm-t süllyed . Egy medence jött létre, amit a környező hegységekből eredő folyók közel 2 millió év alatt hordalékkal töltöttek fel. Ez Gyomaendrőd térségében eléri a 6-8 ezer(!)méter vastagságot.  Elgondolkodtató, mennyi üledékes hordalék ez az egész alföldre nézve. Ez a feltöltődés egészen a múlt század közepéig tartott. A folyam szabályozások vetettek véget neki. Jelen pillanatban ez a feltöltődés a gátak közti ártéri űrszelvényre korlátozódik. Ami igen jelentős. Tapasztalataim szerint egy áradás után elérheti akár az 0,5-1 centit. Akadályok , fák , tereptárgyak sodrás árnyékában pedig a 10 centimétert is. Ez az elmúlt 150 évben már mérhető 10 centiméteres nagyságrendű feltöltődést jelent a gáton kívüli állapotokhoz képest.

dscf8395.jpg

 

 A Folyamszabályozás teljesen megváltoztatta a több tízezer év alatt kialakult élőhelyet. A szabályozás előtt a térség egy nagy összefüggő, részlegesen, vagy teljesen vízzel borított terület volt. Azt mondják, Makótól-Szeghalomig egy nagy mocsárvilág volt az egész  terület. A Körösök kanyarogva, a tájat széttagolva szigetekre, félszigetekre , mocsarakra, lassú folyással folytak a Tisza felé. Medervonala folyton a változott. Élőviláguk  gazdagsága a mai ember számára elképzelhetetlen méreteket öltött. Az összefüggő több száz négyzetkilométeres mocsárvilágban olyan szintű fajgazdagság alakult ki, ami Európában szinte példátlan volt.

Réthy Zsigmond, neves békés megyei  kutató, munkáiban leírta, hogy Szeghalom városában az utcákon egy áradás után kézzel szedték a csíkhalakat, ami az akkori sárréti emberek egyik kedvelt ételének, a káposztás csíknak volt az egyik alapja. Ezt a csodálatos vízi világot a folyamszabályozás megszüntette.

koros_videkrol04_copy.jpg

 Az Alföld folyóit, köztük a Körösöket is gátak közé szorították. A gátakon kívül így nagyon jó minőségű termőföldeket nyertek.

A vízi világ a szabályozás után gyakorlatilag az árterekre korlátozódott, de jellege ott is jelentősen eltért a szabályozás előtti állapotoktól. A folyók kanyarulatai, holtágai, szigetei le lettek vágva, ezért folyásuk gyorsabb lett. Az áradások a szabályozások előtt szétterültek több tíz-száz ezer hektáron maximum 1 méteres szintemelkedést okozva, hetekig, hónapokig nyújtva életteret  a vizek élőlényeinek. Most 4-6 méteres vízoszlopban zuhognak le az árvizek, elérve az űrszelvényben az akár 500m3/ s vízhozamot is, ami óriási . Ez a hatalmas vízáradat napok alatt zúdul keresztül vidékünkön. Kizárva annak lehetőségét, hogy az élővilág kihasználja a pillanatnyi élettér növekedést.. Sokszor nem, hogy  életteret nem nyújtanak, hanem még azt is lesodorják ami nagy nehezen megmaradt. A mocsaras, nádasos, vizes rétes élőhelyet felváltotta a  gátakon kívül a szántó, a gátakon belül pedig  a fás, ligetes, ártéri erdő, vagy a szikes ártéri rét. Ez az átalakulás a természetes átalakulásokhoz képest viszonylag gyorsan,  pár évtized alatt lezajlott. Ősi fajok tűntek el , vagy ritkultak meg, és idegen fajok telepedtek meg. A régi világ foltokban, pár négyzetméteren maradt csak meg.  A jelenlegi állapotok  nagy részéért már nem a természet hanem az ember felelős. Emberi kéz alkotta meg  a természet csak elfoglalja ami marad neki.

dscf9621.JPG

Jelenleg a Körösök élővilágának legmeghatározóbb eleme a víz mellett, az árteret határoló védtöltések.  Nem csak védelmi jellegű , hanem élettér választó is. A gátakon belül egy időszakos, vagy állandó vízborítású terület van, aminek élővilága, mikroklímája  jelentősen eltér a pár méterre a gáton kívül található területektől. A természetben ilyen átmenet nélküli élőhely váltás nagyon ritka, sőt megkockáztatnám, hogy nem is létezik.

A bejegyzés trackback címe:

https://korosokvideke.blog.hu/api/trackback/id/tr1114341627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tanyácskám.hu 2018.11.05. 11:06:43

Szia! Köszönöm az érdekes infókat. Én is nagyvárosból élek 160kilométerre és bár még nem tartok ott, de idővel a Körös mellé költözök. Egy 23hektáros farmot építgetek Szarvasnál a Nagyfoki és a Borza holtág ölelésében az élő Körös közvetlen közelében. Nekem is szerelem első látásra a környék. Sok örömet és egeszséget a bloghoz!

smud 2018.11.05. 11:22:17

Köszönöm szépen. A nagyfoki holtágat nagyon kedvelem. Nagy természeti kincs

gyerek 2018.11.05. 23:29:35

Jó írás, kellenek az ilyenek. Szólhatna következő rész arról, hogy az emberek hogyan éltek ezzel. Gondolok itt elsősorban a fokgazdálkodásra, amelyre utaló jelek már a Körös-kultúra idejéből is vannak.

smud 2018.11.06. 06:05:03

@gyerek: Köszönöm az elismerő szavakat. Tervbe van véve több hasonló ilyen témájú írás részemről. Jobban körbe szeretném járni ezt a témát.

gyerek 2018.11.06. 10:24:45

Hát azt lehet, mert elég nagy :D
-
Eszembe jutott a Tisza 2010-ben, amikor északon a Hernád és a Sajó annyira megáradt, hogy elöntötte Felsőzsolcát és a miskolci Auchant is. Mi itt Szegeden eléggé paráztunk, hogy mi lesz, ha az leér hozzánk - élénken élt még bennünk 2006, amikor a betongát tetejéről tudtunk meríteni a folyóból. Nálunk nem lett semmi baj, sőt. Jó két hónapig közepesen magas vízállás volt, és olyat láttunk, amilyet nem is tudom mikor lehetett utoljára: lassú, tiszta apadást. Ezzel párhuzamosan megérkeztek a halivadékok, tömegesen. Ameddig a szem ellátott, fekete volt a part menti víz, annyi volt belőlük. Megtelepedett az alga a betonlépcsőkön, rajta a csigák, kagylók, ha szétnyomtál egy párat, azonnal odasereglettek az apró keszegek, és hamarosan 8-10 centis csukák, süllők csapkodtak közéjük. Pedig nem volt ez nagy megfejtés: legvégül a kaszálókról, rétekről vezették el a vizet északon, így volt ideje leívni a halaknak, és az ivadékaiknak is megerősödni ezeken a területeken. Elképesztő, hogy milyen regenerálódó képessége van a folyóknak, egy évtizeden belül hallevest lehetne csinálni a Kárpát-medencéből, és nem muszáj ehhez elönteni Felsőzsolcát és a miskolci Auchant.

gyerek 2018.11.06. 10:32:22

Amúgy a folyószabályozás a Körösöknél volt a legbarbárabb talán: kevesebbet hagytak meg élővíznek, mint amit levágtak.

smud 2018.11.06. 10:46:24

@gyerek: sok képem van a 2010 es áradás utáni helyzetről. be fogom mutatni